Nem cenzúra az életkor-besorolás

A közelmúltban, a Titanic-fesztiválon mutatták be Kirby Dick dokumentumfilmjét a moziforgalamzásba kerülő alkotások amerikai életkor-besorolási rendszeréről. A film utánajár a hírhedt és szigorúan titkos bizottságnak, amely eldönti, hogy egy-egy film milyen kategóriába kerül. Kiderül, hogy a döntés ellen szinte nincs fellebbezési lehetősége a forgalmazónak.

Nyomoznak a titkos bizottség után

Egy rosszul megállapított életkor pedig akár bukásra is ítélhet egy filmet, ha a szigorú rendszer annak törzsközönségét kizárja a mozikból. A film szerint a bizottság az erőszak megjelenítését általában eltűri, de a csak kicsit is erotikus jeleneteket nemkívánatosnak tartja az ifjú amerikaiak számára. A művészek cenzúrának tartják e rendszert, a bizottság a kiskorúak védelméről beszél.

De mi a helyzet Magyarországon?

Az ismerős karikák

Hazánkban kettéválik a televízió-műsorokra valamint a mozifilmekre vonatkozó életkor-besorolási rendszer. Az előbbieket a médiatörvény szabályozza, és az ORTT ellenőrzi, az utóbbiakat a filmtörvény szabályozza és a kulturális tárca Filmiroda Igazgatósága (filmiroda) felügyeli. A két szerv között gyakorlatilag nincs átjárás, de figyelnek egymásra, annál is inkább, mert a kialakított életkor-besorolási kategóriák majdnem ugyanazok a két esetben. Mint az ORTT szóvivője Vékony Éva a FigyelőNetnek elmondta, ha az ORTT bizonyos esetekben szigorúbb besorolást követel meg, ennek oka, hogy más a fogyasztói hozzáállás, ha csak bekapcsolja valaki a tévét, vagy ha beül a kiválasztott filmre (megveszi a DVD-t).

A médiatörvény 2002-es módosítása a kiskorúak védelme érdekében, leginkább a francia példát alapul véve vezette be az életkor-besorolási rendszert – mondta Vékony Éva. Öt kategóriát állapítottak meg (a korhatár nélkül megtekinthető, a 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott, 16 éven aluliak számára nem ajánlott, 18 éven aluliak számára nem ajánlott, és a be nem mutatható műsorok.), amelyekbe a műsorelőzetesek, a hír-, aktuális-, és sportműsorok, valamint a reklámok kivételével minden műsorszámot be kell sorolnia a közzététel előtt a műsorszolgáltatónak. A hírműsorokban is van némi korlátozás: ha abban a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatásokat mutatnak be, akkor a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

Egy ország, kétféle büntetés

Az ajánlott korhatárok pontosan meghatározott színű és méretű jelét (a „karikákat”) fel kell tűntetni a műsorok teljes ideje alatt, illetve a műsorkezdés előtt külön ki kell emelni hangban és képben is. E mellett a különböző kategóriák műsorra tűzési ideje is meg van határozva, így például 16 éven felüli műsort csak kilenc, 18 éven felüli filmet csak tíz után kezdhetnek vetíteni a televíziók.

A kiskorúak védelmében

Ha a műsorszolgáltató rosszul határozza meg a besorolást, az ORTT mint hatóság büntethet. Érdekes, hogy a büntetések nem egységesek. A tv2 például vaskos pénzügyi szankcióra, míg az RTL Klub adásának felfüggesztésére számíthat, ha hibázik. Ennek oka a szóvivő szerint az, hogy míg az tv2 szerződésén átvezetésre kerültek a jogharmonizációs módosítások, addig az RTL Klubbal nem sikerült tető alá hozni ugyanezt a szerződésmódosítást. Egyébként eddig éppen a tv2 és az RTL Klub délutáni beszélgetős műsorai és anno a valóságshow-i okozták a legtöbb problémát. Az ORTT jogerősen pert is nyert egy valóságshow szexjelenetének bemutatása miatt.

A magyar bizottság

A mozi- vagy DVD-forgalmazásba kerülő filmekről a 2004-es filmtörvény értelmében, a filmiroda által háromévente, pályázat útján felállított héttagú Korhatár Bizottság hivatott eldönteni, hogy azok milyen korosztály számára ajánlottak. A bizottság tagjai közt tanár, újságíró, pszichológus, közgazdász, szociálpolitikus, filmforgalmazó is található.

Névsoruk nyilvános, a filmiroda honlapján megtalálható. A Korhatár Bizottság „a kiskorúak védelme, s egyúttal a szülők, iskolák tájékoztatása érdekében” a filmtörvény alapján öt különböző kategóriába sorolja a filmeket, amelyek gyakorlatilag megegyeznek az ORTT kategóriáival, kivéve azt, hogy filmek esetén a „nem közölhetőt” a „csak felnőtteknek” váltotta fel.

A karikák csak ajánlások a szülők részére

Már a kategóriák elnevezéséből is látszik, hogy mi csak ajánlásokat fogalmazunk meg, szó sincs cenzúráról – szögezte le kérdésünkre Taba Miklós, a filmiroda igazgatója, aki egyben felhívta a figyelmet, hogy tevékenységük a kiskorúak védelmében született törvény által szabályozott feladat. Hatóságként működnek ugyan, de a korhatár-besorolási rendszer csak orientációt jelent a szülőknek, iskoláknak, hogy mely filmek, milyen korosztály számára nem ajánlottak. A döntést meg is lehet támadni: fellebbezhet a forgalmazó a kulturális miniszternél – mondta Taba.

Ellentétben tehát a televíziókkal, ahol a szolgáltató besorolja a műsort, és a hatóság (ORTT) csak bünteti a hibás kategóriákat, itt a hatóság alakítja ki a besorolásokat. Minden moziba vagy DVD-, VHS-forgalmazásba kerülő filmet a forgalmazónak be kell küldenie a filmirodának még a vetítést vagy a bolti polcokra kerülést megelőzően. A Korhatár Bizottság tagjai megnézik a filmeket, majd többségi szavazással eldöntik, milyen karikát kap az adott film.

Karikázni kellett volna a Csodacsibét

Taba Miklós szerint egy-két kivételtől eltekintve a moziba kerülő filmek mindegyikét meg tudják nézni, de a boltokba kerülő DVD-ket már képtelenség lenne áttekinteniük. Így azokat – figyelembe véve a forgalmazó ajánlásait – sokszor a rendelkezésre álló egyéb információk alapján (külföldi besorolások, a szerzők korábbi munkái) kategorizálják. Ha eltérés mutatkozik a forgalmazó és a filmiroda ajánlásában, akkor mindenképp megnézik a filmet, és a bizottság dönt.

Visszajelzések leginkább a szülőktől jönnek

Taba szerint be-becsúsznak hibák a besorolásokba, de összességében jól működik a rendszer. Általában akkor kapnak visszajelzést, ha alacsonyabb kategóriába sorolnak egy filmet, mint azt mondjuk a szülők elvárnák. Így például a Csodacsibe, vagy a Batman: kezdődik! című filmeket korhatár nélkül megtekinthetőnek gondolta a bizottság, noha lehet, hogy „12-es karikát érdemelt volna”. Ezek a visszajelzések természetesen nem a forgalmazóktól jöttek, hanem inkábba nézőktől, szülőktől.

Amennyiben egy forgalmazó nem tartja be a Korhatár Bizottság döntését, és azt nem megfelelően jeleníti meg a filmen, a plakátokon, a szórólapokon, a műsorajánlókban, pénzbírságra is számíthat. A filmiroda a törvény szerint ugyanis akár a bruttó bevétel kétszeresére, vagy ha az nem állapítható meg, hárommillió forintig terjedő pénzbüntetésre is büntetheti a céget.

Robinsonék buktak a karika miatt

A forgalmazók akkor jeleznek vissza, ha túl „kemény ítéletet” hoz a bizottság. A SPI International PR-menedzsere szerint ugyan szükség van a korhatár-besorolási rendszerre, de nagyon fontos, hogy a besorolási szempontok következetesen kerüljenek alkalmazásra. Kiss Zsuzska a FigyelőNet kérdésére elmondta, volt már arra példa, hogy egy-egy filmjük magasabb korosztályba került, mint azt várták volna.

Egy-egy téves vagy szigorú besorolás igen komoly bevételkiesést okozhat. Az SPI esetében ilyen volt a 001- Az első bevetés, amely egy ifjúsági film, ugyanakkor 16-os korhatárra sorolták be. Emiatt nem volt értelme a mozis bemutatásnak, s így nemcsak a mozis bevételektől estünk el, hanem a döntés hatása továbbgyűrűzött a DVD-, és tévés csatornára, hiszen kevesebbért értékesíthető egy moziban meg nem jelent film – tette hozzá Kiss Zsuzska.

A Fórum Hungary ügyvezetője, Farkas Sándor szintén komoly bevételkiesről számolt be egy szerinte helytelen besorolás miatt. Néhány hete mutatatták be a mozik A Robinson család titka című egész estés Disney-animációs filmet. Ezt a világon szinte mindenütt korhatár nélkül vetítették, itthon a Nemzeti Filmiroda 12-es karikával engedélyezte a forgalmazást. Mint korábban a Népszabadságnak Farkas elmondta, a családi rajzfilmek fő közönsége a hat és kilenc év közötti korosztály. A szülők ebben az esetben épp őket nem viszik el a moziba.

A pszichológus szerint felesleges

Ranschburg Jenő szerint a korhatár-besorolási rendszer egésze megkérdőjelezhető, nem érzi, hogy bármi jelentősége lenne a karikáknak. Mint a FigyelőNetnek elmondta, van olyan család, ahol figyelembe veszik ezeket, de a legtöbben nem tartják be az ajánlásokat. E mellett a pszichológus szerint elég tetszőlegesek a besorolások, nem fedez fel szakértelmet a korhatárok megítélésénél. Ranschburg szerint vagy meg kellene szüntetni e besorolási rendszert, vagy elég lenne egy – a 16 éven felülieknek szóló filmekre felhívó – kategória, minden további csak zavarossá teszi a rendszert.

Ranschburg Jenő hozzátette: minden vizsgálat kimutatja, hogy a filmeken, tévében látott agresszió növeli a gyerekek agresszivitását (bár az is igaz, hogy nem attól lesz valaki agresszív, hogy a tévében látott valami erőszakot), de ez ellen nem a karikákkal kell küzdeni, hanem a szülőknek kell felelősebben odafigyelniük a gyerekeikre. Annál is inkább, mert nemcsak az erőszak gyakorol káros hatást esetenként a gyerekekre, hanem például a filmeken és rajzfilmeken bemutatott „hagyományos nemi szerepek” általánossága, vagy a reklámok hazug világa. Ezek ellen pedig nem véd a karika.

Iskolában is tanítják a karikás filmeket

Hartai László mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár, tankönyvszerző osztja a pszichológus véleményét abban, hogy a döntő felelősség a szülőké. Nem tartja jónak a televíziók „karikás figyelmeztető jelét”. Tudomása szerint nem volt még ennek a hatékonyságát vizsgáló felmérés, de azt sejti, hogy így ennek nincs értelme. Hatékonyabb lenne, hogyha néha eltűnne a képernyőről a karika, most úgy tűnik, mintha állandóan ott volna, mondta Hartai, aki szerint éppen ezzel veszti értelmét a rendszer.

Az eredetileg rendező Hartai László bízik benne, hogy a filmeket értő szakemberek bírálják el. Egyetért azzal, hogy a szabályozás csak ajánlásokat fogalmaz meg, nem tiltásokat. A médiatanár azonban azt is hozzátette, hogy esetenként épp tiltásokkal hívjuk fel a kamaszok figyelmét bizonyos, számukra nemkívánatos dolgokra.

Az iskolai mozgóképoktatásban egyébként nincs kanonizált filmlista, amit mindenképp be kell mutatni a gyerekeknek. Az oktatott anyagban számos olyan film előfordulhat, amelyben megjelenik az erőszak, de ezzel, ha jól kezelik, nincs semmi baj. Nem a tartalom a fontos, hanem az, hogy van elmesélve – állítja Hartai László. Karikákkal ezt nem lehet behatárolni.