A TGI Magyarország adatai szerint 2003-ig a múzeumba járók aránya 10-11 százalék körül mozgott a 14-69 éves magyar lakosságon belül, azóta ez az arány folyamatosan nő, 2006 harmadik negyedévére elérte a 18 százalékot. A növekedés egyrészt a 2003-ban elindult Múzeumok éjszakája nevű kezdeményezésnek köszönhető, amely évről évre egyre nagyobb tömegeket tud a múzeumokba vonzani, másrészt a 2003 óta megrendezett olyan nagyszabású kiállításoknak, amelyek – nem utolsó sorban a – megfelelő marketing büdzsével kiugró látogatottságot érnek el.
Monet-tól Van Goghig
Az első ilyen igazán nagy dobás a Szépművészeti Múzeum által szervezett Monet és barátai című tárlat volt 2003 végén és 2004 elején, majd jött a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Munkácsy a nagyvilágban elnevezésű kiállítás. Ez utóbbi rekordlátogatottságát döntötte meg a nemrég bezárt – szintén a Szépművészeti Múzeum által szervezett, és nemzetközileg is jelentős – Van Gogh-kiállítás (kb. 483 ezer látogatóval).
A kettő között ott volt még az Öt évszázad spanyol festészetének remekművei (Szépművészeti Múzeum), valamint a Műcsarnokban megrendezett 400 év francia festészete című tárlat, amelyek szintén jelentős látogatottsági mutatókat értek el. Magyarországra is begyűrűzött tehát az a Nyugat-Európában már korábban tapasztalható tendencia, hogy a múzeumi szakma az úgynevezett sztárkiállításokkal, valamint különleges szolgáltatásokkal igyekszik az embereket becsábítani a múzeumokba, bemutatni, hogy azok nem szentélyek, hanem a közönség számára nyitott kulturális terek.
A nők és a fiatalok inkább múzeumbajárók
A művészeti kiállításokra járókat demográfiai szempontból megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden szegmensben növekedés történt 2003 óta. A nők nagyobb arányban járnak művészeti kiállításokra, mint a férfiak, a fiatalabbak – valószínűleg az iskolák szervezett tárlatlátogatásainak köszönhetően – inkább múzeumlátogatók, mint az idősebbek.
2006-ban az érettségivel nem rendelkezők 11 százaléka járt múzeumban, míg a legalább érettségivel rendelkezők körében ez az arány 30, a diplomával rendelkezők körében pedig 40 százalék. Legkevésbé a szakmunkásképzőt végzettek juitnak el a tárlatokra, de a vizsgált időszak során itt is 5-ről 9 százalékra nőtt az arány.
Ingyenes belépők: megnőtt lehetőségek
Mivel a kiállítások nagy része Budapesten volt, ezért nem meglepő, hogy Budapesten erősen felülreprezentáltak a kiállításra járók, mint vidéken. 2006-ban a budapestiek több mint egynegyede (26 százalék) volt művészeti kiállításon, míg ez az arány a falun, tanyán élők körében 11 százalék.
A múzeumok látogatottságának növekedése nem csupán a nagy sztárkiállításoknak köszönhető, ugyancsak fontos szempont, hogy hazánk EU-s csatlakozásának időpontjától, 2004. május elsejétől ingyen látogathatók a nagy állami múzeumok állandó kiállításai. Ezzel a kultuszpolitikai döntéssel azok az emberek is el tudnak látogatni bizonyos tárlatokra, akiknek anyagi helyzete nem engedi meg, hogy kulturális igényeiket kielégítsék. Még a legalacsonyabb státuszcsoportokban, valamint a nyugdíjasok körében is növekedést tapasztalhatunk.