Parádés szereposztások és sokszínű bemutatók várják a színházlátogatókat március és április folyamán a budapesti színházakban. A FigyelőNet ezekből csemegézett.
Egy különleges tánc a világ teremtéséről
Rendhagyó bemutatóra kerül sor március 23-án a Bárkában. Magyarország különleges színházi társulata az értelmi sérült színészekből álló Baltazár Színház Picasso: A világ teremtése című előadását mutatja be, ami a társulat történetében egyedülálló módon táncszínházi produkció. A világ teremtése című darab nem más, mint egy általuk kitalált, „megfestett” Picasso-festmény, az ő képzeletbeli ecsetjével, látásmódjával festik meg, hogyan keletkezett a világ, hogyan született az élet, mi jön létre két ember találkozásából. Mesélnek vágyról, bűnről, érzékiségről és szeretetről, teremtőerőről és pusztító tűzről, s mindezt táncban mondják el. A rendező Elek Dóra, a főszereplők: Horváth Szilvia, Janzsó Cecília, Keresztes Anna, Kovács Veronika, Medetz Attila, Rafael Erzsébet, Szilvásy Márton, Taligás Anna és Vörös Ferenc.
Az értelmi sérült színészekbõl álló Baltazár Színház Picasso: A világ teremtése címû elõadását mutatja be
Egy anya vallomása az Örkényben
„Azt az egyet akarom bebizonyítani, hogy milyen anya vagyok én! Hogy én milyen anya vagyok! Hát melyik szülő az, ha valamit elkövet a gyereke, nem bocsát meg neki?! Hát melyik szülő az?!” – elmélkedik a Pogány Judit március 23-tól az Örkény Színház színpadán. Március 23-án mutatják be az Örkény Színház és a Pinceszínház közös produkcióját, Vajda István Pedig én jó anya voltam című dokumentum-drámáját. A darab tulajdonképpen egy anya monológja, elmélkedés az anya-gyermek kapcsolatról, a küzdelmekről, melyeket minden oldalon meg kell vívni, és a megbocsátásról, mely nélkül ez a kapcsolat sem működhet harmónikusan. Szívbemarkoló vallomás egy olyan színésznő előadásában, aki maga is megtapasztalta az anyaság örömeit és bánatait életében.
Moliere-i vígjáték porosz szemmel
Március 27-én mutatják be a Pesti Színházban az öngyilkosságba menekült legendás porosz arisztokrata író, Heinrich von Kleist Amphitryon című művét. Kleist 1811-ben elkövetett öngyilkossága óta közel kétszáz év telt el, munkássága azóta olyan művészekre hatott, mint Brahms, Wagner, Nietzsche, Rielke, Kafka vagy Thomas Mann. Utóbbi így írt az Amphitryonról: ”…lobogok, égek elragadtatásomban. Ez a világ legszellemesebb, legbájosabb, legmélyebb, legszebb színdarabja.” A vígjáték Moliere nyomán készült, és a pesti nagyérdemű Szabó Lőrinc fordításában tekintheti meg, Forgács Péter rendezésében.
A legenda szerint Jupiter megkívánta Amphitryon thébai hadvezér feleségét, Alkménét. Míg a férj hadba vonult, addig a főisten a távollévő férj alakját öltötte fel, hogy együtt hálhasson Alkménével. A kíséretében lévő Merkur Amphitryon szolgájának, Sosiasnak az alakját veszi fel. S amikor az igazi Sosias és az igazi Amphitryon hazatérnek, akkor kezdődik az igazi csata, hogy ki kicsoda valójában. Amphitryon szerepében Lukács Sándort, Alkimene szerepében Hegyi Barbarát láthatjuk, a további szerepeket Pap Vera, Epres Attila, Juhász István és Varju Kálmán játssza.
Egy mindent megváltoztató találkozás a Nemzetiben
Két bemutatója is lesz a Nemzeti Színháznak a közeljövőben, az egyik a nagyszínpadon, a másik a stúdió színpadán. Május 12-én kerül sor Szomory Dezső Hermelin című színművének bemutatójára a Nagyszínpadon, Balikó Tamás rendezésében. A Hermelin történet egy mindent felkavaró, mindent megváltoztató találkozásról, mely átírja a főszereplő, a Vígszínház ünnepelt szerzőjének, Pálfi Tibornak életét. Pálfi a századelő budapesti színházi életének nők által körülrajongott alakja, a darab elején épp premierjére készül. A nagynevű színésznő, Lukács Antónia kényeztető gondoskodását élvezi, amikor megjelenik egykori szeretője, Tóth Hermin. “Hermelin” azért jött, hogy pár hónapig Pálfi gondjaira bízza futó románcukból született hároméves gyermeküket. Az újdonsült apuka tehetségtelenül, de lelkesen vág bele az új szerepbe, s közben lassacskán minden átértékelődik. A főbb szerepekben olyan színészeket láthatunk, mint Schell Judit, Szarvas József, Básti Juli, Benedek Miklós, vagy Nagy Cili.
Egy peches nap 1953-ban
Április 19-én láthatja először a nagyközönség a Stúdiószínpadon Michael Frayn Balmoral című darabjának Hamvai Kornél által írt átiratát Szigliget címmel. A történet a Rákosi korszak Szigligeti Alkotóházából indul , egészen pontosan 1953-ban, s egy napot ölel fel, de ezen az egy napon gyakorlatilag minden megtörténik, aminek nem kéne. Ezen a napon ugyanis mindennek tökéletesen, terv szerint kéne mennie: Rákosi elvtárs nagyon helyesen úgy határoz, hogy kedvenc költőjét, Sass Tibort felterjeszti Moszkvába Sztálin-díjra. Személyesen intézkedik, hogy ehhez nemzetközi támogatást kapjon: a költővel egy idelátogató olasz riporter készít interjút. A gond akkor kezdődik, mikor kiderül, hogy ellopták a kapucsengőt, majd kiderül, hogy rossz helyre kézbesítették a besúgó-jelentést, az államvédelmi kísérő elvesztette szeme világát, és a nap leendő hőse, Sass Tibor halott. A darabot Babarczy László rendezte főbb szerepekben Kulka János, Sinkó László, Garas Dezső, és Udvaros Dorottya.
Ősbemutató a Kamaraszínházban
Április 27-én mutatják be a Budapesti Kamaraszínházban Dacia Maraini Mária és Erzsébet című darabját Ács János rendezésében. Az előadás magyarországi ősbemutató, főszereplői unokatestvérek és királynők. Erzsébet Anglia trónján ül, Mária fején Skócia koronája. Éppenséggel szerethetnék is egymást. Csakhogy a hatalmi harc elválasztja őket, hiába a magas rang, mindketten rabok. Mária Erzsébet börtönében, míg Erzsébet saját hatalma foglya. Egyedül a kivégzés a szabadság útja…?- teszi fel a kérdést a darab. Stuart Máriát Majzik Edit, Erzsébetet Egri Kati alakítja, a további szerepekben Szakács Eszter, Tímár éva és Szabó Margaréta látható.
Rokokó szerelem az Új Színházban
Szintén április 27-én mutatja be az Új Színház a Veszedelmes viszonyok című darabot, mely Choderlos de Laclos regénye nyomán Örkény István fordításának felhasználásával Kiss Csaba rendezésében kerül színpadra. Az eredeti mű egy levélregény, a rokokó-szerelem talán legértékesebb dokumentum gyűjteménye. Végletekig kifinomult hősei elrejtik szenvedélyüket, mániákusan játszanak a saját és környezetük érzéseivel, s mintha színpadon lennének, hajszolják a sikert. Közben életeket és lelkeket pusztítanak el, és mindezt bájosan és elegánsan teszik. A főszereplő, Valmont eszeveszett szerelemmel szereti élete nőjét, s addig nem nyugszik, míg ezt a szenvedélyt teljes valójában rá, nem szabadítja, míg nem lesz ura az asszony életének. A főszerepekben Seress Zoltánt, Pálfi Katát, Tordai Terit, Fodor Annamáriát és Kovács Krisztiánt láthatjuk.
Zenés komédia a Madáchban
A Madách Színház is április utolsó péntekére időzíti új bemutatóját, az amerikai vígjáték első számú mesterének, Neil Simonnak Édeskettes hármasban című romantikus zenés komédiáját. A színház már eddig is számos darabot színpadra vitt az amerikai szerzőtől, többek között a Mezítláb a parkban, vagy a Napsugár fiúk címűt, mind nagy sikerrel. A most látható komédiát Szirtes Tamás rendezi, a dalok pedig Galambos Attila fordításában hangzanak majd el a főszereplők, és a Madách színház tánckara és kórusa előadásában. A darab hőse Venon, a befutott, sikeres zeneszerző, és Sonia, a kezdő dalszövegíró. Mindketten munkájuk megszállottjai, ám míg a munkában jól megértik egymást, a magánéletben kevésbé harmonikus a viszonyuk. A feszültség egyre fokozódik, ahogy Sonia korábbi partnere láthatatlanul, de egyre agresszívebben közéjük furakodik. Így lesz a kétszemélyes játékból Édeskettes hármasban. A szereposztás parádés, a férfi, Vernon Gersch szerepében Alföldi Róbertet illetve Miller Zoltánt, Sonia Walks bőrébe bújva pedig Oroszlán Szonját és Balla Esztert láthatjuk.
Lottó ötös a Radnótiban
A Radnóti Színház Valló Péter rendezésében Spiró György Prah című darabját április 29-én mutatja be. A szerző a Radnóti Színház felkérésére írta kétszereplős darabot, melyben egy középkorú, vidéki házaspárnak ötös találata lesz a lottón. Ez a váratlan, örömteli esemény kiváló drámai alaphelyzet, hisz olyan következményekkel jár, amelyek megváltoztatják, felforgatják az ember addigi életét. Semmi sem lesz már olyan, mint előtte volt. Spiró azt a napot, azt a délutánt tárja elénk, amikor a férj a nyertes szelvénnyel a zsebében hazamegy, hogy elújságolja a hírt a feleségének, aki éppen főz. „Ez a pillanat a fordulat, a változás drámai pillanata. Az utolsó olyan délután, amikor még minden a régi, de már a feleség és a férj is tudja, hogy holnaptól minden megváltozik. Csak jelene nincs ennek a pillanatnak: ilyenkor minden a múltról és a jövőről szól. A boldog, gazdag jövő ismeretlen, kiszámíthatatlan, és éppen ezért félelmetes is. Felkavaró gondolatjátéknak és fájdalmas múltidézésnek lehetünk tanúi: két ember beszélgetéséből egy házasság, egy generáció, egy ország története rajzolódik ki lassan” – olvasható a színlapon. A keserű komédiát fanyar hangvétel, cinikus humor jellemzi, a szerző kíméletlen kritikával mutatja meg miféle irracionális félelmek irányítják cselekvéseinket, milyen nevetséges, kisszerű gondolatok hálójában vergődünk. A főszerepekben Börcsök Enikőt és Schneider Zoltánt láthatjuk.