Batman, Dodó és a 300

Magyarországon az átlagembernek a képregény szó hallatán általában egy kövér, narancssárga macska (esetleg egy játéktigrisével társalgó szőke kiskölyök) vicces egysorosa jut eszébe a napilapok utolsó oldaláról, amely nem jó másra, mint hogy lenevelje a gyerekeket az olvasásról. Hogy ez mennyire nincs így, arról bárki könnyedén meggyőződhet, ha március utolsó szombatján ellátogat a harmadik Magyar Képregényfesztiválnak otthont adó belvárosi Gödörbe.

Hush

Szerencsére az Amerika-szerte népszerű Star Trek-találkozókkal ellentétben itt nem kötelező a jelmez, így a Superman-köpenyeket nyugodtan otthon hagyhatjuk. Érdemes viszont hátizsákot hozni, a hazai képregénykiadók ugyanis előszeretettel adnak húszszázalékos kedvezményt termékeikre.

Dedikálás és díjkiosztó

Gróf Balázs munkája

A megszállott gyűjtők, akik a Pesti Estből éveken át szorgalmasan vagdosták ki, és gyűjtötték mappába a Gróf Balázs-képsorokat, ezúttal személyesen is dedikáltathatják a szerzővel. Jelen lesz a rendezvényen a Pulitzer-emlékdíjas Szabó László Róbert (ismertebb nevén: Marabu) is. A művész itt veszi majd át a hazai képregény szakma Alfabéta-díját, amiért a futószalagon gyártott, mókás „Hé, Dodó!” képregényekkel bebizonyította: van élet a bulvárlapok utolsó oldalán megjelent, külföldi képregénycsíkokon túl is.

Alfabéta-díjat tehet majd a vitrinjébe Cserkuti Dávid is. A fiatalember, aki leginkább az Unicum-reklámok légiósaival vált széles körben ismertté, most „8 perc” című alkotásával nyert. Szintén a díjazottak között van az angyalok és ördögök Budapesten kibontakozó háborúskodását elmesélő „Bürokraták” című képregény három alkotója is: Oroszlány Balázs, Németh Áron és Brazil.

A képregény, mint szakma

Lesz kerekasztal-beszélgetés a képregényről, mint önálló művészetről, neves filmkritikusok pedig arról vitatkoznak majd, hogy vajon csak átmeneti jelenség-e a megfilmesített képregények diadalútja, vagy hosszú távú tendencia lesz. Diavetítéssel egybekötött interaktív előadás keretében ismerhetik majd meg az érdeklődők Sebők Imrét, akinek generációk nőttek fel a ’60-as évektől a Fülesben megjelent, történelmi regényeket és világirodalmi klasszikusokat feldolgozó képregényein. Itt lesz először megvásárolható Scott McCloud: „A képregény felfedezése” című esszékötete, valamint a Képregényfesztiválhoz időzítve jelenik meg egy új, témába vágó szakfolyóirat is, a magyar szerzők által jegyzett Buborékhámozó.

Batman visszatér

Miller: 300 (részlet)

A hazai képregénykiadás egyik zászlóshajója, a Képes Kiadó több meglepetéssel is készül a nagy eseményre. A nemrégiben bemutatott Batman-film (és a közelgő folytatás) sikerén felbuzdulva a 3. Magyar Képregényfesztiválhoz időzítve jelenteti meg a Denevérember fél évszázados történetének egyik legsikeresebb epizódját, a „Hush” sorozat második részét. A kiadó emellett elindít egy fekete-fehér képregény-antológiát is „Papírmozi” néven, amelyben a régi Korcsmáros-klasszikusok mellett rendszeresen láthatjuk majd a magyar képregény-rajzolók tehetséges új generációjának – Zorro de Bianco vagy Ordegnál Róbert – munkáit is. A legnagyobb érdeklődésre azonban alighanem Frank Miller kultikus képregénye, a thermophülai csatát művészien feldolgozó „300” magyar nyelvű kiadása számíthat majd.

Családi program

Amíg a harmincas apukák átszellemülten hallgatják, miként mutatta meg Alan Moore, Garth Ennis és Frank Miller a ’80-as évek közepén, hogy a jó képregény a látvány helyett a történetre fókuszál, addig az ifjoncok kedvükre rajzolgathatnak Donald Kacsát, Pókembert, és Lucky Luke-ot. A legügyesebbnek bizonyuló kis grafikusoknak értékes nyeremény jár.