Komolytalan felvezetéssel kezdődött a mérkőzés, merthogy a mérlegelés után azon tépelődtek az érdekeltek, hogy milyen kesztyűt használjanak a küzdelem folyamán. A bonyodalom abból adódott, hogy a két harcos szerződésében benne foglaltatott, hogy ki milyen felszerelést fog használni: Klicsko a „Grant” márkát, Austin a „Reyes”-t. Csakhogy a Mannheim-i gálát felügyelő német szövetség nem engedélyezte, hogy eltérő kesztyűt húzzanak a bokszolók. A disputa odáig fajult, hogy a mérkőzés elhalasztása is szóba került. Végül Klicsko beleegyezett abba, hogy lemond a bajnok előválasztási jogáról, majd pénzfeldobás döntött a „Grant” kesztyűk mellett.
Az első menetben nem történt semmilyen említésre méltó dolog. A harcosok néhány jabbel próbálkoztak, azonban egyik sem volt pontos vagy kellően erős. A következő menet is hasonlóan kezdődött, igazi küzdelemnek nyoma sem volt, és mindezek ellenére másfél perc múlva mégis befejeződött a mérkőzés. Klicsko a menet közepénél a kötelekhez terelte Austint, és egy balhoroggal keményen eltalálta. Az amerikai félig kifordulva előregörnyedt, és szabadon hagyta a fejét, amit Klicsko néhány balhoroggal és felütéssel ki is használt. Austin padlóra került, de 8-nál már talpon volt, azonban a mérkőzést vezető bíró, Eddie Cotton megállította a küzdelmet, és technikai kiütéses eredményt hirdették.
Vlagyimir Klicsko a „mérkőzés” utáni interjúban elmondta, hogy kiváló felkészülésen volt túl, és nagyon jó sparringpartnerek segítették a jó forma elérésében. Az ukrán bajnok a 48. győzelmét aratta, 3 vereség mellett. Ray Austin 6 esztendőt átívelő veretlenségi szériának mondott búcsút, rekordja már 4 vereséget, 4 döntetlent és 24 győzelmet számlál.