“Ennek a kiállítás-sorozatnak az egyik tanulsága, hogy noha Munkácsy Mihály hazánk egyik legismertebb és legnépszerűbb festője, festészetét mégsem ismerjük eléggé, sokkal összetettebb, sokkal színesebb, sokoldalúbb, izgalmasabb és modernebb festő, mint ahogyan ezt korábban a nagyközönség, de akár a szakma is tartotta” – mondta a kiállítást megnyitva Boros Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa.
Hozzáfűzte: Munkácsyról korábban szinte kizárólag mint a magyar népi életkép-festészet képviselőjéről beszéltünk, ám ha művészetét a XIX. századi festészet egészében tekintjük, akkor egyértelműen látható, hogy a nemzetközi festészetben is komoly helyet vívott ki magának.
Boros Judit kiemelte: a szombathelyi kiállításon látható képek a sokoldalúságot, a művész festészetének gazdagságát bizonyítják. Ismertetése szerint Munkácsy Mihály festészetében több korszakot különböztetünk meg: az életkép-festészet az első korszakára jellemző, második korszakát az akadémikusabb, történelmi és vallási témájú képek, valamint megrendelésre készített szalonképei jellemzik. “Ennél sokkal bensőségesebbek arcképei, amelyek közül többet feleségéről készített, de a legmodernebbek Munkácsy tájképei” – mondta a művészettörténész.
A február 25-ig látogatható kiállításon Munkácsy Mihály 27 alkotása tekinthető meg, köztük az Ásító inas című festmény. A tárlat rendezői a már említett szalonképek bemutatását azzal is igyekeztek érzékletesebbé tenni, hogy korabeli bútorok közé, igazi XIX. századi enteriőrbe helyezték a műveket. A bemutatón látható a festő néhány személyes tárgya, például sétapálcája és néhány általa vásárolt, valószínűleg modelljei felöltöztetésére szánt népművészeti ruhadarab is. A Munkácsy-kiállításra érkezők január 21-ig a belépődíjért megtekinthetik a Salvador Dalí grafikáiból rendezett tárlatot is a Szombathelyi Képtárban.