Két NASA űrszonda, ami 30 évvel ezelőtt meglátogatta Marsot, idegen mikrobákra bukkanhatott volna a vörös bolygón, de mivel akkori tudásunk nem terjedt ki arra, hogy a Marson vízalapú élet helyett inkább hidrogén-peroxid alapút kellett volna keresni eleve kudarcra volt ítélve.
Az idegen életformák definíciójának átgondolására buzdított Dirk Schulze-Makuch az Amerikai Űrkutatási Szövetség egyik konferenciáján. A tudós szerint akár el is pusztíthatták a keresett élő szervezeteket azok a kísérletek, amelyek 30 éve arra szolgáltak volna, hogy tisztázzák a Marson élő organizmusok létét. A tanulmány nem azt állítja, hogy léteznek ilyen létformák, hanem hogy rossz logikával keresve sosem tudjuk bebizonyítani létüket.
A nagy vitát kiváltó előadás egyébként arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy az idei évben elindítani tervezett Mars-expedíciónak más gondolatisággal kell hozzákezdeni a kutatáshoz, hiszen ma már lényegesen többet tudunk a vörös bolygón uralkodó körülményekről. A világsajtó folyamatosan követte a Mars-kutatás eredményeit és ennek alapján egyre többen gondolják azt, hogy az újabb látogatás más eredményekkel járhat, mint a harminc évvel ezelőtti.
A Viking nem talált semmit
A hetvenes években zajlott Viking program befejeztével a tudósok ugyan kijelentették, hogy semmilyen nyomát sem találták életnek a Marson, de az is igaz, hogy a mostanában felfedezett „vízfolyásokról” sem szereztünk tudomást az akkori vizsgálatokból.
Biokémiai szempontból teljesen felkészületlenek voltunk annak idején, s így tejlesen érthető, hogy nem találtunk semmit – hangsúlyozta a kutató. Noha semmi sem bizonyítja, hogy valóban léteznek a Marson baktériumok, a Földön is csak pár éve találtunk olyan extrém körülmények között élő kezdetleges mikroorganizmusokat, amelyek között korábban elképzelhetetlennek gondoltuk az élet jelenlétét.
A Viking leszállóegysége 30 éve nem talált bizonyítékokat.
A tudományos kutatók egy része felháborodottan reagált a tanulmányra, és kétségbe vonta Schulze-Makuch hozzáértését, arra hivatkozva hogy a Washington State University geológiaprofesszoraként nem lehet pontos képe az űrben folytatott biokémiai kutatásokról.
Katherine Freeman a professzor elméletének egyik támogatója, aki szintén tagja annak a kutatócsoportnak, amely a földönkívüli élet megjelenési formáit keresi azt válaszolta, hogy csak azt találhatjuk meg, amit valóban meg szeretnénk találni.
A Phoenix névre keresztel új Mars küldetés előkészítése már javában folyik, a vita azonban új nézőpontot villanthat fel az idegen élet kutatásának területén.