A személyi számítógépek (PC-k) átlagos elavulási ideje két, legfeljebb három évre tehető. 1965 áprilisában jelent meg Gordon E. Moore cikke, amely a tranzisztorszám növekedésével jellemezte a számítástechnikai fejlődést. A Moore-törvény jelentősen befolyásolja az alkatrészgyártókat. Egy termék (például egy processzor vagy egy merevlemez) kifejlesztésének átlagos ideje 2 és 5 év közé tehető. A gyártók hatalmas nyomásnak vannak kitéve: néhány hetes késésen múlhat a siker.
A processzorpiacon, a kiélezett versenyben egy új termék kifejlesztése körülbelül három évig tart. A Moore-törvény 18 hónapos ciklusa rendkívüli technológiai fejlődést, rövidebb időskálára vetítve heti 1 százalékos ipari növekedést mutat. A gyártók számára ez azt jelenti, hogy a két vagy három hónapot késő, ezáltal 10-15 százalékkal lassabb, nagyobb méretű vagy kisebb tárolókapacitású termék általában eladhatatlan.
MIRE JÓ AZ “ERŐS” PC? A „modernkori” PC-felhasználó számára számos kiegészítő szoftver és eszköz nélkülözhetetlen. Ilyenek például a vírusirtók, a tűzfalak vagy egyéb kiegészítő, a háttérben futó alkalmazások. Napjainkra olyan technológia áll rendelkezésünkre, mely a gépek távoli felügyeletét is képes az alaplapra integráltan ellátni – mondja Gacsal József, az Intel Magyarország üzletfejlesztési igazgatója.
Az új felhasználási szokások, a multimédia, a kutatás-fejlesztés óriási erőforrásokat igényel. A multimédiás felhasználások, különösen a számítógépes játékok maximálisan kihasználják a technikai teljesítménynövekedést. Az online multimédiás játékok térhódítása is nagy szerepet játszik abban, hogy az otthoni felhasználók akár kutatásra is alkalmas számítógépeket vásárolnak, kizárólag szórakozás céljából.
Az operációs rendszerek is egyre bonyolultabbá válnak, folyamatosan bővül a beépített alkalmazások tára. Ez nemcsak a legelterjedtebb Microsoft XP, hanem a MacOS és a Linux rendszerekre is igaz. Grafikus alkalmazásaik felhasználják az erőforrások nagy részét.
A nagy teljesítményű számítógépekre az élet számos területén óriási szükség van. A tudományos fejlődésnek már alapja a számítógép. Nagy segítséget nyújt a szimuláció, a molekuláris vagy nukleáris kísérletek, illetve bármilyen más kutatási tevékenység során. Egyes esetekben, például a NASA egyes kutatásai során akár több mint ezer gépet is összekötnek. Szuperszámítógépei speciális összeállításúak, akár 512 processzor is lehet egyetlen masinában.
A CERN, a részecskefizikai kutatások európai szervezete nukleáris kutatásaihoz mintegy hétezer Intel Titanium 2-es processzor összekapcsolásával teremtenek megfelelő hátteret. Egy ilyen processzorban 1,7 milliárd tranzisztor található (egy átlagos asztali gépben közel 100 millió). Magyarországon is számos intézmény működtet kutatásra alkalmas számítógép-hálózatot, legfőképp a gyógyszerkutatás, az egyetemek, az autótervezés, az építőipar és az építészet területén.
A Moore-törvényen alapuló feldolgozási teljesítménynövekedés eredményeképpen a számítógépek egyre olcsóbbá és gyorsabbá válnak. A néhány éve még utópiának is elképzelhetetlen, több gigahertz órajelű gépek mára hétköznapi munkaeszközzé váltak.
Szintén a verseny következménye, hogy az integráltság fokozásával jóval több feladat végezhető el magán a processzoron belül. Ennek köszönhetően csökkenhet a perifériák száma, például a hang- vagy videokártyák egyes feladatait a processzor minden további nélkül át tudja venni. Ezt az Intel nemrég egy 80 magos kísérleti processzorral demonstrálta.
A nagy teljesítmény mellett a gyártók az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kisebb áramfogyasztásra is. Hiába olcsó és gyors egy gép, ha eközben zabálja az elektromos energiát.
MEGTÉPÁZOTT EREDMÉNYEK. 2006 harmadik negyedévben az Intel forgalma elérte a 8,7 milliárd dollárt, profitja meghaladta a 1,3 milliárd dollárt. A nettó eredmény 35 százalékos csökkenése jelentős, de még ezzel is sikerült az elemzői várakozásokat felülmúlni.
Az elmúlt két év negyedéveinek sorozatosan romló számai hátterében az húzódik meg, hogy a legnagyobb versenytárs, az AMD az elmúlt évek során megerősítette pozícióit. Ezt egyre jobb processzorainak köszönhette, valamint annak, hogy az Intel hibát hibára halmozott, így piaci részesedése visszaesett.
A nemrégiben bevezetett Intel Core 2-es processzorok már komoly konkurenciát jelentenek az AMD csúcsprocesszorainak, mégsem úgy alakultak a cég pénzügyi adatai, ahogy azt elvárták volna. Az Intel drasztikus árcsökkentéssel próbálta kiárusítani a még raktáron lévő régi processzorokat, leginkább ez a lépés okolható a nyereség meredek zuhanásáért. Ezt az is tetézte, hogy a Core 2-es processzorok gyors térhódítása csak a notebookok és szerverek piacán valósult meg, az asztali Core 2 Duókból mindössze ötmillió fogyott, mert késtek a csiphez fejlesztett, integrált grafikus maggal erősített alaplapok.
Miközben az Intel részvényei csökkenő profit mellett erősödtek, az AMD-nél ennek éppen az ellenkezője volt megfigyelhető. A cég adózott eredményét majdnem megduplázta: 134 millió dollárra növelte, az egy évvel korábbi 76 millióról, részvényei árfolyama azonban 9 százalékkal zuhant. A cég utolsó negyedéves bevétele 1,33 milliárd dollárra mérséklődött az egy évvel korábbi 1,52 milliárd dollárról.
Az AMD is átszervezéseket volt kénytelen végrehajtani. Az elmúlt egy évben leválasztották a társaságról a veszteséges memóriagyártó részleget. Az Intel árcsökkentése miatt az AMD is kénytelen volt kedvezményeket tenni, bevétele ezért csökkent a stagnáló vagy éppen növekvő eladások mellett.
BÍRÓSÁGI ÜGY. 2005. június 28-án az AMD keresetet adott be az Intellel szemben az amerikai monopóliumellenes és antitröszttörvények alapján (nem etikus versenypiaci magatartásért). A per jelenleg meghallgatási fázisban van Delaware állam bíróságán.
Az AMD azzal vádolja az Intelt, hogy illegális úton próbálja egyeduralmát fenntartani. Nevezetesen: kizárólagosságot próbált meg elérni a számítógépgyártóknál és forgalmazóknál. A beadványban az AMD öszszesen 38 megzsarolt céget nevez meg.
Az Intel Japánban is kénytelen versenypiaci eljárással szembenézni. A helyi kereskedelmi felügyelet ugyanis kiderítette, hogy a szigetországban (az Európai Unióhoz hasonlóan) az Intel jelentős árengedményt ígért azoknak a cégeknek, melyek az ő termékeit vásárolják meg az AMD processzorai helyett, illetve még kiegészítőként sem alkalmazzák a konkurens termékét.
Az AMD még a Microsoftot is segítségül hívta, hogy alátámassza álláspontját, mely szerint az Intel magatartása versenyellenes, az AMD ellehetetlenítésére irányul. A processzorgyártó számos dokumentum, vállalati kommunikáció átadását kéri a redmondi szoftvercégtől 2000 januárjáig visszamenőleg. Minden olyan részletre kíváncsi lenne, amely valamilyen formában érinti a vállalatot, legyen az akár technológiai útiterv, pénzügyi megbeszélés vagy ágazati szereplők egyeztetése.
A Microsoft jelezte, hogy kész együttműködni mindkét féllel. „Számítunk arra, hogy mindkét tábor dokumentumok és egyéb bizonyítékok kiadását kéri majd tőlünk és az ágazat több más fontos szereplőjétől” – jelentette ki szóvivője. Az indokolt kérelmeknek minden esetben eleget tesznek, ígérte meg.
Hector Ruiz, az AMD elnöke bizakodó a per végkimenetelét tekintve. Az Intel több ügyfele és partnercége is a támogatásáról biztosította. Tom Beerman, az Intel szóvivője természetesen leszögezte, hogy a munkájukat mindig tisztességes módon és a hatályos törvényeket betartva végezték. Kijelentette, hogy a cég a külön megállapodásokból sohasem csinált titkot. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy amennyiben az AMD nyer, felborul a jelenlegi piac, megváltoznak az erőviszonyok.
A
haladás törvénye
Moore-törvénynek nevezzük azt a tapasztalati megfigyelést a technológiai fejlődésben, mely szerint az integrált áramkörök összetettsége – a legalacsonyabb árú ilyen komponenst figyelembe véve – körülbelül 18 havonta megduplázódik. A megfigyelést Gordon E. Moore, az Intel egyik alapítója nevéhez kötik. (Forrás: Wikipédia)