A magyar kormány a novemberre tervezett budapesti magyar-román közös kormányülésen mindenképpen felveti a kérdést, emellett, tekintettel a határon átnyúló hatásokra, az Európai Bizottságnál is folyamatosan emlékeztet a kérdéskör fontosságára – közölte Gábor Zoltán, a külügyminisztérium Európa-politikai főosztályának vezetője egy sajtóbeszélgetésen.
A budapesti környezetvédelmi tárca a Romániának múlt héten elküldött hivatalos véleményében nem javasolta elfogadásra a Verespatakra tervezett aranybánya környezeti hatástanulmányát, amelyet korábban a beruházó adott be a román környezetvédelmi minisztériumhoz. A magyar szakértők véleménye szerint a hatástanulmány téves alapkövetkeztetéseket tartalmaz, illetve az alapvető hiányosságok miatt nem javasolható elfogadásra.
Mint Gábor Zoltán elmondta, a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányavállalat, amely Verespatakon tervez ciántechnológiás aranykitermelést, felszámolás alatt áll, ezért a cégre január 1-jétől érdemben nem fognak vonatkozni az európai uniós környezetvédelmi jogszabályok. Mindazok a kötelezettségek, amelyek a környezetbiztonsági szempontok érvényesítésére, az esetleges környezeti katasztrófa esetén a megfelelő fellépésre vonatkoznak, a kormányzatra szállnak.
Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatak mellett: a helyszínen legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt a föld, a tervezet környezeti kockázataira azonban több civil szervezet is felhívta a figyelmet.