A 79 éves író, akit leginkább a XX. század egyik legkiemelkedőbb irodalmi alkotásával, a Bádogdobbal azonosítanak, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában először beszélt arról, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban behívót kapott a Waffen SS egyik páncélos hadosztályába, amely az akkori cseh- és morvaországi protektorátusban teljesített szolgálatot. Grass minderről részletesen beszámol önéletrajzi naplójában, amelyet a göttingeni Steidl kiadó a tervek szerint szeptemberben jelentet meg.
Közvetlen feleősséget nem érez
Az író már előzetesen, a tekintélyes konzervatív lapnak nyilatkozva – hatvanegy évvel a háború befejeződése után – felfedte a titkot. Szavai szerint “ki kellett adnia magából” a történteket.
Az interjúban beszélt arról, hogy annak idején, tizenhét évesen semmifajta bűntudatot nem érzett, később azonban növekvő szégyen nyomasztotta, s évtizedeken keresztül ezért választotta a hallgatást. Noha a Waffen SS tagjaként egyetlen lövést sem adott le, s – úgymond – közvetlen felelősség nem terheli, a közvetett felelősség mind a mai napig szinte elviselhetetlen terhet jelentett számára. Ezért döntött úgy, hogy megírja önéletrajzi regényét, mert – mint fogalmazott – “végre ki kellett adni magából a történteket.”
Az eddigi önéletrajzi írásokból Günter Grassról annyit lehetett tudni, hogy 1944-ben légvédelmi kisegítő munkaszolgálatosként kapott behívót, majd Bajorországban amerikai hadifogságba esett.
“Szembe kell nézni a múlttal”
Günter Grass évtizedek óta a német szociáldemokrácia egyik legkiemelkedőbb személyiségének számít, aki műveiben is azt hirdette, hogy a múlttal való szembenézést nem lehet megkerülni, mert – mint egy interjúban fogalmazott – a múlt újra és újra utoléri az embert. Írásaiban szinte mindig a háború és a totalitárius erőszakuralom rettenetét ecsetelte, az utóbbi években pedig mind gyakrabban és hangosabban hallatta szavát időszerű politikai kérdésekben is.
Vegyes reakciók
A világhírű német író beismerését valamennyi német lap címoldalán közölte. A berlini Der Tagesspiegelnek nyilatkozva írótársa, Walter Kempowski azt hangoztatta, hogy a beismerés – mint fogalmazott – kissé megkésve történt. Ugyanakkor védelmébe vette Grasst, idézve azt a bibliai mondást, hogy csak az vessen követ rá, akit semmilyen bűn nem terhel.
Grass életrajzírója, Michael Jürgs viszont “személyes csalódottságának” adott hangot, és “egy erkölcsi tekintély összeomlásáról” beszélt.