Ha palimpszesztekről van szó, akkor előbb-utóbb nagy valószínűséggel a különleges modern technológiákról is szó kell, hogy essék: az újrahasznosított pergameneknél ugyanis valóban csak igen egyedi eljárásokkal válhatnak olvashatóvá azok az ókori szövegek, amelyeket a középkor folyamán egyszerű módszerekkel eltüntettek, és amelyek fölé aztán más szövegeket másoltak a kolostorokban. Az újrahasznosított írófelületet ráadásul sokszor nem is egyszer, hanem többször is felhasználták, esetleg több kézen is átfutott, mígnem elnyerte ránk hagyományozott formáját.
Újraírt pergamenen Archimedes szövegei
Nem volt ez másként a mostani esetben sem: Archimedes olvashatóvá tett szövegei ugyanis egy olyan pergamen alsó rétegeiben rejtőztek, amelyet a 13. században, Jeruzsálemben egy szerzetes hasznosított újra: Johannes Myronas ortodox keresztény imádságokkal írta tele a pergament. A szerzetes az imádságok leírásához azonban egy, már a 10. században teleírt felületet használt fel, sajátos módszerrel tüntetvén el róla a zavaró szövegeket: habkő és citromlé segítségével halványította el teljesen a régi írást, félbevágta a pergament és megfordította az oldalakat.
Mindezeknek köszönhetően egészen mostanáig teljesen olvashatatlanok maradtak azok a szövegek, amelyeket eredetileg még a 10. században másolt a tiszta pergamenlapra egy ismeretlen írástudó. Ráadásul a pergamenlap további sorsa sem könnyítette meg a kíváncsi kutatók dolgát: a 20. század elején egy párizsi műkincshamisító aranyozott festményekkel látta el a lapokat, hogy azok még értékesebbek legyenek a vásárlók szemében. 1998-ban aztán nem csekély értéken, közel 2 millió dollárért vásárolta meg egy gyűjtő, hogy nemsokára aztán kikölcsönözze azt a baltimore-i Walters Art Museum részére.
Nyolc éve próbálkoznak
Az amerikai múzeumban rögtön neki is láttak a pergamen vizsgálatának, de közel nyolc évet vett igénybe, míg végül eredményt tudtak felmutatni. Hogy hozzáférhessenek a régi szövegekhez, próbálkoztak optikai és digitális módszerekkel is, de mostanáig eredménytelenül kísérleteztek. Végül a röntgensugár fluoreszcencia segített: a röntgensugarakat előbb szinkrotronná alakították át egy részecskegyorsító segítségével, amely aztán így már egymilliószor intenzívebb is lehet, mint például az orvosi praxisban használt röntgen.
Uwe Bergmann, a Stanford Synchrotron Radiation Laboratory munkatársa a BBC News-nak nyilatkozva elmondta: amikor az átalakított röntgensugarak elérik a pergamenbe ivódott tintát, akkor a tintával bevont részek egyszerűen elkezdenek izzani. Az izzó szövegtestet aztán megjelenítik egy számítógép képernyőjén, és az eddig elfedett szöveg immáron szinte teljesen olvashatóvá válik. A különleges technika egy dolognak köszönhetően működik: a tinta tartalmaz csekély mennyiségű vasat is, ami lehetővé teszi, hogy a röntgensugarak segítségével izzóvá változzon a szöveg. A módszert egyébként sikeresen alkalmazták már a biológiai és geológiai kutatásokban is, sőt, tavaly az amerikai Cornell Egyetem kutatói már egy több mint kétezer éves, kőbe vésett szöveget is olvashatóvá tettek vele.
Fax a Krisztus előtti harmadik századból
„Olyan érzés ez, mintha egy faxot kapnánk hirtelen a Kr.e. 3. századból” – teszi hozzá a Will Noel a Walter Art Museum kurátora. „Nincs nagyszerűbb érzés, mint újraolvasni a nyugati civilizáció egyik legnagyobb koponyájának eddig olvashatatlannak hitt műveit. Az pedig, hogy egy palimpszeszten három értékes szöveg is legyen, rendkívül ritka,” – lelkendezett Noel az eredmény kapcsán.
Jelen esetben ugyanis Archimedes három fontos munkáját sikerült megtalálni: a legérdekesebbnek közülük az Úszó testekről szóló értekezés tűnik, annak ellenére, hogy ennek a szövegnek a latin variánsa már korábban is ismert volt.
A most olvasható vált szöveg azonban görögül íródott, és az első összevetések azt mutatják, jelentős különbségek vannak a két szöveg között. Uwe Bergmann szerint ez a szöveg Archimedes munkájának lényegét érinti. Az, hogy a kádban ücsörgő Archimedes „heurékát” kiáltva döbbent rá, miként mérhető a szabálytalan testek térfogata, talán inkább csak mítosz, ám az Úszó testekről szóló értekezés valóban akkora teljesítmény, ami miatt az izgatott matematikus igazán utcára szaladhatott meztelenül.
A pergamenlapon lévő másik két szöveg korábban teljesen hozzáférhetetlen volt a tudósok számára: A Mechanikus teorémák módszere és a Stomachion egyetlen ismert másolata került most elő – a kutatók nagy örömére.