Az érdeklődés középpontjába került a digitális könyvek kérdése. A héten először találkoztak európai és tengerentúli szakértők a kontinens digitális könyvtárának ügyében. A megbeszélések célja, hogy lefektessék a program alap irányelveit. A tanácskozáson részt vettek a Google képviselői is.
Az EU teljes támogatásáról biztosította a digitaliskönyvtár-program lelkes híveit. Az első ülést Viviane Reding, az EU információs társadalmakért és médiapolitikáért felelős biztosa vezette, aki néhány héttel ezelőtt az új könyvtár létrehozásáról szóló első terveket is bejelentette. A projekt célja egyértelmű: legkésőbb öt esztendőn belül mindenki online is hozzáférhessen az új könyvtárban összegyűjtött, 6 millió könyvből, dokumentumból és más iratokból álló gyűjteményhez.
Miért is fontos ennyire?
A téma azért kapott elsőbbséget az EU kulturális terveiben, mivel ha képes rávenni az unió tagállamait, hogy támogassák a tervet, viszonylag hamar igen nagy tételszámú digitális könyvtárat állíthat fel. Teheti ezt anélkül, hogy óriási költségekkel terhelné az unió kulturális kereteit. A könyvtár felállítását már csak a vitatott szerzői jogok kérdése lassítja.
A digitalizálási projekt egyébként az EU sokszínűségét is bizonyíthatja, hiszen számos országban létezik már nemzeti digitalizálási terv. A kormányok költségvetésük töredékéből könnyedén tehetik művészetük, kulturájuk egyes elemeit közkinccsé egy jól sikerült digitalizálási projekt keretében.
A mostani EU-s megbeszélésen az egyik legfontosabb téma a szerzői és a szomszédos jogok témaköre volt. Mint ismeretes, korábban számos alkalommal felmerültek – elsősorban a Google könyvdigitalizálási projektjének kapcsán – olyan kérdések, miszerint mennyire sérülnek a szerzői és a szomszédos jogok a könyvek és más dokumentumok beszkennelésekor. Például gondot okoz, hogy az adott mű írójának örökösei nem mindig járulnak hozzá a digitalizáláshoz.
A tárgyaláson jelen lévő szakemberek szerint az Európai Unió területén jelenleg hatályos szerzői jogi szabályozás megfelel a követelményeknek, és az új európai digitális könyvtár létrehozása miatt nincs szükség a jogszabályok módosítására vagy kiegészítésére. Az európai múzeumok, könyvtárak és irattárak szerint azonban korántsem ilyen idilli a helyzet, és igenis szükség volna további egyeztetésekre, illetve törvénymódosításokra is.
Érdekes ugyanakkor, hogy bár az új európai digitális könyvtárat az Európai Unió a Google könyvdigitalizálási programjának konkurenséül szánja, a tanácsadók között mégis helyet foglalhatott Nikesh Arora, az amerikai vállalat európai ügyekért is felelős alelnöke. A tanácsadó testületnek egyébként húsz tagja van, köztük található például a Thomson cég vezetője, Franck Dangeard, valamint több könyvtáros és más szakember is.
Miért terjed a digitális könyv?
Az internet hamarosan a legjobb olvasási forrássá válhat a könyvrajongók számára. Az olvasók viszont az átláthatatlan könyvdömpingből könnyebben és lényegesen olcsóbban válaszhatják ki az őket érdeklő témákat. A nyomtatott formát ugyan nem fenyegeti a digitális változat, de láthatóan a felhasználók egyre nagyobb rétege használja az internetet szórakozásra, információszerzésre, tanulásra.
Erre már a kiadók is ráébredtek, és különböző formában megkezdték a digitális terjesztést is. A növekvő nyomtatási költségek miatt egyre inkább megfontolandó a kiadók számára, hogy könyveiket milyen költségvetés mellet, milyen megjelenésben tervezzék. A könyvárak növekedése mellett már érdemes komolyan elgondolkozni a letölthető „text”-alapú, sőt a több munkával járó hangos könyvek piacra dobásán is.
A hazai kiadók közül is többen készítenek már digitális verziót kiadványaikból. Egyre többen tervezik, hogy letölthetővé teszik a műveket részben vagy egészben. Állításuk szerint óriási sikert aratott az olvasók között a hangos könyvek megjelenése is. A Kossuth Kiadó például minden hónapban újabb tételekkel gazdagítja sorozatát, amelyet hamarosan MP3-formátumban is elérhetővé szeretne tenni.