Az üvegházhatást okozó gázok világméretű visszaszorítását célzó nemzetközi megállapodás egy éve lépett életbe. Feiler József, a KVM osztályvezetője elmondta: a globális felmelegedés megfékezése érdekében Magyarország azt vállalta, hogy az 1985-1987-es időszakhoz képest átlagosan legalább 6 százalékkal csökkenti 2008-2012-ra hat üvegházhatást okozó gáz kibocsátását. A KVM adatai szerint Magyarország a bázisidőszakban szén-dioxid-egyenértékben kifejezve átlagos 121 millió tonnát bocsátott ki.
A kiotói jegyzőkönyv Magyarország számára 2012-re legfeljebb 113 millió tonna üvegházgáz-kibocsátást engedélyez. A legfrissebb adatok szerint 2003-ben 83 millió tonna volt a kibocsátás, ami azt jelenti, hogy az ország 32 százalékkal maradt a bázisidőszak szintje alatt, azaz több mint ötszörösével túlteljesítette vállalását.
A minisztérium prognózisa alapján hiába nő folyamatosan a kibocsátás a gazdasági fejlődéssel összefüggésben, mégsem kell Magyarországon azért aggódni, hogy nem tudná teljesíteni a célokat. Az előrejelzés azt mutatja, hogy 2012-ben 90 millió tonna üvegházhatású gáz kerül majd a légkörbe, azaz 26 százalékkal kevesebb a bázisénál.
48 milliárdért adhatjuk el
A Kiotói Jegyzőkönyv szerint amennyiben egy ország az általa vállaltnál nagyobb mértékben szorítja le kibocsátását, akkor a többletet más országnak eladhatja vagy tartalékolhatja. Amennyiben Magyarország valóban 26 százalékkal a bázisidőszak alatt marad, akkor 23 millió tonna üvegházhatású gáz megtakarítása marad. Ennek a kvótavagyonnak az értéke a jelenlegi, körülbelül 10 dolláros tonnánkénti árfolyammal számolva mintegy 48 milliárd forint.
A kvóták csak 2008-tól értékesíthetőek, ám azokra addig is születhetnek opciós üzletek. Magyarországi „forró levegő” iránt informális szinten érdeklődött már többek között Japán, Kanada, Hollandia és Ausztria. A megspórolt kibocsátást nem csak közvetlenül lehet értékesíteni más országok számára, kvótákat külföldi cégeknek is át lehet engedni, amennyiben azok környezetbarát fejlesztéseket hajtanak végre Magyarországon.
A nagyok nélkül nem megy
A kiotói megállapodás gyenge pontja, hogy azt a legjelentősebb üvegházhatású gáz kibocsátó országok még nem iktatták törvénybe, és így a rendszerben gyakorlatban is részt vállaló országok csupán a világ összes kibocsátásnak alig 30 százalékát fedik le. Márpedig a klímaváltozás miatt fenyegető, világszintű környezeti gondok az Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, India, Brazília és Indonézia nélkül nem előzhetőek meg.