7,7 milliárd színházakra
Országszerte az önkormányzati tulajdonú színhá-zaknak idén 7,755 milliárd forintot irányzott elő a központi költségve-tés, amelyből a budapesti színházak: a Bábszínház, a Fővárosi Operett-színház, a József Attila Színház, a Katona József Színház, a Kolibri Színház, a Madách Színház, a Mikroszkóp Színpad Kht., a Radnóti Miklós Színház, a Thália Színház Kht., a Trafó, a Vidám Színpad, a Vígszínház és az Új Színház együtt 3,202 milliárdot kap.
A színház attól függően, hogy mely tulajdonosi kör alá tartozik, részesedik az állami támogatásból – mondta a FigyelőNetnek a kulturális minisztérium művészeti főosztályvezetője. E szempontból különbség van az úgynevezett tárcaszínházak, önkormányzati tulajdonban lévő, illetve a független színházak között. Utóbbinak sem állami, sem önkormányzati érdekeltsége nincs. Magi István hozzátette, az állami támogatás függ az adott színház támogatási igényétől, amit a működési és a művészeti programok költségei befolyásolnak.
A Pécsi Nemzeti Színház kilencven, a József Attila Színház kilencvenöt, a Katona József Színház százszázalékos látogatottsággal játssza darabjait. Bár a jegyárak átlagosan tíz százalékkal nőttek a tavalyi évhez képest, az effajta kikapcsolódást kedvelők továbbra is szívesen látogatják kedvelt színházaikat.
Míg a József Attila Színháznak és a Pécsi Nemzeti Színháznak komoly bevétele van a bérletet vásárlókból, addig a Katona nem rendelkezik bérletrendszerrel, és az új Nemzeti is csak most tervezi ennek bevezetését. A jegyárak is elég változatos képet mutatnak. Míg a Katonában már 900 forinttól élvezhetjük a színészek játékát, addig a József Attilában legolcsóbban 800 forinttal többért, azaz ezerhétszáz forintért tehetjük meg ugyanezt.
Az egyes színházak költségvetési támogatottsága is nagyban eltér. Míg a József Attila Színházban a jegybevételek a kiadások 85 százalékát fedezik, és csak a fennmaradó rész kap állami támogatást, addig a Katonában 65 százalékban számítanak az önkormányzat támogatására, és csak 35 százalékot fedeznek egyéb úton. Az ünnepi időszakra jellemzően erősen előtérbe kerültek a céges megkeresések, amelyeknek azonban a színházak csak korlátozott mennyiségben tudnak eleget tenni.
Csak ötszázaléknyi hely marad szabadon
A József Attila Színház jövőre ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját, és a főváros egyik leglátogatottabb színházai közé tartozik, évente 95 százalékos nézettséggel játssza darabjait. A nézők száma minden évben meghaladja a 120 000 főt, ebből a bérletet vásárlók száma 4100 – mondta Zichy Gabriella. A József Attila Színház gazdasági hivatalvezetője továbbá elárulta, hogy nehéz lenne megjósolni az idei adatokat, de a karácsony előtti szezon kedvező ajánlatai, mint például a családi bérlet még inkább növelni fogja az érdeklődést. Az idei jegyárak tíz százalékkal növekedtek a tavalyiakhoz képest, így most a helyáras jegyek 1700 forinttól 2300 forintig kaphatók. A bérletek árai is változatosak. A bemutatóbérlet 8500 forinttól 12 000-ig terjed. A normál helyáras hétköznapi bérlet költsége viszont 5500-tól egészen 7000-ig terjed. A délutáni bérletek mindössze 500 forinttal kerülnek többe. A színház 85 százalékban jegybevételeiből tartja fenn magát, csupán a fennálló részt fedezik az állami támogatások.
A nézőtér felét jegyvásárlóknak tartják fenn
A Pécsi Nemzeti Színház is sikerrel játssza darabjait. Simon István igazgatási vezető szerint erre az évadra már 6300 bérletet adtak el, és csak azért ennyit, mert a színháznak limitet kell húznia az egyes előadások bérlétszámánál, hogy a nézőtér közel fele még eladható legyen. Mind a bérletes, mind a bérlet nélküli előadások telt házzal mennek, és a látogatottság meghaladja a kilencven százalékot. A tavalyi és az öt évvel ezelőtti adatokból kitűnik, hogy bár a bérletvásárlási kedv a pécsi nézők körében az utóbbi években kissé alábbhagyott, a jegyek továbbra is szép számban fogynak. Simon István szerint a céges előadások igénye is egyre növekszik, decemberben öt ilyen előadás is látható lesz. Ezenfelül számos cég vásárol 50 000 és 300 000 forint közötti értékben jegyet az előadásokra. A színház költségvetése több mint 800 millió forint, mely központi, önkormányzati és művészeti támogatásból, valamint a színház saját bevételéből adódik össze. Simon István jelezte, az önkormányzati támogatás igen csekély, alig több mint 250 millió forint. Az összeg első hallásra optimizmusra adhatna okot, de kevesen tudják, hogy ennek 70 százaléka béreket és azok járulékait teszi ki, árulta el az igazgató. Nem csoda, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre jelölt Pécs reményei közt szerepel, hogy 2010-ig némi anyagi segítséget kap a színház, melyből a jól megérdemelt korszerűsítésre is sor kerülhetne.
A Katonában pótszékesek az előadások
A Katona József Színházban évek óta száz százalék fölötti a látogatottság, árulta el Dely Kati gazdasági igazgató. A színház hatvanöt százalékban az önkormányzat támogatására számít, a maradék összeget pedig a pályázati pénzek, szponzorok, reklámok adják a jegybevételekkel kiegészülve. A színház gazdasági igazgatója itt is jelezte, hogy a céges megkeresések gyakoriak, a mostani ünnepi időszakra kifejezetten jellemzőek. A Katonában bérlet nem kapható, a jegyárak kilencszáztól kettőezer-hatszáz forintig terjednek.
Farkas Ágnes, a Nemzeti Színház gazdasági igazgatója úgy véli, a fiatal színház támogatottsága sem éri el a tényleges igényeket. A Nemzeti a jövőben tervezi a bérletrendszer bevezetését. Tekintve, hogy mindössze három éve üzemel, a közönség kegyeinek elnyerése jelenleg is zajló folyamat.