Népszokás
Európában régi szokás volt, hogy az ünnepek előtti heteken faágakat kerestek, amelyek karácsonyra a halált legyőző élet szimbólumaként kirügyeztek. A magyar néprajzi adatok közt is sok olyan utalást találhatunk, amely arról tanúskodik, hogy eleink a megújulást, az örök életet szintén fához, jelképesen faághoz kötötték. A Borbála napján, december 4-én vízbe rakott, karácsonyig hajtatott ág ennek továbbélése.
A fenyőállítás ezzel szemben viszonylag új keletű szokás. Németországból indult útjára a XVIII. században. Hozzánk osztrák közvetítéssel jutott el az arisztokrácia kezdeményezésére, a reformkor hajnalán, s valamikor a XX. század elejére terjedt el országosan. A XX. század végére már csak nagy kiterjedésű fenyőültetvények tudták kielégíteni az ünnepi vágottfenyő- igényeket.
Évekkel ezelőtt tűntek fel a karácsonyfapiacon a gyökerestül árult fenyők, amelyek az ünnepek elmúltával a kertbe ültethetőek, vagy visszaválthatóak. Akkoriban azt gondolták, hogy ez humánus és környezetvédő megoldás, ezért több zöldegyesület is szervezett visszaváltható fenyő akciót. Most már egy kicsit másként gondolják, s a legtöbb szervezet idén nem szervez visszaváltható fenyőkből vásárt, helyette az alternatív karácsonyozást propagálják.
Fenyő helyett
Néhány éve természetvédelmi szervezetek állást foglaltak a visszaváltható fenyők ellen, ökológiai érveket – tájidegen környezetbe visszaültetés; ezeket a fákat termesztik, nem természetes környezetükben nőnek; a visszaváltás hercehurcája megviseli, életképtelenné teszi a fát, és a szállítás környezetszennyező – sorakoztatva föl annak káros hatásai mellett. A Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) tavalyi nyilatkozatában ugyan megcáfolta ezeket az érveket, ám 2004 óta ők sem foglalkoznak visszaváltható fenyők árusításával. A 17 tagszervezetet tömörítő környezetvédő egyesület korábban – 1998 óta – a Rügyecskék Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvánnyal közösen szervezett visszaváltható fenyő akciókat.
Fenyők helyett idén csere-bere börzét és karácsonyi ajándékkészítési programot szerveznek, valamint a karácsonyfát helyettesítő egyéb megoldásokra kívánják felhívni az emberek figyelmét.
A HuMusz ezt azzal indokolta, hogy közös akcióik egyre nagyobb sikere meggyőzte őket arról, hogy van, akinek „problémát okoz” a vágott fenyővel való ünneplés. Ezért a szervezet érdemesnek látja, hogy más szimbólumokat keresve alternatív megoldásokat kínáljon az ünneplésre.
Javaslataik között szerepel a fenyő alakú mézeskalács sütése, vagy a zöld filcből kivágott fa. De használható e célra a fenyő alakú és illatú gyertya, vagy a szalmával kitömött fenyő.
Buzdítanak
A HuMusz tapasztalatai szerint évről évre népszerűbbek voltak a gyökeres fák. Annak ellenére, hogy ők nem szerveznek ilyen akciót, továbbra is biztatják a kertészeteket, hogy árusítsanak, és vegyenek vissza gyökeres fenyőket. Véleményük szerint ugyanis a kertészeteknek lényegesen nagyobb esélyük van arra, hogy megfelelőképp helyezzék el a visszaváltható fákat, mint egy civil szervezetnek.
A Rügyecskéknél lesz
A Rügyecskék is próbál a fenyőnek alternatívát nyújtani, de ezzel párhuzamosan továbbra is foglalkoznak visszaváltható fenyőkkel. Idén az Erzsébet téri Gödör Klubnál árusítanak, ezt egybekötve a kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló kézművesfoglalkozásaikkal.
Tájidegen
A nagyobb környezetvédő egyesületek mindenhol azt a választ adták, hogy idén nem foglalkoznak visszaváltható fenyőkkel. A győri Reflex Környezetvédő Egyesületnél azzal indokolták döntésüket, hogy túl sokféle igényt kellene kiszolgálniuk, és a beszerzés is körülményes. A miskolci Zöld Akció Egyesületnél korábban már próbálkoztak ilyen akcióval, de elmondásuk szerint nem volt olyan kertészet, amely visszavette volna a fákat.
Nyíregyházán az E-Missziónál sok vita volt arról, hogy foglalkozzanak-e a témával, de arra jutottak, hogy mivel alapvetően tájidegen fajról van szó, így nem nagyon lenne hova visszaültetni a fákat. Hasonló véleménnyel vannak a szegedi Csemete Egyesületnél is. Szerintük – annak ellenére, hogy eszmei hasznát elismerik az ilyen akcióknak – a visszaültetés az Alföldön flórahamisítás lenne.
Idén Veszprémben sem szerveznek ilyen akciót, a Csalán Egyesület tapasztalata ugyanis az volt, hogy eddig úttörőként foglalkoztak ezzel városukban, most azonban akkora lett a kereslet a gyökeres fenyők iránt, hogy nagyon sok helyen lehet majd kapni.
Pécsett évek óta népszerű a gyökeres karácsonyfa. A többi környezetvédő egyesülettel ellentétben a Zöld Gondolat Lovagrend Közhasznú Egyesület évek óta megrendezi visszaváltható fenyő akcióját. Eddig csak Pécsett, Mohácson és Kaposvárott voltak jelen, de idén a Dél-Dunántúl más városaira is kiterjesztik hatókörüket. A fákhoz használati utasítást is mellékelnek, hogy a növények túléljék a karácsonyi időszakot és a visszaültetést is. A visszaváltott fákat óvodáknak, iskoláknak, kórházaknak és egyéb intézményeknek ajándékozzák, beültetéseiket figyelemmel kísérik.