Álomjárgányok

Gyártani ugyan még mindig nem kezdték el, de már megrendelhető a Bugatti EB 16.4 Veyron. Közel 270 milliós vételára igazi nonszensz, s valószínűleg éppen ez az oka, hogy néhány tucatnyi ember hajlandó lesz majd kifizetni másfél tonna vasért ezt a megdöbbentő összeget. A vas emlegetése persze csak fanyalgás; valójában azt a hihetetlen energiát kell itt megfizetni, amit a márka tulajdonosa, a Volkswagen konszern beleölt a Bugatti feltámasztásába és az új modell kifejlesztésébe.

VERSENYAUTÓK CIVILBEN. A Bugatti Veyron vevői valóban olyan autót kapnak, amilyet eddig még nem látott a világ: 1001 lóerős, négykerékhajtású, 16 hengeres luxusautót, amely kívül-belül lenyűgözően szép, és 14 másodperc alatt gyorsul 300-as tempóra (ez biztosan jól jön majd a hajszolt hétközna-
pokban).

Akinek a Veyron ára magas, az vehet Ferrari Enzót is, de a mintegy 200 milliós vételárért már csak 12 hengeres motort kap – na meg az olasz cég minden tapasztalatát, amit eddig a Formula 1-ben összeszedtek. Az autósport fellegvárának technikája azonban már ennek feléért is hazavihető, hiszen a Mercedes SLR McLaren ára 93,9 millió forint. Persze ez sem olcsó, ám mégis alkalmi vételnek tűnhet, ha figyelembe vesszük, hogy az SLR-sorozat első darabját 420 millió forintnak megfelelő összegért adták el egy jótékonysági árverésen.

Az SLR McLaren áránál mindössze 600 ezer forinttal olcsóbb a Porsche Carrera GT, a változatosság kedvéért megint csak egy telivér versenygép – amire a rend kedvéért forgalmi rendszámot szereltek. Csúcstechnikából itt sincs hiány: a tízhengeres motor teljesítményét kerámia kuplungtárcsák továbbítják, és ha már túl sok a száguldásból, az autót kerámia féktárcsák lassítják.

A lista következő három helyét klasszikus luxusautók foglalják el. Bár a Maybach márkáról csupán néhány éve hallunk, ez az autó valójában ugyanolyan patinás névvel büszkélkedhet, mit a Rolls-Royce vagy a Bentley, hiszen a XX. század elején méltó vetélytárs volt számukra, s a már-már elfeledett márkát felélesztő Daimler-Chrysler konszern reményei szerint ez a XXI. század elején is így lesz – az autó árképzése legalábbis egyértelműen erre utal.

KÖZÉPMEZŐNY: KUPÉK, TEREPJÁRÓK. Kilenc kupé következik a sorban, ez ugyan véletlen, mégis jól példázza, miféle autók alkotják a legdrágább járművek derékhadát. Olaszok, németek és britek mérkőznek egymással itt a 35-60 milliós árkategóriában: három Ferrari, két Aston Martin, valamint egy Mercedes, egy Porsche (bár ez nem is kupé, hanem kabrió), egy Lamborghini és egy Bentley. Ahány, annyiféle világ; kupéformájuk és 500 lóerő körüli teljesítményük ugyan hasonlóvá tehetné őket, de aligha akadna bárki is, aki komoly hasonlóságot képes felfedezni egy Lamborghini Murcielago és egy Bentley Continental GT között.

A felsorolás második felében még ennél is összetettebb a kép, hiszen itt már megjelennek a terepjárók is. A hosszított tengelytávú BMW 760 Li és az ugyancsak hosszabb utastérrel készülő Audi A8 6.0 quatro után feltűnik minden idők legzordabb – és a polgári közlekedésben legcélszerűtlenebb – terepjárója, a Hummer H1.

Az eredetileg katonai célokra épített gépből Arnold Schwarzenegger kérésére készült először polgári változat. Hihetetlenül gyorsan vált népszerűvé az Amerikai Egyesült Államokban, majd pedig ugyanilyen gyorsan lett belőle első számú közellenség – a környezetvédők tiltakozása nyomán. Nálunk egyelőre az „irigyelt és csodált” kategóriába tartozik, ezt jól példázza magabiztos, 33 milliós vételára is. Alig valamivel olcsóbban kapható a Porsche terepese, a Cayenne Turbo, de ez az autó már másféle vásárlóközönséget céloz meg: a magamutogatás helyett inkább a Porsche-imidzsre és a kifinomult technikára helyezi a hangsúlyt.

Érdekes szereplő a lista közepe táján álló Ford GT. A Magyarországon nem forgalmazott sportkupé azzal a kimondott céllal készült, hogy revansot vegyen Le Mans-ban a Ferrarin, ami 1966 óta nem jött össze az amerikai gyárnak. Éppen ezért a prototípust egy Ferrari 360 Modenával együtt tesztelték, s a Ferrari farán ez a felirat virított: „inkább vezetnék Ford GT-t” (szinte biztos, hogy ez a felirat nem Olaszországból érkezett).

Hasonlóképpen érdekes darab a GT után következő, 29,5 millió forintért kapható VW Phaeton. Megjelenésekor nemcsak a luxusautókat gyártó cégek fanyalogtak, hanem az autós szaksajtó is. A fanyalgás oka persze nem az autó minősége vagy technikája volt, hanem a jármű léte: mindenki igyekezett a Volkswagen nevét és szellemiségét szembeállítani egy luxuslimuzin piacra dobásával. A vásárlók azonban egyáltalán nem húzták a szájukat, és a Phaeton eladási statisztikái láttán a kritikus hangok is elhallgattak.

HÚSZASOK KLUBJA. A Phaeton után a listán minden autó vételára kettessel kezdődik, vagyis eljutottunk a húszmilliós kategóriába. Ám nagyot téved, aki azt hiszi, hogy ezek az autók már csak tizedannyira jók, mint a Bugatti Veyron vagy a Ferrari Enzo; egyszerűen csak kevésbé különlegesek, jóval nagyobb darabszámban készülnek, de az általuk nyújtott presztízs vagy vezetési élmény gyakran megközelíti a lista első felében felsorolt autókét.

Aligha lehetne olcsójánosnak nevezni azt, aki egy Maserati Quatroporte, egy Cadillac XLR vagy egy Lexus LS430 tulajdonosa, vagy aki vásárláskor a nagy klasszikust, a máig kitűnő terepezőképességéről ismert Jeep Grand Cherokeet választja. A vételár azonban itt már csak felerészt szól a presztízsről, a másik fele a használati értéket tükrözi; valójában ez különbözteti meg egymástól a drága és a nagyon drága autókat.