Először utoljára: Phil Collins

Fölösleges firtatni, hogy a nagyszabású koncertkörutakba állítólag belefáradt Phil Collins elköszönni, vagy csak beköszönni jön hozzánk a tavaly kezdődött - huncut című - First Final Farewell Tour keretében.

Mi így is, úgy is örülünk neki, hiszen elég mély nyomokat hagyott az elmúlt harmincegynehány évben a könnyűzenén ez a dobos, aki táncolni nem tud, énekelni viszont nagyon.

Collins alig pár esztendős volt, amikor elcserélte a villanyvasútját egy dobszerelésért – 18 évesen pedig már a Flaming Youth tagjaként dolgozott az Ark 2 című albumon. Rövidesen azonban még jobb helyre igazolt: beült a Genesisbe, ahol az artrock olyan alapművein dobolhatott, mint a Foxtrot, a Selling England by the Pound vagy a The Lamb Lies Down on Broadway. Aztán a csaknem pótolhatatlannak tűnő frontember, Peter Gabriel kilépését – és úgy mellesleg négyszáz (!) utódjelölt eredménytelen meghallgatását – követően maga állt a csapat élére énekelni. Nemcsak megmentette ezzel a Genesist, de szép lassan a művészi rockzene elitjéből a kimunkált popmuzsika legnagyobbjai közé is emelte az együttest.

A rendkívül fogós és közérthető nóták felé nyitó banda a nyolcvanas évek elején a Duke és Abacab albumokkal minden korábbi sikerét megfejelte, Collinst azonban még így is majd’ szétfeszítette a fölös energia és a rengeteg véghez nem vitt ötlet, így hát ’81-ben beindította szólókarrierjét is a Face Value című lemezzel. Megint jól járt a zenei világ, hiszen innentől fogva kétfelől érkeztek a slágerek: a Genesistől az Invisible Touch, a Land of Confusion, az I Can’t Dance, a szólóban dolgozó Collinstól pedig az In the Air Tonight, a Sussudio, a One More Night és a Take Me Home, hogy csak néhányat említsünk. A kilencvenes évek közepén aztán Collins kilépett a Genesisből, és Dance into the Light című szólólemeze után új vizekre evezett: megelégelve, hogy egyre többen csak a “mókás fickót” látják benne, igazi bigbandet alapított, és áthangszerelte számos régi dalát, majd zenét írt a Tarzan és a Mackótestvér című rajzfilmekhez. Azonban nem hagyta végleg magukra az új nagylemezre áhítozókat sem: 2002-ben előrukkolt a Testifyjal, most pedig újra kedveskedik azoknak is, akik élőben szeretnék látni-hallani.

Alighanem vagyunk egy páran ilyenek idehaza is – találkozzunk október 26-án az Arénában.

Címkék: Magazin