Milyen legyen az első digitális fényképezőgépünk?

Vásárlási tanácsadó sorozatunk fotográfiai szekcióját szintén három részre kell bontanunk, mert az idők során három erősen különböző követelményrendszer alakult ki a felhasználók körében. Ezek: kezdő fényképészek, tapasztaltabb, de csak családi-utazási események alkalmával fotózók, és igényes, a fényképezést hobbiszinten, de szenvedélyesen űző egyének. Ezúttal az első digitális fényképezőgép megszerzéséről lesz szó.

Két óriási előnye van a digitális fényképezőgépnek: a fénykép nem papírra készül, hanem egy memóriakártyára, ahonnan bármikor ki lehet nyomtatni, és a felvételt azonnal az elkészítés után megnézhetjük a fényképezőgép megjelenítőjén, amely legtöbbször egy LCD.

A gyártóknak óriási tapasztalatuk van abban, hogy az egyszerű halandó milyen képeket szeretne látni, ezért már a filmes gépek között is jól letisztult a ránéz-és-fotóz (point-and-shoot) kategória. Sokan lenézik ezt a szintet, pedig az ehhez szükséges technológia gyakran bonyolultabb és több tudást tartalmaz, mint egy korrekt követelmények szerint teljes mértékben vezérelhető, s ezért meglehetősen bonyolult használatú, és hibás képek készítésére is igen alkalmas, magas kategóriájú fényképező.
Tehát a tanácsunk: a kezdő fotós teljesen automata gépet vásároljon, a pénztárcája által meghatározott áron.

Második tanácsunk, hogy a kezdő fotós vegye betű szerint a fényképezést: csak akkor képezzen, ha van fény. Napfényben készítsen képeket, és törekedjen arra, hogy a fényképezéskor a nap a háta mögött legyen. Így ugyanis még az egyszerűbb automata gépekkel sem lehet hibázni. Ha van fény, lesz jó kép is.

A harmadik: a fényképezőgép egy komputer, amelynek véges a működési sebessége. Ráadásul az egyszerű/olcsó gépek meglehetősen lassúak, tehát a gomb megnyomása és a kép elkészülése között esetleg több másodperc is eltelik.

A késleltetés

Itt említjük meg a legfontosabbat: minden fényképezőgép úgy működik, hogy a gomb félig nyomására aktivizálódik az élesre állító rendszer, és a kép csak akkor készül el, amikor ez beállt – akkor is, ha a gombot egy gyors mozdulattal teljesen benyomjuk. Az automata gépek abbeli igyekezetükben, hogy a lehető legjobb képet készítsék, meglehetősen sok mindent csinálnak, amikor megnyomjuk a gombot, emiatt éppen az automata gépekkel lehetetlen elkapni a pillanatot. Előre fel kell készülni, és a rögzíteni kívánt esemény előtt kell megnyomni a gombot, és reménykedni abban, hogy a gép pont akkor „sül el”, amikor szerettük volna.

A másik lehetőség a sorozatfelvételi mód, amely az egyszerűbb automata gépekből vagy hiányzik, vagy szintén lassú. Másodpercenként 1-2 kockát készít csak, és a beállításához be kell menni a gép menüjébe, ami a kezdő számára nem egyértelműen pozitív élmény. Vagyis a hatásos riportfelvétel készítése nagy tapasztalatot, megalapozott tudást, kifogástalan felszerelést, és nem utolsósorban sok szerencsét igényel – amint azt jól tudtuk eddig is.

Alapszintű fényképezőgépek

A legegyszerűbb fényképezőgépek a mobiltelefonokban találhatók: egy lencsécske, mögötte néhány milliméterrel az érzékelő, és gombnyomásra az elektronika a telefon szűkös memóriájába egy erősen tömörített, csak a telefon kicsiny képernyőjén élvezhető képet ír.

Egy-egy nagyon olcsó fényképező optikája és érzékelője esetleg nem is jobb, mint a telefoné. De még a legkevésbé finom beállításban is jobb minőségű kép kerül az adott esetben nagy kapacitású memóriakártyára. Így az olcsó gép legjobb beállításminősége nagyságrendekkel múlhatja felül egy meglehetősen drága telefonét is.

Az egyszerű, de nem a legolcsóbb gépek az optika minőségében, az érzékelő képpontszámában (a megapixelben), tartósságban és a képernyő méretében múlhatják felül a gazdaságilag előnyösebbeket. A digitális fényképezés második alapélményét, az azonnali megtekintést szolgálja a 2 hüvelykes (50 milliméteres) vagy nagyobb képátlójú LCD, tehát a vásárláskor erre mindenképpen kérdezzünk rá.

Jó gépek automata módban

Kivétel nélkül minden fényképezőnek van teljesen automata felvételi módja (még a másfél milliós profi gépcsodának is). Tehát járható út, ha a kezdő fotós drágább gépet vesz, de először csak automata módban használja. Amikor kellően tapasztaltnak érzi magát, akkor elkezdheti feltárni a gép szolgáltatáskészletét. De ebben az útban az a nehéz, hogy a fotózási ismeretek hiányában kellene eldönteni, milyen gép fogja kielégíteni a még meg sem született igényeket.

Ha az anyagiak nem korlátozók, akkor nem járhatunk rosszul bármelyik ismert gyártó (Canon, Nikon, Sony, Panasonic, Minolta, Fujifilm, Sharp, HP) 3-szoros optikai nagyítású, 5-7 megapixeles, 60-90 ezer forintos modelljével. Ennek teljes automata módja jó fényben kiváló felvételeket eredményez majd, és egyéb képességei is jól fogják majd szolgálni a családi és utazási fotózást. El is tartanak 2-3-4 évig. Ha pedig igényünk esetleg meghaladja a gép lehetőségeit, akkor majd vehetünk egy nagyobb tudású fényképezőt (és még jól teljesítő gépünket élvezheti egy másik használó is).

Ennél kevesebb anyagi lehetőség birtokában ugyanezen gyártók szintén 3-szoros optikai nagyítású típusai jöhetnek szóba, legfeljebb 4, de inkább 3 megapixeles érzékelővel – manapság maximum 50 000 forintért. 3 megapixeles, elég jó minőségű gépet mostanában már 30 000 forintért is lehet találni.

Ezzel azt is szeretnénk tanácsolni, hogy (újonnan) 30 000-nél olcsóbban ne vegyünk fényképezőt, mert az rossz irányban fogja befolyásolni éppen a meghatározó első élményeinket.

Címkék: tech