A mostani aukció legfontosabb, s így a legmagasabb – 24 milliós – kikiáltási árról indított képe Aba-Novák Vilmos Vurstli című alkotása volt. Az életmű egyik legnagyobb méretű, jelzett cirkuszképéről tudni lehet, hogy több mint hét évtizeden át Baumgartner Sándor gyűjteményében volt. A múzeumi rangú képre sokan licitáltak, míg elérte a 36 millió forintot, az aukció legmagasabb leütési árát.
25 millióért talált gazdára Vaszary János Kalapos fiatal nő a Rivierán című, franciás szellemű, dekoratív képe, amelyért a licit 16 millió forintról indult. Az 1920-as évekből való másik Vaszary virágcsendéletért is megadták a 13 milliót.
A tavaszi Farkas István gyűjteményes kiállítás egyik gyöngyszeme, a Babonás délután, amelyet a műtörténetírás a magyar festészet drámai vonulatának kiemelkedő darabjaként tart számon – most 15 milliós kikiáltási ár után 22 millióért kelt el.
A napokban bezárt Munkácsy kiállításról is került a Kieselbach aukcióra egy korai mű. A bogrács című kompozíció a húszéves Munkácsy Mihály azon életképeinek egyike, amelyeket még külföldi karrierje előtt, Magyarországon festett. Kikiáltási ára 12,5 millió forint volt és 16 millióért vitte el a szerencsés gyűjtő.
Szőnyi István életművében meghatározó jelentőségű a Beszélgetők című nagyméretű vászna. Elkészülte után mindjárt külföldre került, s egészen mostanáig ott is maradt, így a hazai közönség most láthatta először. A 12 millióra becsült, most védetté nyilvánított képért 17 millióig licitáltak.
Megduplázta kikiáltási árát és 16 millióig emelkedett Gulácsy Lajos Fiatal lány című, lírai finomságú krétarajza, míg Gadányi Jenő korai, 1933-as, európai rangú konstruktív csendélete abszolút rekordot ért el tízmilliós leütési árával. Czigány Dezső Dél-francia tája 9 millió forintért kelt el, csakúgy, mint Batthyány Gyula Kurtizánok című pikáns festménye is.
Rippl-Rónai József korai, 1892-ből való Vöröshajú ülő akt című pasztelljéért 10 milliót adtak. A Párizsi kalapos nő a mesternek ugyanabba a “fekete korszakába” sorolható, mint amelyből a napokban, a Chicagóban rekord áron elárverezett Kalitkás nő I való. Az amerikai gyűjteményből hazatért Rippl-Rónai festményt 7 millió forintnál ütötték le.
Kmetty János Férfi és nő című képét több mint hatszorosára 1,6 millióra licitálták, de nem vitték el a 2,2 millióért kínált Napsütötte szentendrei ablak című kompozícióját. Hatszoros áron, 1,1 millión – ütötték le Szabó Vladimír Zsuzsanna és a vének, míg négyszeres áron -1,2 millión – Márffy Ödön Cirkusz című képét. A kikiáltási ár háromszorosán vitték el Bernáth Aurél, Nagy István, Iványi-Grünwald Béla festményeit.
A kortárs művészek képeinek is megadták az árát. Lakner László három műve másfél, 3, illetve 8 milliót, Nádler István képe 1,4 milliót ért el.
A hazai sztárok mellett jeles XIX-XX. századi, külföldi mesterek képeit is aukcionálták a svájci László Károly gyűjteményből. Az egyik legismertebb olasz futurista, Fortunato Depero festményét 14 millióért vitték el. Az orosz “avantgárd amazon” Alexandra Exter nagyméretű díszletéért 18 millióig licitáltak. Az ugyancsak orosz származású Nicolas Kalmakoff különleges életművéből egy egész kollekciót árvereztek el 3-13 millió közötti árakért. Raphael Delorme, az Art Deco egyik kiemelkedő francia művésze jegyezte az Aktos kompozíció című képet, amely 12 millió forintért talált vevőre.
A kalapács alá került alkotások közül 97 kikiáltási ára meghaladta a milliós álomhatárt, 14 esetben pedig, tíz, húsz, illetve harminc millió felett ütött le a kalapács.
Az igen magas színvonal, festői életművek rejtett kincsei, az ismeretlenségből, hazai vagy külföldi gyűjteményekből előkerült alkotások vonzzák a gyűjtőket, a befektetési célú vásárlókat, de még a külföldi érdeklődőket is. Ők ugyan nem a legkvalitásosabb magyar művekre vevők (azok itthon a legdrágábbak), jó szemmel, a kevéssé divatos mesterek, vagy a nagymesterek kis műveire, vázlataira vadásznak, s Aba-Novák Vilmos, Munkácsy Mihály, Farkas István, Vaszary János Szőnyi István és Rippl-Rónai József képei minden bizonnyal hazai gyűjteményekbe kerültek.