Bioélelmiszerek a kosárban

Minden harmadik európai biotermék német fogyasztó kosarába kerül. Az élelmiszer-fogyasztáson belüli biorészarányt tekintve az élen fej fej mellett Svájc és Dánia foglal helyet. Mögöttük Ausztria, Németország és Hollandia sorakozik. A biotermékek iránti igény idehaza is lassan, de biztosan növekszik. A Magyarországon előállított bioélelmiszerek 85 százaléka azonban – nyersanyagként – ma még külföldi piacokra kerül.

Az ökopiacon csak minősített és ellenőrzött termelők és termékek jelenhetnek meg. A bio minősítést szigorú előírások és feltételek teljesítése esetén szerezheti meg a termelő-forgalmazó. Magyarországon a Biokultúra Egyesület ellenőrző szervezete, a Biokontroll Hungária Kht. ad ki ilyen tanúsítványt.

A budapesti Biokultúra Egyesület egyik tanulmánya szerint a biotermékek legfőbb hazai fogyasztói azok az immunproblémával, allergiával, vagy a rák valamelyik fajtájával küzdő betegek, akik a természetgyógyász ajánlására változtatnak életmódjukon. Másik, lényegesen kisebb csoportot jelent a felvilágosult, világot járt értelmiség. A harmadik, nagyobb alternatív fogyasztói rétegbe az életmódjukon radikálisan változtatni akaró városi lakosok tartoznak.

A bioterméket fogyasztók döntő többsége, 80 százaléka a termék egészséges mivolta miatt dönt a vásárlás mellett, míg 18 százalékuk környezetvédő beállítottsága miatt, és a vásárlók csupán 2 százalékánál elsődleges szempont, hogy a biotermékek ízletesebbek vegyszerekkel előállított társaiknál.

Mi kerül a tányérba?

A környezetszennyezés hatásai alól a legeldugottabb biogazdaság sem vonhatja ki magát. A szennyeződések bejuthatnak a termékekbe a levegőből, a csapadékból, az öntözővízből vagy a környezetből. Az ökológiai gazdálkodás azonban biztosítani tudja, hogy szervezetünk méregtelenítőkapacitása nagyságrendekkel kisebb terhelésnek legyen kitéve.


Egy németországi felmérés szerint a biotermékek 2,9 százalékában, a konvencionális termények 60,9 százalékában találtak növényvédő, tartósító- és gyógyszermaradványokat. Egy átlagos állampolgár a feldolgozott, tartósított élelmiszerekkel több kilogramm vegyszert eszik meg évente. Egy magyar felmérés eredménye szerint a piaci minták közül a legtöbb növényvédőszer-maradvány a primőr salátában volt.

Az ökotermékek beltartalmi értéke lényegesen jobb a “hagyományos” élelmiszerekénél: vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-tartalmuk magasabb, ugyanakkor kevesebb nehézfémet lehet kimutatni bennük. A biotermékminták nagyságrendekkel kisebb arányban és mennyiségben tartalmaznak szermaradványokat és emberi egészségre ártalmas méreganyagokat.


A biotermékekkel táplálkozó anyák tejében magasabb volt az omega-3 zsírsavak és a telítetlen zsírsavak mennyisége, és az ökotermékek táplálkozásbeli arányának megfelelően csökkent a növényvédőszer-maradványok koncentrációja. Az ökotermékkel táplálkozó férfiaknál átlag 30 százalékkal találták magasabbnak a spermaszámot.

Növényvédő szerek, műtrágyák – kockázatokkal és mellékhatásokkal

A gyártási, szállítási, hulladékkezelési problémák sem elhanyagolhatóak, a különböző vegyszerek azonban – a talajba jutáskor – szinte észrevétlenül szennyeznek növényi kultúrákat, élővizeket és az emberi egészséget. A 30-40 éve a talajba kiszórt vegyszerek 70-80 százaléka sok esetben még ma is kimutatható. A növényvédő szerek egészségkárosító hatásai olyan számosak, hogy röviden összefoglalni szinte lehetetlen. A Biokultúra Egyesület e témában készült tanulmánya több mint elgondolkodtató.

A sorozatos élelmiszerbotrányok – mint a kergemarhakór vagy az antibiotikum-maradványokat tartalmazó csirkehús – hatására a fogyasztók jelentős része nyugtalankodik az állati eredetű élelmiszerek minősége miatt – nem alaptalanul. A nem ökológiai állatgazdaságokban elterjedt a faj igényeit figyelmen kívül hagyó takarmányozás (pl. a növényevő szarvasmarhának húsliszt), a hozamfokozók etetése, valamint antibiotikumok adagolása.

Az ökogazdaságokban rutinszerű gyógyszeres kezelésre, hozamfokozók adagolására nem kerülhet sor. A faj igényeinek megfelelő takarmányozásnak és az egészséges tartáskörülményeknek köszönhetően az állatok természetes védekezőrendszere erősebb, tömeges megbetegedésre sokkal kisebb az esély.

Az ökológiai termesztés határai

Jelenleg az Európai Unióban átlagosan a mezőgazdasági területek 5,5 százalékán folyik ökológiai gazdálkodás. Dánia és Svájc esetében ez az arány 11-12, Ausztriában 12-13 százalék. Németország komoly fejlesztéseket helyezett kilátásba: a legutóbbi kormányzati célkitűzések szerint 2010-re 20 százalékra növelik az ökoterületek nagyságát.

Magyarország mezőgazdasági területének (6193 ezer hektár) mintegy 2,1 százalékán (összesen 128 690 hektáron) folyt 2004-ben ellenőrzött ökológiai gazdálkodás. Az arány évről-évre lassan növekszik. Egy-két évvel ezelőtt biztató fordulat is bekövetkezett – nyilatkozta a FigyelőNetnek Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Kht. ügyvezető igazgatója. – Növekedett az országban feldolgozott és értékesített élelmiszerek aránya. Míg 3-4 évvel ezelőtt még az ökológiai termékek 90 százaléka – feldolgozatlanul, nyersanyag formájában, közvetítő kereskedőkön keresztül – a nyugat-európai vevőkhöz került, mára ez az arány inkább 85 százalék, a többit már itthon értékesítik.

Az ügyvezető szerint Magyarország esetében reális célkitűzés lehet, ha 2010-2012-re a 10 százalékot megközelíti az ökoterületek aránya. További jóslásokba nehéz bocsátkozni. Elméletileg és szakmailag nem elképzelhetetlen még a teljes átállás sem, erre azonban nem fog egyhamar sor kerülni. Egyes területek szennyezettsége, a magasabb élőmunkaerő-igény, és az erőteljes GMO- és vegyipari lobbi jelentik talán a legfőbb akadályokat. Roszík szerint mindenképpen sikerként könyvelhetnénk el, ha 2020-ra elérné az ország a 20 százalékot.

A piaci helyzetünk jelenleg nagyon kedvező. A Kárpát-medence egyedülálló természeti adottságai, a megfelelő szakmai háttér, az ökológiai termesztésből származó termények iránti hazai kereslet fokozatos növekedése újabb és újabb piacok megnyílását eredményezheti. Ráadásul ma még teljesen GMO-mentes az ország, ami tovább erősíti piaci pozícióinkat. A kérdés csak az, hogy meddig tartható fenn ez a semlegesség. A nemrég tartott GMO-kerekasztalmegbeszélés talán közelebb visz a válaszhoz. 


További piacok:

augusztus közepén nyitotta meg kapuit a miskolci biopiac, amely szombat délelőttönként látogatható a Sárga Csikó Fogadó udvarán.
Biopiac van még a budapesti Nagycsarnokban szerdánként, az albertfalvai piacon szerdán és szombaton, és Újpesten szintén szerdán és szombaton délelőtt.


Bioplaza vagy biopiac? Mindkettőre szükség van


Jelenleg az ország legnagyobb ökopiacát Budapesten, a XII. kerületi Művelődési Ház kertjében és udvarán szombatonként a Biokultúra Egyesület üzemelteti. A hatalmas piac – egyfajta bioplazaként – számtalan termelőt és szolgáltatást vonultat fel az ország minden szegletéből. Óriási választék mellett magas minőségi színvonal a jellemző, ahol magas helypénzekkel és igen borsos fogyasztói árakkal is találkozhatunk.


A Közép-magyarországi Regionális Biokultúra Egyesületet képviselő Varga Géza (akinek a nevéhez fűződik a Gaia Alapítvány által létrehozott Galgafarm és ökofalu) a FigyelőNet kérdésére elmondta: minél több kisebb volumenű, korlátozott méreteihez képest széles választékot, és magas minőséget kínáló ökopiacot kellene létrehozni. Véleménye szerint a lakosság igényeit, valamint az ökológiai gazdálkodás és szemlélet elterjedését ez szolgálná leginkább. Egy biztos: a versenyképességhez és a fogyasztók megnyeréséhez kicsiben és nagyban is a legteljesebb, szigorúan ellenőrzött ökológiai terményekből álló kínálatot kell megteremteni.


Valóban drágább a bio?

Első ránézésre igen. 20, 30, sőt olykor 50-100 százalékkal is drágább lehet a biotermék a vegyszerekkel és adalékokkal előállított társainál. Ez azonban csak látszólag magas ár. A bioélelmiszerekből összeállított teljes értékű étrend csökkenti a szervezet méregterhelését, ezáltal növeli immunkészültségét. Gyógyító, egészségmegtartó és betegségmegelőző szerepe tehát felbecsülhetetlen kincs. 


Az egészséges életmód egyben hosszú távú anyagi befektetés. Arra mindenki odafigyel, hogy milyen benzint tankol az autójába. Saját testünk üzemanyagára, ételeink minőségére vajon miért szánunk jóval kevesebb figyelmet? A nyakló nélkül adagolt vegyszerek hatására nemcsak a termények mérete és a termésátlagok nőnek, hanem a földek és a kemizált élelmiszereket fogyasztó emberek elszennyeződése, és az ezzel párhuzamosan kialakuló hiánybetegségek is.


A “nyugati” ember túltáplált éhezővé vált. A napfény és az anyaföld ízét elveszített termények színét, szagát, állagát, térfogatát, tartósságát laboratóriumban próbálja utánozni vagy tovább fokozni. Minél több vegyi és hőkezelésen, manipuláción megy át azonban a táplálék, annál kevesebb hasznos tápanyagot tartalmaz.


A korábban kicsit bogarasnak tekintett biogazdák szakmai, társadalmi presztízse, illetve az ökogazdálkodás elfogadottsága Európában egyre nagyobb. A magyar gazdák milyen mértékben akarnak bekapcsolódni ebbe a sikertörténetbe? Nem csak rajtuk múlik. A folyamat ösztönzése, támogatása az állam feladata lenne. Saját felelősségünket sem árt azonban tisztázni. Hol vásárolunk, mit fogyasztunk? Akarunk-e egészségesebb környezetben élni, egészséges, tiszta élelmiszereket fogyasztani?




 


Címkék: zöld