Jellemző árak az agglomerációban
• Pomáz: 17-25 ezer Ft/m2
• Nagykovácsi: 25-30 ezer Ft/m2
• Biatorbágy: 15-25 ezer Ft/m2
• Telki: 14-25 ezer Ft/m2
• Budaörs: 28-35 ezer Ft/m2
• Diósd: 15-30 ezer Ft/m2
• Dunakeszi: 20-30 ezer Ft/m2
• Gödöllő: 18-28 ezer Ft/m2
• Pécel: 8-15 ezer Ft/m2
• Etyek: 12-18 ezer Ft/m2
• Gyál: 15-20 ezer Ft/m2
Társasházi és beuházási telkek – új trendek
2004 után idén is jelentős kereslet jellemzi a társasházi építésre alkalmas telkek piacát. Az idei év újdonságaként sok új spanyol cég jelent meg idén a befektetési piacon. Alkalmazkodva a lakáspiaci folyamatokhoz, a sláger továbbra is a pesti belváros, annak is a Nagykörúton belüli része. Keresetté váltak emellett a különleges adottságú fejlesztési lehetőségek (például a Duna-part, vagy a korábban mellőzött műemléki épületek). Vannak fejlesztők, akik kifejezetten ilyen ingatlanokat keresnek megvételre, hogy ott – elsősorban külföldi vásárlók részére – loftlakásokat vagy exkluzív apartmanokat alakítsanak ki. Ezek ára – a szűk kínálat, a magas beruházási költségek és a célzott külföldi kereslet miatt – általában magasabb a környékre jellemző újlakás-áraknál. A piaci kényszer egyszerűen kialakítja az ilyen típusú fejlesztésekhez szükséges „know how”-t. A tömegpiacon nagy általánosságban csökken a fejlesztői érdeklődés, s újabban Zuglót és a XI. kerület rozsdaövezeti részét is már itt említhetjük.
A társasházi fejlesztésre alkalmas telkekkel szemben a családi házas építési telekingatlanok piacán a 2001–2004 közötti keresletmérséklődés idénre az árak jelentős csökkenését hozta. Az Otthon Centrum telekdivíziójának információi szerint például a fővárosban nominálértéken 5-10 százalékkal alacsonyabb áron is hozzá lehet jutni egy családi házas telekhez, mint 2001–2002-ben, s ez reálértéken még nagyobb áresést feltételez. Éppen a csökkenő árszint miatt, a felhalmozódó túlkínálatot a piac felvevőképessége ellensúlyozza. Ez a helyzet egyaránt igaz a budai luxuskategóriára, és a külső-pesti kerületekre is.
Növekvő árkülönbségek
Tisztán megfigyelhető a piac polarizálódása is, vagyis a budapesti árcsökkenéssel párhuzamosan az árak közötti különbségek elmélyülése is bekövetkezett. Az ezredforduló előtti erős kereslet alulról fejtett ki nyomást, s a rosszabb adottságú telkek is elkeltek a meghirdetett magasabb áron. Az ársávok akkoriban közelebb voltak egymáshoz. Az azóta eltelt időszak bővülő kínálata és mérséklődő kereslete hatására azonban a minőség szerinti ártagozódás jelentősen szélesedett.
A luxuskategóriában (a II., III., XI. és XII. kerület hegyvidéki utcáiban) egy jó adottságú telek ára akár 50 százalékkal is meghaladhatja a környék átlagát. Ugyanez például a XVI. kerületi Ómátyásföldön 60–100 százalékot is elérhet. (Hasonló folyamat a lakáspiacon is megfigyelhető, ahol a tömegpiaci stagnáló árakkal szemben az exkluzív szegmens fokozatos áremelkedése tapasztalható.)
Infrastruktúra és ellátottság
A Budapest környéki agglomerációs övezetben a széles telekkínálattal szemben szűk kereslet áll. Ennek ellenére a fővároshoz közelebbi, jól megközelíthető építési telkek ára akár emelkedhetett is a tavalyi árszinthez képest. Ugyanakkor a periferikusabb, rossz infrastrukturális ellátottságú területeken a telkek nehezen értékesíthetők (ha egyáltalán el lehet azokat adni), hiszen a potenciális vevők nagyon körültekintően megfontolják a vásárlást. Az infrastruktúra esetében a közlekedési vonalak mellett a közművesítettség és a szolgáltatások közelsége is legalább olyan fontos. A közlekedés esetében a gyorsforgalmú úthálózat és a kötöttpályás megközelíthetőség értéknövelő szerepe vitathatatlan.
A környék kiépítettsége, a végleges állapot elérése a – ma már nagyon ritka – telekparcellázási projektek esetében nagyon fontos. Akik néhány évvel ezelőtt jó helyen lévő, gyorsan beépülő, tehát sikeres parcellázás keretében vettek telket (például Üröm-Péterhegyen), azok pár év alatt jelentős (különösen kedvező esetben akár kétszeres) értéknövekedést realizálhattak. Ellenben a sikertelen, lassan beépülő területen vásárlók a rendezetlen összkép miatt eladás esetén veszteséggel kénytelenek számolni. Ugyanígy, az átminősített volt zártkerti ingatlanok vásárlása is lehet rossz befektetés, ha ezt nem követi az infrastruktúra fejlesztése.
Felértékelődő területek
A 2004. január elsején bevezetett telekáfa a parcellázásokat súlyosan érintette, az értékesítési ütem jelentősen lelassult. Így a beruházók általában kénytelenek voltak lenyelni a növekvő költségeket. Az értékesítési nehézségek miatt az elmúlt másfél év során nem indult újabb nagyobb parcellázási projekt, bár több is előkészítés alatt áll, jellemzően a korábban sikeresnek bizonyult fejlesztésekre épülve.
Az agglomeráció továbbra is egyértelműen felértékelődő területei közé tartozik Biatorbágy és környéke, igaz, itt a kínálat bőséges, ez pedig visszafogja az árak emelkedését. Az elmúlt 2-3 évben, Nagykovácsiban a Savanyító, Zsíros-hegy és Remeteszőlős belterületbe vonása és közművesítése fellendítette a piacot. A terület árai így már a solymári szinttel vetekszenek.
A fővárostól északra pedig jó ideje tart a spekuláció az M0-s kiépülése kapcsán, ám az időben egyre elhúzódó beruházás miatt ennek realitása egyre kérdésesebb. Ellenben a körgyűrűt délkeleten hamarosan átadhatják, s építése az agglomerációs övezet keleti szektorában is elkezdődhet, így itt (Pécel, Maglód, Ecser térségében) tartós áremelkedéssel lehet számolni. Sikeres parcellázásokat lehetne most indítani emellett Gödöllőn, Dunakeszin és Vecsésen is.