Jászberény, a kiszolgált

A városban található gyógyfürdő meglepő architektúrával fogad. Két óriásira nőtt búbos kemencére emlékeztető kürtő látható egy, a szocreál épületek közt is egyszerű épülettel az oldalában.

Árak

A belépődíj 500 forint, szaunával 600. Az ételek főleg a szendvicsekre koncentrálnak. Hamburger, hot dog, melegszendvics 205-300 forintért kapható, de azért árulnak egy-két melegételt is, mint a bécsi szelet, vagy a rántott hal, 670, illetve 730 forintos áron. A soproni sör olcsó, egy egész korsó mindössze 200 forintba kerül, egy csésze kávé épp a fele, akárcsak két deci kóla, vagy épp két darab palacsinta.

Szerencsére a minimál egyszerű, letisztult formái ismét divatban jöttek; a látvány – ha megfeledkezünk a kemencékről, melyek egy régi malom maradványai – kifejezetten izgalmas – minden fajta értékítélet nélkül. Különösen a bejárattól balra, talapzaton álldogáló hölgy szoborral.

A FigyelőNet hétköznap érkezett a koradélutáni órákban. A bejárat mögötti csarnokban egy lelket sem talált, üres volt a ruhatár, a pénztár nemkülönben, senki sem tartóztatta fel, simán besétált a fürdőbe. Míg végre a kihalt intézmény első emeletén találkozott egy emberrel, egy nagydarab hölggyel, aki a „férfi pihenő” feliratú tábla alatt pihent. Majd a fénykorát harminc-negyven vagy még több évvel ezelőtt élő öltözőben újabb asszonyra lelt, aki a ruhákat őrizte. Néhány függönnyel záródó kabinban lehet öltözködni, vetkőzni. A levetett ruhákat acélvállfára kell akasztani, mely közepén hosszú lefelé nyúló duplakampóban végződik. Erre kell elhelyezni a ruhákat, táskát, de még a cipőt is. Az olvasó ismeri ezt az idejét múlt rendszert. A vállfán-fogason gyakorlatilag lehetetlen elhelyezni a ruhaneműt még nyáron is. Nem értem, mi a baj a kabinnal, ahova mindenki úgy pakol, ahogy akar, még személyzet sem kell, sorban állás sincs.

Az öltözőből zuhanyzóba jutunk, ahol tábla figyelmeztet a szabályokra: a medencékben való fürdés előtt kötelező a tusolás. Különös ez a fürdőszoba, alig lehet megtalálni a kijáratot, szűk résben, melyről először azt hihetnők, újabb zuhanyfülke, tárul fel előttünk a tulajdonképpeni fürdő.

Mindkét búbos kemencében egy-egy kerek medence búvik meg, valamint egy keskeny, hosszú képződmény, amit nevezhetünk ugyan medencének, de semmi értelme, a vizesárok találóbb szó lenne. Van még egy szauna, és ezzel készen is vagyunk. Több medence nincsen, se jacuzzi, se terasz, se napozó.

A gyógyfürdők egyik felfogása szerint a gyógyfürdőben sötétnek kell lenni. Itt a félhomályról a tömör falak és a helyiség tetején lévő kerek ablak gondoskodik. Mindkét medence a helyi, alkálihidrogén-karbonátos gyógyvízzel van tele, amely bénulás utáni állapot, mozgásszervi betegségek, porcelváltozás kezelésére alkalmas.

Nézelődni nem nagyon lehet semerre az amúgy ablaktalan szűk térben. Az egyetlen impulzus a műanyag kaspóban szomorkodó művirág lehetne, de az nem egy épületes látvány. Minden avitt , az ajtók némelyike vasból van, rozsdás. A csempék elöregedtek, renddel, tisztasággal nem lehet szembeszállni az évtizedek pusztításával.

A szabadtéri strandba valahogy nem harapott olyan mélyen az idő. A bokroknak, sövényeknek, fáknak jót tettek az évtizedek, a fürdős viszonylatban kicsi park összeért. A hangulat jó, de a napi adrenalinadagunkat nem innen fogjuk beszerezni. Egy régi úszó-, egy családi-, egy gyermek- és egy termálmedence áll rendelkezése a szabad ég alatt. Utóbbiban két dagonyaszerűség is működik. Más vízi impulzus nem nagyon érhet itt bennünket, sem gyermekeinket. Fapados strandról van szó fapados medencékkel és fapados büfékkel.

Címkék: Utazás: Fürdők