A XX. század utolsó évtizedeiben a legszörnyűbb európai polgárháború a Balkán-félszigeten zajlott. Az etnikai-vallási jelleget öltő konfliktus kiéleződése az egykori Jugoszlávia népeinek történelmével s az egyes tagköztársaságok eltérő gazdasági fejlettségével hozható összefüggésbe.
Az egyes tagországok eltérő természeti adottságaik, társadalmi-gazdasági fejlettségük révén a gazdasági fejlődés különböző szintjére jutottak.
Bosznia-Hercegovina ásványkincsekben (barnaszén, lignit, bauxit, vasérc kősó) való sokoldalú ipar (vaskohászat, vegyipar, cementgyártás, bútoripar, cellulóz- és papírgyártás, gépgyártás) megteremtését tette lehetővé.
Az 1992 áprilisában kirobbant polgárháborút-, amely Bosznia-Hercegovinában volt a legszörnyűbb – a daytoni megállapodás (1995. XI.21.) zárta le. A szerződés értelmében Bosznia-Hercegovina két részből álló – Bosnyák-Horvát Föderáció és Szerb Köztársaság – önálló ország lett.
Napjainkban a két országrész fejlettsége eltér egymástól. Ez elsősorban a gazdasági növekedés ütemében, a munkanélküliek számában és a külföldi tőkebefektetések eltérő arányában mutatkozik meg.
Bosznia-Hercegovina jelenleg is nemzetközi protektorátus, ahol az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa által kinevezett főtisztviselő kezébe került a hatalom.
Biztonságpolitikai szakértők szerint Bosznia-Hercegovinában a béke záloga a nemzetközi békeerők jelenléte, amelyre – véleményük szerint – még 10 évig is szükség lehet. Sabina Mujezinovic – a Verde’94 Kft. tulajdonosa – szerint újabb háború nem lesz az országban, hiszen az emberek az átélt borzalmakat nem felejtik el s nem akarnak újabb szenvedéseket átélni. Bosznia-Hercegovinában a háború előtt évszázadok óta békében éltek együtt a bosnyákok, a horvátok, a szerbek és a zsidók is. Már ez a sokféle etnikai –vallási összetétel is jelzi Bosznia-Hercegovina turisztikai vonzerejének egyik alapját.
Bosznia-Hercegovina idegenforgalmi vonzástényezői sokrétűek. Természeti adottságai közül a földrajzi fekvés (Balkán-félsziget nyugati része, lánchegységekkel borított felszín), éghajlati (kontinentális, mediterrán, hegyvidéki), domborzati (Délnyugat-Boszniai-Magas-Karszt [Dinara-hegység], Délkelet-Boszniai-Hercegovinai-Magas-karszt [Bjelasnica], növényzet, állatvilág (Sušice rezervátum, Hutovo Blato rezervátum), vízrajzi (Adriai-tenger, Neretva, Una, Vrbas, Boszna, Drina, gyógyvizek), egyedi természeti adottságok (Kozara Nemzeti Park, Sutjeska Nemzeti Park) említhetőek meg. Gazdasági adottságai közül az ipar és a mezőgazdaság is az idegenforgalom szolgálatában állnak. Történeti, művészeti adottságai a történelem méltó emlékhelyei. Egyéb adottságai az idegenforgalmi kínálatok teszik színesebbé.
Sabina Mujezinovic véleménye szerint Bosznia-Hercegovina turizmusának erőssége az idegenforgalmi vonzerők sokrétűsége, gyengesége az infrastrukturális hálózat minősége, illetve a turisztikai létesítmények jelenlegi állapota.
A háború – az idegenforgalom krízisérzékenységéből adódóan – a turistaforgalom és a nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulására is negatívan hatott.
Bosznia-Hercegovina az idegenforgalomtól várja gazdaságának talpráállását. Annak érdekében, hogy ez a fejlődés tervezett és ellenőrizhető keretek között valósuljon meg, az ország kidolgozta turizmusfejlesztési koncepcióját. Az idegenforgalom országos irányítása az Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozik.
Sabina Mujezinovic által alapított utazási iroda kínálatában kulturális és sportprogramok egyaránt szerepelnek.
Sabina Mujezinovic az iroda kínálatfejlesztésénél igyekszik figyelembe venni Bosznia-Hercegovina turisztikai adottságait, turizmusfejlesztési koncepcióját, valamint a magyar turisták keresletváltozását. Természetesen ehhez nagyon sok marketingmunkára van szükség. Sabina Mujezinovic az idegenforgalmi promócióban elsősorban az internet adta lehetőségeket kívánja felhasználni.