A Nagyszínpad programjában nehezen érthető, hogy a Ska P zenekart miért a délutáni matiné időpontjában, fél ötkor léptetik fel. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a legnépszerűbb baszk skazenekar meg fogja mozgatni a véletlenül arra sétálókat, és a fanatikus rajongókat, akik kíváncsiak a Szigeten egyszer már fellépő zenekarra. Jól lehet ezt utoljára tehetik meg, mert a csapat már bejelentette, hogy idei turnéjuk után oszlásnak indulnak. A tizenegy éve alakult Ska-P igazi együtténeklős, együttugrálós, antiglobalista baloldali ska-punk zenekar. Gólyalábakon, Bush elnök-maszkokban játszanak és Latin-Amerikától Kelet-Európáig bejárták a világot. Várhatóan a régi számaik mellett a tavalyi albumukról, az Incontrolable-ről fognak játszani.
A felhevült csapatot hatkor egyből lehűti az óriási nyugalmat (Big Calm) árasztó Morcheeba, amely ugyancsak visszatérő vendégnek számít. Ezúttal mégis valami másra kell készülnünk, mint korábban. A bársonyos hangú énekesnő, Skye Edwards ugyanis – a nagy slágereket összegző Part Of The Process megjelenése után – búcsút intett a társainak, hogy szólóban folytassa a pályáját. A Godfrey fivérek, vagyis a másik két alapító (a ritmusokért felelős Paul és a gitárokat kezelő Ross) szerencsére nem estek kétségbe, és gyorsan pótolták a hiányt, így a zenekar második évtizedét megnyitó, idei keltezésű The Antidote már egy új frontleány, a Noonday Undergroundban ismertté vált s elődjénél cseppet sem kevésbé elragadó Daisy Martey énekével került a boltok polcaira.
Az ugrálós és fejbillegetős-dülöngélős muzsika után Sean Paul zenéjére fél tízkor jöhet egy kis fenékriszálás. A dancehall Eminemje, ez a nonstop besztondult, az angolt hihetetlen jamaikai akcentussal kerékbe törő srác ugyanis két olyan slágerrel uralta a nyári tánctereket, amiknek egyszerűen lehetetlen volt ellenállni: fülbemászó, elképesztően slágeres és nagyon, nagyon laza.
A Ska P alternatívájaként a Pannon GSM Világzenei Színpadon öttől játszik a Watcha Klan marseille-i zenekar, amelynek zenei világa valahol a félig nomád és a nagyon is elektronikus hangzás között található épp középúton, mivel megpróbálták a dalokba gyömöszölni mindazt a kulturális hatást, ami manapság egy kozmopolita nagyváros létébe sűrűsödik. Jó arányérzékkel közelítettek a dologhoz, így egészen fenomenális fúzió jött létre belőle: a dub, ska, ragga kényelmes lüktetését időnként eszeveszetten felpörgetik egy kis jungle vagy drum’n’bass beütéssel, és természetesen az egzotikus fűszerezés sem marad el.
Ugyanitt lép fel fél kilenctől Sean Paul idősávjában Youssou N’Dour: tagjai azon maroknyi művészegyéniségek közé tartoznak (mint például Myriam Makeba, Manu Dibango és Mory Kanté), akiknek valaha sikerült igazi crossover módra a közízlés részévé tennie az afrikai zenét. Szenegál közkedvelt zenéje, a mbalax a negyvenes években alakult ki, amikor az ország rituális énekei és tradicionális dobjainak (sabar, bugarabu, tama) ősi taktusai afrokubai hangszereléssel kezdtek keveredni.
A Djuice Party Arénában az X-Press 2 lesz a legnagyobb durranás. A három külvárosi DJ (Ashley Beedle, Rocky és Diesel) alkotta house-csapat ’93 óta többé-kevésbé állandó résztvevője a londoni underground zsezsgésnek. Kezdetben sajátos remixeikkel, később 2000-ben Muzikizum című nagylemezükkel ették be magukat a köztudatba. Élőben hat (!) lemezjátszót, szemplereket és egyéb vasakat használnak elképesztően spontán módon szerkesztve műsorukat, nagyzenekari hangzást produkálva és hatásos vizuális technikákat alkalmazva, miközben a parketten állandósul a transzállapot.
A Wan2 Színpadon kilenctől fellépő Les Tétes Raides-t könnyűszívvel lehet ajánlani, akik arról híresek, hogy a társművészetek, mi több, a cirkusz elemeit is felvonultató koncertekkel szórakoztatják az egybegyűlteket. A francia művészvilág egyik legnagyobb hatású figurája, Christian Olivier által vezetett kreatív közösség teljes arzenállal érkezik a Szigetre is.