Barabási Albert László: A járvány mindenkit kicsit hálózatkutatóvá tett
A hálózatkutatás az utóbbi pár évtizedben vált elismert tudományággá, mára viszont már nélkülözhetetlenné vált a járványkezeléstől az agykutatásig. De vajon pár év múlva tényleg a gondolatainkkal vezetjük majd az autónkat?
Meg kell halnunk, hogy jobbak legyünk?
Az evolúciónak nincs végcélja, az öregedés pedig úgy tűnik, nem valamiféle melléktermék, hanem az evolúciós képesség fokozásának eszköze.
„Van esélyünk a rák legyőzésére, már csak idő kérdése”
Dr. Peták István molekuláris farmakológus arról mesélt nekünk, hogy a legmodernebb módszerek használatával hogyan is néz ki napjainkban a daganatos betegségek gyógyítása.
Lehetetlennek hitt formára bukkant a magyar kutató
Dr. Domokos Gáborral gömböcről, kavicsokról, Platón kockáiról és a titokzatos ’Oumuamuáról beszélgettünk.
Technológiai forradalom küszöbén áll az orvoslás
Hamarosan megvalósulhatnak azok a csodák, amelyeket évtizedek óta várunk az őssejtektől.
Nyiri Gábor agykutató: Az evolúció, az emberi agy képtelen lépést tartani a fejlődéssel
Tudni jobb, mint nem tudni. Nagyinterjú a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetőjével.
A kutya sokkal több, mint az ember legjobb barátja
A kutya – az emberrel ápolt szoros és ősi kapcsolata okán – rendkívül jó alany az öregedés, a kognitív képességeink, a szociális evolúciónk, de akár a betegségeink vizsgálatára is.
Még sokáig nem lesz alternatívája a tökéletes emberi szívnek
Szabolcs Zoltán szívsebész professzor ma még délibábos elképzelésként értékeli, hogy sertésekben „növesztett” emberi szívekkel mentsünk életeket.
„Azt súgta, most már méltósággal tud szembenézni a halállal”
Dr. Bányai Éva, a hipnóziskutatás élő legendája ma a daganatos betegekért is küzd.
A Föld megtelt: megszálltuk és tönkretettük
A legnagyobb kihalási hullám folyik a szemünk láttára, okozója pedig az ember – a kármentés a legtöbb, amit tehetünk, ez pedig a kulcsfajok védelmével lehetséges.
Két lábon járó állatok vagyunk, átugranak ránk a betegségek
Nemcsak vírusok, de baktériumok is átkerülhetnek az állatról emberre, és ugyanúgy okozhatnak komoly járványokat.
Saját fejlesztésű kézprotézissel nyúl a jövő felé az amputált karú magyar mérnök
A mérnök és kutató Lévay György azon dolgozik, hogy saját karprotézise úgy működhessen, akár a valódi testrészek.
Kozmann György: Belátom, nem a mérnökök bolygójáról jövök
A siker kapcsán nem a mikor, hanem a hogyan érdekli Kozmann Györgyöt, aki mérnöki csapatával megalkotta Magyarország legígéretesebb egészségügyi startupját.
Annyira unatkozott egy megbeszélésen, hogy felfedezett egy holdat
Kiss Csabával és Pál Andrással a csillagászsztereotípiáknak engedve egy hatalmas távcső előtt készítettünk interjút, pedig idejük nagy részében inkább a számítógépük előtt ülnek.
„Még mindig nem tudom, vajon Isten találta-e ki a világot, vagy az anyatermészet”
Van végtelen? És Isten van? A tér meghajlítható? Lesz csillaghajónk? A jövő megmenthető? Mars? A tudós is vacillál. Nagyinterjú Kis-Tóth Ágnes asztrofizikussal.
Nem sokon múlt, hogy megsemmisüljenek Szálasi Ferenc naplóbejegyzései
A levéltárosok felelőssége óriási, hiszen meghatározhatják, milyen forrásokat olvashatnak majd a jövő generációi.
Küszöbön áll a magyar műholdgyár beindítása a hazai űripari cég vezetője szerint
A C3S magyar űripari vállalat mára komoly tényezővé vált a piacon.
Ürge-Vorsatz Diána: Nincs minden elveszve, sokat tudnánk javítani a világon
A CEU professzora a klímavédelmi harc élvonalában dolgozik, az ENSZ égisze alatt működő, Nobel-békedíjjal elismert IPCC egyik alelnöke.
„Felkészítettek rá: mivel nő vagyok, nehezebb lesz pénzt szereznem”
Jentetics Kinga nemzetközileg is az egyik legismertebb női vállalkozó, aki a PublishDrive-val hiánypótló megoldást talált a könyvkiadás piacán.
„Az emberiség önmaga legnagyobb ellensége”
Megérteni és gyógyítani a természetet, ez az emberiség jövőjének kulcsa, legkomolyabb ellenségeinket pedig saját magunkban érdemes keresnünk. Székely Tamás ökológussal beszélgettünk.
„Nincs Szent Grál, de ha bármit megjavítunk az agyban, azzal már segítünk” – így áll a magyar Alzheimer-kutatás
Olyan gyorsan emelkedik a demenciában szenvedő betegek száma, annyira durván pusztít az Alzheimer-kór, hogy pár évtizeden belül ez lehet az egyik legsúlyosabb egészségügyi teher. A Fülöp Lívia által vezetett szegedi kutatócsoport új irányokat talált a gyógyszerkutatásban. Interjú.
Gyorsabb, zöldebb és hatékonyabb lehet a gyógyszergyártás itthon is
Bálint Erika a zöld kémia úttörője, mind a gyógyszergyártást, mind a műanyag- vagy növényvédőszer-ipart zöldebbé és hatékonyabbá teszi.
„Minden halott öreg egy lángoló könyvtár”
Hogyan álmodozhatott Kolumbusz Ferdinánd a 16. században az internetről?
Kemenesi Gábor: A természet majd kikényszeríti a változást
Kemenesi Gábor az első vonalban küzd az emberiségre veszélyt jelentő vírusokkal. Vajon képesek leszünk levonni a tanulságokat, vagy a természet fogja elintézni a maga módján, amiben viszont köszönet nem lesz?
Arany nanorészecskékkel jár a betegségek nyomában a magyar kutatónő
Dr. Csapó Edit arany-nanorészecskékkel dolgozik, segíti a gyógyszeripar, az orvostudomány, sőt, még akár a környezetvédők munkáját is.
Különleges részecskékre vadászik a magyar kutató
Dr. Barnaföldi Gergely Gábor a CERN ALICE detektorának magyar csapatát vezeti, ahol a világ keletkezésére keresik a választ.
Csalódást kelt az elmúlt húsz év az Alzheimer-kutatásban
Nem haladunk olyan gyorsan a gyógyítással, mint ahogyan kellene.
