Fizetni akart a csókért Déryné egyik rajongója

Ezer forintot kínáltak érte, a színésznő felháborodva utasította vissza az arcátlan ajánlatot.

Schekenbach Rozália Jászberényben született 1793-ban, édesanyja a német nyelv elsajátítása érdekében küldte Pestre, ahol egy belvárosi kántor gondjaira bízta a fiatal lányt. Rozália hamar elkezdett lelkesedni a színházért, a színészi pályától édesanyja persze óva intette, így hát alkut kötöttek: egy évig próbálkozhat, de kudarc esetén hátat kell fordítania álmainak – írja a Múlt-kor.hu.

Sikerrel járt, 1810-ben szerződést kapott a második magyar színtársulatnál, ahol az igazgató, Benke József javaslatára nevét Széppatakira változtatta. A szintén színész és műfordító Déry Istvánhoz 1813-ban ment feleségül, ám annak agresszív viselkedése miatt hamarosan el is hagyta. Életének és színpadi tevékenységének legfontosabb helyszíne Miskolc volt, ahová 1815-ben érkezett először vendégjátékra társulatával. A miskolci publikum a Tündérkastély Magyarországban című darabot nézhette meg először a pesti színtársulat előadásában. Déryné naplóbejegyzése szerint a lelkes közönség és a társulat hamar összhangba került egymással, és a fiatal pesti színésznő is hamar a szívébe zárta a miskolciakat.

Miskolc mellett Kolozsvár is jelentős szerepet játszott Széppataki Róza életében, hiszen valódi primadonnává és igazán elismert, rajongott színésznővé az erdélyi városban vált. A színtársulat erdélyi, majd magyarországi turnéja során a művésznőnek egyre több lelkes rajongója és hódolója akadt,

portrékat festettek róla, verseket írta hozzá, sőt egy alkalommal 1000 forintot kínáltak neki egyetlen csókjáért, amit ő felháborodva utasított vissza.

Az 1830-as évek közepétől játékának fogadtatása vegyes visszhangokat váltott ki a publikumból és a kritikából egyaránt. Hullámzó teljesítményét sokszor fájdalmas és gonosz megjegyzésekkel illette a sajtó, előfordult, hogy kifütyülték vagy vicceket gyártottak róla a lapok hasábjain. 1847-ben végleg búcsút intett a színpadnak, visszament férjéhez, akivel annak 1862-es haláláig együtt élt. 1869-ban keresztfia, Egressy Ákos színész és színigazgató kérésére állt utoljára színpadon, Müllerbach A keresztes vitézek című darabjában játszotta el Celesztin apáca főnökasszony szerepét. A magyar színésznők egyik legnagyobbika 1872. szeptember 29-én, 78 éves korában hunyt el Miskolcon.