Mutatjuk, hogyan élhető túl a hőség vízmérgezés nélkül

Egyre kibírhatatlanabb a forróság, eltérő fokozatú, de állandó figyelmeztetés van érvényben a hőség miatt: éjjel-nappal csak lihegünk és kóválygunk. Az egyik rossz hír, miszerint jelentős enyhülés még a láthatáron sincs, a másik pedig, hogy hosszabb távon a klímaváltozás hatására egyre gyakoribb, tartósabb és keményebb hőségperiódusok elé nézünk. A megoldás nyilván az éghajlatváltozás mérséklése, megállítása lenne, azonban addig is összegyűjtöttünk néhány napi szintű tanácsot, információt, ami segít a kánikula túlélésében – akár szó szerint.

Mit jelent a „hőségriadó”?

A hőségriasztást az országos tiszti főorvos adja ki a HungaroMet előrejelzése alapján akkor, ha a napi középhőmérséklet (a hőmérsékletek 24 órás átlaga) legalább egy napig és minimum egy magyarországi vármegyének megfelelő területen elér bizonyos szintet:

• első fok (térképen megjelenítve sárga) 25 és 27 fok között;
• másodfok (térképen megjelenítve narancs) 27 és 29 fok között;
• harmadfok (térképen megjelenítve vörös) 29 fok fölött.

Miért káros a nagy meleg?

A szervezet optimális belső hőmérsékletének fenntartása óriási pluszmunkát igényel a szervezettől, elsősorban a szív- és érrendszer kerül ilyenkor fokozott nyomás alá, de gyakorlatilag minden szervrendszerünk érintett. Makkegészséges emberek is komolyan megszenvedik a meleget:

• a fokozott izzadás extrém folyadék- és ásványianyag-vesztéshez (elsősorban nátrium) vezet, ezek pótlása kiemelten fontos;
• a test hűtése érdekében kitágulnak az erek, ez vérnyomáscsökkenést okoz, ezért érzünk fáradtságot, bágyadtságot, és romlik a koncentrációs képesség, illetve gyakoribb a fejfájás;
• a hőártalmak közül a leggyakoribb az ájulás, súlyos, életveszélyes formája a hőguta, amikor a szervezet túlmelegszik.

Miért még rosszabb, ha a hőség magas páratartalommal párosul?

Az emberi szervezet „vízhűtéssel” működik, azaz párolgás hűti a felszíni erekben futó vért, ami képes a belső régiókban biztosítani a hőcserét. A párolgás viszont csak addig működik, amíg a levegő telítetté nem válik, utána már gyakorlatilag semmit nem ér: mintha forró vízben izzadnánk. Magas páratartalommal párosuló kánikulában még egy fotelben ülve is olyan aktív munkát végez a szervezet, mintha fel-le szaladgálna az ember.

Kire jelent fokozott veszélyt a hőség?

A forróság az egészséges szervezetet is komolyan megterheli, ám e terhelésnek fokozott következményei vannak egyes állapotokban és krónikus betegségek esetén. Ilyen többek között:

• szív- és érrendszeri problémák;
• cukorbetegség;
• légúti betegségek;
• vesebetegségek;
• az idősek és kisgyerekek fokozottan érzékenyek a nagy melegre.

Hogyan védekezzünk a meleg ellen?

Kánikulában a folyadékpótlás mellett fontos a lehetőségekhez képest minden eszközzel segíteni testünk hűtési erőfeszítéseit.

• Az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ ajánlása szerint igyekezzünk naponta több órát légkondicionált helyiségben tartózkodni. Ha valakinek nem áll rendelkezésre otthon, a Katasztrófavédelem honlapján elérhető egy lista a légkondicionált helyekről, ahova bárki behúzódhat.
• A légkondit ne állítsuk 27 foknál hűvösebbre, és szakaszosan használjuk az ízületek védelmében. Utóbbi igaz a ventillátorra is, és mivel az „csupán” a meleg levegőt forgatja, könnyebben kiszárítja az embert, ezért több folyadékra van szükség.
• A szabadban mindig húzódjunk árnyékba, és napjában többször is vegyünk langyos vizes zuhanyt.
• Nappalra sötétítsük be a lakást, a szellőztetést hagyjuk a hajnali vagy késő éjszakai órákra.
• Parkoló autóban egyetlen percre se hagyjunk gyereket, állatot.

Folyadékpótlás: mit, mennyit és hogyan?

Kánikulában mindig, minden helyzetben legyen nálunk innivaló, és gondoskodjunk az állandó folyadékpótlásról. Napi több liter vizet is kiizzadhatunk, ezért a bevitelnél napi 2,5-3 liter a minimum, de egyes helyzetek és egyéni igények jelentősen megemelhetik ezt a mennyiséget.

• A legjobb a víz, ásványvízzel a sókat is pótolhatjuk, illetve fogyaszthatunk gyümölcsteát, gyümölcsleveket.
• Kerüljük a cukrozott üdítőket, az alkoholt és a koffeintartalmú italokat, utóbbiak ugyanis vízhajtó hatásúak.
• Igyunk folyamatosan, ne várjuk meg, amíg kínzó szomjúság gyötör.
• Remek kiegészítésként szolgálnak a levesek és a magas víztartalmú zöldségek, gyümölcsök.

Valós veszély a vízmérgezés?

Vízmérgezésről akkor beszélünk, ha valaki olyan nagy mennyiségű vizet (elsősorban csapvizet) visz a szervezetébe, hogy attól felborul a sóháztartása (főként a nátrium). A különböző tápanyagok annyira felhígulnak, hogy nem tudják ellátni a feladatukat, a vízmérgezés akár halállal is végződhet. Helyzet és egyénfüggő, hogy kinek mennyi a túl sok, de leginkább extrém esetekre gondoljunk, olyanoknál fordulhat elő, akik intenzíven sportolnak vagy kemény fizikai munkát végeznek a nagy melegben, és ezért szélsőségesen sok vizet isznak. Ilyenkor érdemes lédús gyümölcsökkel vagy elektrolitokat tartalmazó sportitalokkal biztosítani a megfelelő arányokat.

Miért káros a közvetlen napfény?

Hőhullám idején nyilván senki nem kívánja a közvetlen napfényt, miközben gyakran előfordul, hogy nem tudjuk elkerülni. Azon túl, hogy a napon nagyságrendekkel melegebb van, az ultraviola-sugárzás (UV-sugárzás) leégést okoz, károsítja a bőrt, legrosszabb esetben pedig bőrrákot idéz elő.

Hogyan védekezzünk a Nap ellen?

Az UV-sugárzás aktuális és várható értékeiről a HungaroMet honlapján található naprakész és hiteles információ, ennek fényében gondoskodjunk a megfelelő védelemről.

• Mindig, minden helyzetben használjunk fényvédő készítményeket.
• 11 és 15 óra között lehetőleg egyáltalán ne tartózkodjunk a tűző napon.
• A szemünket is védjük UV-szűrős napszemüveggel és/vagy árnyékoló kalappal, sapkával.

Hogyan védjük a házi kedvenceket?

A hőség minden élőlényt megvisel, a háziállatokért pedig mi, emberek vagyunk a felelősek.

• Mindig legyen előttük friss és bőséges víz.
• Ne kényszerítsük a kutyát, hogy a felforrósodott aszfalton, betonon sétáljon.
• A sétákat időzítsük a kora reggeli, késő délutáni, esti időszakra.
• Soha ne hagyjunk állatot parkoló autóban még lehúzott ablakokkal sem.
• A lakásban hagyott állatok számára is biztosítsuk az elviselhető hőmérsékletet, akár elsötétítéssel.

Mi okozza ezt a forróságot?

A gyors és egyszerű válasz szerint a klímaváltozás. A meteorológiában hőhullámos napot a 25 Celsius-fokot elérő napi középhőmérséklet jelent, ami értelemszerűen ennél jóval magasabb napi csúcsokkal jár. A hőségperiódusok gyakoriságának növekedése egyértelműen megfigyelhető az éghajlatváltozás következményeként, a meredek emelkedés a múlt század végén kezdődött, erről bővebb információ itt érhető el, a tendencia várható erősödéséről itt írtunk bővebben.

Meddig tart még a hőhullám?

Ez az, amit ma még senki nem tud megmondani. A szerdai hidegfront után lassan pár fokot csökken a hőmérséklet, a hétvégén 30-35 fokos maximumokat várunk, majd a jövő hét közepén egy újabb hidegfront meghozhatja az ilyenkor normálisnak tekinthető értékeket. Ez esetünkben 27-32, 28-33 fokot jelent, és mindössze két napig, jövő csütörtökön és pénteken. Utána a legvalószínűbb forgatókönyv szerint újabb hőhullám kezdődik.