Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Tudomány

Mostantól másképp érkeznek a zivatarok

Száraz a felszín, a felhőképződés ezért magasan a fejünk felett kezdődik, és csak esténként: a zivatarok éjjel érkeznek, nappal a napsütésé a főszerep.

Hiába nem tart sokáig az egy-egy záporból, zivatarból érkező égi áldás, igencsak derékba tudja törni adott nap programját nyaralás közben. Feltámad a szél, beborul, az ember szedelőzködik, aztán már szalad. És ha leszakadt az ég, akkor lehűl a levegő, idő kell, míg felszárad, ma már nem megyünk vissza a strandra, és kérdés, hogy alágyújtsunk-e a bográcsnak, mert mindjárt jön a következő.

Mindenki számára ismerős életképek, mint ahogy a sóhaj is közös, főleg ha már látványos a szárazság, nagyon kell a csapadék: miért nem éjjel esik, nappal meg süssön a nap! Úgy tűnik, a természet most meghallgatta a nyaralók kívánságát, és

ahogy az elmúlt napokban, úgy a folytatásban is a záporok, zivatarok zöme éjjel fog érkezni.

Az okot a légkör fizikájában kereshetjük, július második felében és augusztusban elég gyakori, hogy bár nem kizárólagosan, de a viharok általában éjszaka kerekednek. A részletekről Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.

A felszínről indul a felhő

Késő tavasszal, amikor a napsugárzás már képes jelentősen felmelegíteni a talajfelszínt, intenzív feláramlás indul: a meleg levegő sűrűsége kisebb a felette elnyújtózó hidegebb légtömegekénél, ezért a fizika törvényeinek engedelmeskedve felfelé indul. Ezek a feláramlások az úgynevezett termikek, amelyeket a madarak is meglovagolnak, amikor szárnycsapások nélkül hosszan siklanak a levegőben. Ugyanezt teszik a siklóernyősök is.

Ha a feláramlás vagy termik elég erős és kiterjedt, illetve megfelelő mennyiségű párát tartalmaz ahhoz, hogy az a magasban „kihűlve” felhőket hozzon létre, beindul a zivatarképződés. Kelet-Európában a késő tavasz és a korai nyár számít a klasszikus zivatarszezonnak, napon belül pedig 11 és 19 óra között a legoptimálisabbak a körülmények.

Logikusan ekkor van a legmelegebb, így a feláramlás is intenzív, a talaj pedig sok nedvességet tartalmaz. Nyár derekán, általában július második felétől azonban megváltoznak a viszonyok.

Térségünkben ilyenkor általában száraz a felszín és a légkör alsó, több száz méteres rétege is, a felszínről induló száraz termikek elkeverednek a felső, nedvesebb rétegekkel. Így a zivatarok kialakulásához nem jön össze ideális légállapot

– magyarázza a szakember.

Létrejön egy új felszín

Este azonban, hét óra után már jelentősen csökken a napból érkező besugárzás, kialakul az úgynevezett inverzió. Ez azt jelenti, hogy a felszíntől 500-1200 méteres magasságban magasabb a levegő hőmérséklete, mint az alatta fekvő légrétegé – miután a légoszlop sűrűség szerint rendeződött, a feláramlás ebben a zónában megszűnik.

Az inverzió tehát lezárja a legalsó szakaszt, miközben újabb „felszínt” hoz létre, amely ezúttal már nem a talaj lesz. Ez a bizonyos 500-1200 méteren megrekedő meleg levegő egy új, úgynevezett inverziós felszínként működik.

Innen indul a páradúsabb, meleg levegő feláramlása a még magasabb, hűvösebb rétegek felé, zivatarfelhők jönnek létre, és éjszakára kitör a vihar.

Azért éjszaka, mert ugye nagyjából este hét óráig az intenzív napsugárzás teljesen átkeveri a felszíni, száraz levegőt, nincs elég nedvesség. Utána viszont kialakul az inverziós felszín, és beindul a felhőképződés. Ennek tanúi voltunk a közelmúltban, és hasonló lesz az időjárási helyzet még jó pár napig: napközben szépen süt a nap, az eső pedig ha jön, akkor éjjel jön. Persze ez nem azt jelenti, hogy napközben egy csepp sem eshet, de jellemzően a viharok áttolódnak a sötétség óráira.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.