Tudomány

Jézus korából származó épületet találtak Jeruzsálemben

Impozáns, Jézus korára datálható középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában – írja a The Jerusalem Postra hivatkozva az MTI. A feltételezhetően időszámítás szerint 20-30 körül emelt hatalmas épület feltárásáról az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Siratófal Örökség Alapítvány együtt számolt be csütörtökön.

A két hatalmas teremből álló komplexumban a városi tanács tarthatta gyűléseit, és a Jeruzsálembe érkező előkelő vendégeket fogadhatták, mielőtt beléptek a Templomhegyre.

A két helyiség között egy szökőkút volt, amelynek vize a falba épített magas korinthoszi oszlopokból folyt. Slomit Weksler-Bdolach, az IAA munkatársa szerint a komplexum a második Szentély korának valaha feltárt egyik legpompásabb középülete a Templomhegy falain kívül. A második Szentély kora az időszámítás előtti 6. század végétől időszámítás szerint 70-ig tartott.

Az épület egy részét már Charles Warren brit régész megtalálta a 19. században, de teljes feltárását csak a közelmúltban fejezték be. Az építményt várhatóan a következő hetekben nyitják meg a nyilvánosság előtt.

Emmanuel DUNAND / AFP

A szakértők szerint a termekben egykor néhány fából készült kanapészerű bútor is lehetett, azok azonban nem maradtak fenn. Az elit körében mindennapos gyakorlat volt a kanapékon, félig fekvő testhelyzetben folytatott lakomázás. Erről tanúskodnak a zsidó pészah első esti ünneplésének, a széder estének a rituáléi is, ahol a résztvevők ily módon ettek-ittak az egyiptomi szabadulás megünneplésekor.

„Még időszámítás szerint 70 előtt jelentősen átalakították a tereket, kettő helyett három részre osztották az épületet, és az egyik helyiségbe egy lépcsős medencét építettek, amelyet rituális fürdőként, mikveként használtak” – mondta Weksler-Bdolach. A zsidó zarándokok csak a rituális merítkezés után léphettek be a Templomhegyre, amelynek környékén számos mikvét találtak már.

Néhány évtizeddel az impozáns építmény létrehozása után, 70-ben a rómaiak lerombolták a Templomhegyen lévő zsidó Szentélyt. A város a levert zsidó felkelés után lassan kiürült, és évszázadokra elvesztette jelentőségét, egészen a kereszténység bizánci államvallássá válásáig, amikor Jézus városaként ismét virágzásnak indult az 5. századtól a 7. századi iszlám hódításig.

Az utóbbi években már látogathatóvá tették a Jézus-korabeli Jeruzsálem évezredek során föld alá került világának egy részét. Egy korábbi útvonal végigvezet a Siratófal folytatásán az egykori Templomhegy Heródes építette nyugati támfalának teljes hosszában, és az új ásatások során előkerült egykori épületeket is be lehet majd járni.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.