Tudomány koronavírus

Megvan, honnan jött a koronavírus Magyarországra

A magyar szakemberek megvizsgálták, hogy a járvány első hónapjának végén, közvetlenül a korlátozó intézkedések bevezetésekor mi zajlott az országban: honnan származtak a hazánkban lévő vírusok és mennyire aktívan terjedtek belföldön. Ehhez a vírusgenomok szekvenálása után bonyolult genetikai elemzésekhez kellet nyúlni – kiváló szakmai hálózat állt össze az országban, így több mint öt hazai kutatóműhely tudósainak hála most választ kaphatunk – jelent meg a Virológia Pécs Facebook-oldalon.

Több mint egy hónapja nem volt ilyen kevés új fertőzött Magyarországon
Az elmúlt 24 órában nyolcan hunytak el a betegségben.

Többszörös behurcolás

A bemutatott ábrák hálózati-alapú és evolúciós filogenetikai megközelítéssel készültek, kiválóan alátámasztják a további mondanivalót. Tisztán látszik mindkét elemzésből, hogy

többszörös, főként európai eredetű és párhuzamos behurcolások történtek.

Ez azt jelenti, hogy a pán-európai lezárási hullám hatására viszonylag szűk időintervallumban tértek haza az emberek, akikkel együtt, több forrásból a vírus is megérkezett. Ez nem jelenti, hogy előtte nem történt már meg, ám a szakemberek által vizsgált időperiódusban ezen forgatókönyv mentén zajlott. Feltárhatóak ugyanakkor más kontinensről származó vírusok is, ezek eredete vagy Kínára vagy az USA területére vezethetők vissza. Fontos megjegyezni, hogy ez a jelenleg ismert genomikai adathalmaz alapján felvázolható legvalószínűbb kép.

A vírus genetikai alapú „világtérképe”. Minden egyes apró pötty egy vírusmintát jelképez a világ valamely táján, csoportosulásuk az adott földrajzi régiót mutatja, ahol „közelebbi rokon” vírustörzsek terjednek. A sárga, számozott pöttyök a magyarországi minták Március utolsó 2. hetéből. Az ábra is jól szemlélteti, hogy többféle eredetről beszélhetünk. Forrás: PTE Virológiai Kutatócsoport

Szerencsés időzítés

Itthon a korlátozó intézkedések kezdetekor már leírható helyi terjedési láncolatokat láthatunk, március közepén az ország több pontján is látszanak helyi fertőzések – ezeket a genetikai értelemben vett hasonlóság mértékéből tudjuk kikövetkeztetni. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy szerencsés időzítés volt a teljes közép-európai régióban a korlátozó intézkedések ekkori bevezetése:

jó eséllyel hozzájárult ahhoz, hogy a számos behurcolási eseményből nem lett számos nagyobb terjedési láncolat vagy akár járványos gócpont.

A jelenlegi nemzetközi adatok alapján Lengyelországban is hasonló figyelhető meg. Az európai lezárások kezdetekor elindult, főként hazatéréssel kapcsolatos Közép-Kelet Európát érintő embermozgás lehetett a fő hajtóerő. Nyugat-Európa és az ottani szörnyű forgatókönyv pedig időt adott a többi országnak és a mi teljes régiónknak a korai intézkedések bevezetéséhez. Ezt az időt pedig egészségügyi és diagnosztikai kapacitásfejlesztésre költhettük, amit éppen a mostani folyamatos harcban kell majd jól használni.

Úgynevezett filogenetikai ábra, amellyel a vírusok rokonsági fokait és evolúciós viszonyait lehet szemléltetni. Minden vízszintes vonal egy-egy vírusminta, a zöld pöttyök a magyar minták. Forrás: PTE Virológiai Kutatócsoport

A vírus még itt kering közöttünk

Rendkívül fontos a járvány mostani szakaszában a lakosság minden eddiginél komolyabb fegyelme és az egészségügyi hatóságok gyors reagálása a betegek gyors és hatékony elkülönítésére. Senki se ringassa magát téveszmékbe, a vírus még itt kering köztünk, nagyon fontos ennek tudatában lenni.

Mindezen eredmények nagyban hozzájárultak, hogy a SARS-2 terjedését, az emberi mozgással összefüggő pán-európai forgatókönyvet megismerhettük. Világméretű hálózati „térképre” tudtuk helyezni továbbá a magyarországi korai vírusszekvenciákat, méghozzá széleskörű hazai együttműködés keretében, kiváló tudóstársainkkal együttműködve.

Az ismertetett forgatókönyv és jelenség leírása a további járvánnyal kapcsolatos védekezés során fontos információkat nyújt a védekezést elrendelő döntéshozók és a védekezésben résztvevő szakszervek számára. Ráadásul a jövőben jelentkező más járványok során is fontos szempont lesz – zárják a bejegyzést a PTE Virológiai Kutatócsoportjának munkatársai.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Marjai János/24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik