Tudomány

Kinyílt az űrkutatás Magyarországnak

Nemrég nagyot robbant a hír, hogy Magyarország öt év múlva saját űrhajóst akar küldeni a világűrbe, ez azt is jelzi, hogy a magyar űrkutatás tényleg kezd belendülni. Persze eddig sem kellett szégyenkeznünk, magyar műszerek, kísérletek és eszközök már korábban is folyamatosan jártak a Földön kívül, sőt, saját műholdjaink is keringenek a fejünk fölött, de a java, úgy tűnik, még hátra van. Az Európai Űrügynökség magyar üzleti inkubátorházának és a Technológia Transzfer Irodának az évindító eseményén jártunk.
Korábban a témában:

Magyar űrhajóst ugyan a Roszkoszmosz segítségével küldünk a világűrbe, de szoros az együttműködés az Európai Űrügynökséggel is, amelynek 2015 óta teljes jogú tagja Magyarország. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy itthon is van Technológia Transzfer Iroda, aminek az a feladata, hogy az űrkutatás során fejlesztett technológiák földi hasznosítását is segítse, valamint üzleti inkubátorház is, ami pedig az űrkutatással kapcsolatos startupok munkáját támogatja.

„Azzal, hogy az Európai Űrügynökséghez több befizetést tudunk adni, megnyíltak előttünk a földmegfigyelési, telekommunikációs, a Földet fenyegető természetes és mesterséges objektumokhoz kapcsolódó, valamint az űridőjárási programcsomagok is” – mondta el az ESA évindító eseményén Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. „Az első magyar űrhajós feladata űrélettani és anyagtechnológiai vizsgálatokkal, a Föld környezetének megfigyelésével és az ezekhez fűződő tevékenységekkel lesz kapcsolatos. Élénk az érdeklődés a magyar űrtevékenység iránt, kötöttünk együttműködéseket Brazíliával és Törökországgal, valamint most tárgyalunk majd Szingapúrral is” – tette hozzá.

Ferencz Orsolya. Kép: Munkácsy Barbara

A miniszteri biztos azt is elmondta, hogy a Földet és az emberiséget fenyegető veszélyekkel a világűr kihasználása nélkül nem fogunk tudni szembenézni, ezért világszerte is megfigyelhető az érdeklődés növekedése az űrkutatás iránt.

Az inkubátorház és a Technológia Transzfer Iroda fő célja az, hogy a kutatást és az innovációt közelebb hozza egymáshoz. „Az űrkutatás és az űrhasznosítás két külön fogalom, a Technológia Transzfer Iroda feladata az, hogy a világűrben kipróbált technológiát a Földön is lehessen hasznosítani” – mondta el Tandi Zsuzsanna, az ESA Technológia Transzfer Iroda vezetője. „Mi a tizenhatodik irodaként nyitottunk meg három évvel ezelőtt, eredetileg hároméves periódusra, de most megint hároméves hosszabbítást kaptunk.” Azt is megtudtuk, hogy ugyan az iroda korábban a Magyar Tudományos Akadémia alá tartozott, most már fél éve a Wigner Fizikai Kutatóközpont működteti, itt is van a telephelye az irodának, és az inkubátorháznak is.

Az inkubátorház saját pályázati rendszert üzemeltet, amint valakinek elfogadjuk a pályázatát, 50 ezer euró vissza nem térítendő támogatásban részesül. Az egyetlen feltétel, hogy a cég teljesítse a pályázatban leírt elképzeléseit

– tette hozzá Tandi Zsuzsanna.

A katasztrófavédelem profitál az űrkutatásból

Az eseményen a Technológia Transzfer Iroda és az inkubátorház is bemutatta a támogatott startupokat. A TTI által felkarolt projektek közül Csurgai-Horváth László egy, beltéri helyszíneken az 5G hálózatot mérni képes technológiáról beszélt, ami a szolgáltatóknak kifejezetten hasznos, hiszen lemérhetik, hogy mi történik a jelekkel egy zárt helyiségen belül.

Kellessy Tibor a katasztrófavédelemben, egészen pontosan a tűzoltásban hasznos, akár 600 Celsius-foknak is ellenálló mellényt hozott, amelynek egyik rétegét „vették kölcsön” az űrtechnikából, és amely az olyan magas hőmérséklet mellett is képes megvédeni a viselőjét, amit egy krematóriumban hoznak létre.

Kellessy Tibor élőben demonstrálja, hogy működik a mellény. Kép: Munkácsy Barbara

Ugyanígy Kellessy mutatta be újfajta térhatású képeket létrehozó szoftverét, amelyet ESA és NASA műholdképekkel kalibráltak. Ez az .mpo formátumot használó programot lehet természeti katasztrófák, például tűz terjedése során használni, és városi méretűben is szeretnék megvalósítani a rendszert, amikor az épületeket tudják térhatású képeken ábrázolni.

Újfajta űrhajós tréningek, méhmonitorozás érkezik

A startup inkubációs programból is hoztak a résztvevők érdekes projekteket: Schlosser Károly pszichológus, kutató és mindfulness-oktató az Aquanauta nevű kutatóvállatot mutatta be, amely természetes közegben, veszélyes területeken tudja tréningezni az asztronautákat. Ezzel meg lehet figyelni, hogy az űrhajósok nem biztonságos gyakorlókörülmények között, hanem valódi veszélyben is hogyan reagálnak mind pszichológiai szempontból, mind pedig fizikailag a felmerülő problémákra.

Arnocz István a méhmonitorozásban utazik, ami szintén egy nagyon fontos téma manapság: kifejtette, hogy nemcsak a méhek halnak világszerte, mérések szerint 60-80 százalékkal kevesebb rovar található egyes természetvédelmi területeken, mint az 1990-es évek elején, és ez katasztrofális következményekkel járhat. Ráadásul Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb méztermelő országa, így itthon tényleg nem mindegy, mit és hogyan csinálnak a méhek, és mennyire egészségesek a kaptárok.

Tandi Zsuzsanna, az ESA Technológia Transzfer Iroda vezetője. Kép: Munkácsy Barbara

Magyar eszközt magyar űrhajós vigyen

Az esemény egyik legizgalmasabb témája ettől függetlenül nyilvánvalóan a második magyar űrhajós volt, amihez hozzászólt az első magyar űrhajós is, a Technológia Transzfer Irodával szorosan együttműködő Farkas Bertalan. „Egy nyolcnapos űrrepülés 2020-ban már nem igazán nevezhető komoly időtartamnak, most már hosszabb ideig kell fenn maradnia egy űrhajósnak” – vélekedett. „Olyan magyar eszközöket kell majd feljuttatnunk a magyar asztronautával, amelyek az ő visszatérése után is jól működnek a Nemzetközi Űrállomáson. Idén el kell kezdődnie egy olyan programnak, ami megmutatja a világnak, hogy a magyar űrkutatók szeretnének a világ élvonalához tartozni. Ennek részeként

idén itthon szeretnénk megrendezni a Nemzetközi Űrhajósszövetség Kongresszusát, méghozzá szeptember végén

– tette hozzá.

Ferencz Orsolya is elmondta előadásában, hogy lassan kialakul, nagyjából milyen tudományos programmal indul majd a magyar űrhajós az űrállomásra. A cél az, hogy magyar űrhajós magyar eszközöket vigyen magával, az egyetlen kikötés egyelőre az orosz nyelv ismerete – legalább is, amiről tudunk. Ha a tudományos vegyes bizottság nagyjából felállította a programot, akkor igyekeznek majd minél több kutatóállomást és egyetemet bevonni a lehetőségbe.

Azt nem sikerült megtudnunk, hogy miért kaptuk ilyen olcsón a magyar űrutazást (a Roszkoszmosszal 10 milliárdos összegben sikerült megállapodni, ami ebben a kategóriában egyáltalán nem számít soknak), illetve azt sem, hogy ennek az űrrepülésnek milyen gyakorlati hatásai lesznek. Az egyértelműnek tűnik, hogy miért az oroszokkal léptünk egyezségre, és az űrkutatási biztos is megemlítette: jelenleg csak Oroszország tud felvinni űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. Azt több előadótól is meghallgathattuk, hogy az űrhajósok klubja igencsak szűk, és óriási megtiszteltetés benne lenni – Magyarország öt év múlva már kétszeres tagsággal is büszkélkedhet majd.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.