Jelentősen romlott Magyarország helyezése a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (CCPI 2020), amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra Madridban, az ENSZ 25. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte vannak javuló tendenciák az országok teljesítményeiben, de számos, éghajlatvédelemben elméletileg élenjáró ország gyengén teljesít, Magyarország pedig a tavalyi 42. helyről a 47. helyre csúszott vissza. Hiába a társadalom mind hangosabb kiállása, a fejlődő energiahatékonysági és a tárolási technológiák, az elektromos közlekedés terén elért haladás,
A CCPI tizenöt éve 14 kategóriában pontozza 56 ország (idéntől 57 Chile csatlakozásával) és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét, ami az üvegházgáz-kibocsátás, energiahatékonyság, megújuló energiák használata és az éghajlatpolitika részekből áll.
A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a harmadik helyre csúszott vissza, míg a második helyezést Dánia érte el. Európa világszinten közepes értékelést kapott, holott vezető szerepre vágyik az éghajlatváltozás elleni harcban.
Magyarország a 47. helyezését az utóbbi évek óta növekvő kibocsátásának és a megújuló energia használatban elért gyenge teljesítményének köszönheti. A tervekben sem szerepel a nemzetközi, közös céloknak megfelelő arányú megújulóenergia-használat 2030-ig. Az Európai Unión belül Portugália és Ciprus érte el a legrosszabb eredményeket az üvegházgázok kibocsátása terén.
„A globális szén-dioxid kibocsátás továbbra is emelkedik, 2009 óta évente átlagosan 1,5 százalékkal nőtt, miközben a ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) újabb jelentéseiből mindig az derül ki, hogy az eddig tervezetthez képest jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hogy maradjon remény a globális melegedési hatást 2 Celsius fok alatt tartani” – jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.
A 2050-ig tartó EU-s hosszútávú karbonsemlegességi cél kitűzését eddig meghiúsító kormányok vezetői múlt hét pénteken kaptak levélben felhívást a három ország környezetvédő civil szervezeteitől, hogy ne legyenek a továbbiakban a közös éghajlatpolitika gátjai. „Különösen fontos lenne, hogy Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik éllovasa legyen, mert a Kárpát-medencét elsők között sújtják az éghajlatváltozással járó káros hatások, a gazdaság klímabaráttá alakításának költségei pedig messze kisebbek lennének, mint a klímakatasztrófa miatti költségek” – mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.
