Tudomány

Halálos hellyé válhat Budapest

A városi hőszigethatás 50 százalékkal növeli a halálozási arányt hőhullámok idején. Valamit tenni kell.
Korábban a témában:

Az Európát egyre gyakrabban, hosszabb ideig és magasabb értékekkel sújtó hőhullámok a globális éghajlatváltozás eredményei, a különböző forgatókönyvek abban megegyeznek, hogy a jövőben még rosszabb lesz a helyzet. Magyarországon a hőségriasztásnak három fokozata van, de az utóbbi években többször előfordult a jelenleg érvényes értékeket meghaladó forróság: elképzelhető, hogy a jövőben újabb küszöbértékeket kell majd bevezetni.

Mindez már nem arról szól, hogy kicsit megizzadunk, a tartósan magas hőmérséklet szó szerint életveszélyes, a 2015-ös öt hőhullám hazánkban 1800 ember életét követelte. Testünk hűtése ugyanis megfeszített munkára készteti a szervezetet, amelyben a szervek – főleg a szív – károsodnak, kimerülnek. Nem ragozzuk tovább, a részletek itt:

Több ezer magyart öl meg az időjárás
Az egyre durvább és hosszabb hőhullámok több száz ember életét követelik Magyarországon, 2015-ben 1800-an haltak meg hőhullámok következtében. Egyelőre ez jelenti a klímaváltozás legkomolyabb egészségügyi hatását, a helyzet várhatóan csak romlani fog.

Városokban a legrosszabb

A várhatóan mind extrémebb hőhullámok a városokban válnak igazán komoly fenyegetéssé, hiszen közismert, hogy a „sok beton”, a sötét felületek többszörösen okádják vissza a hőt, éjjel sem engedik lehűlni a levegőt. A szakszerű megfogalmazás nyilván pontosabb, és talán érzékletesebb is:

Városainkra főként az épületek sugárzásos hőleadása következtében kialakult mikroklíma miatt valóságos hőszigetként tekinthetünk, a hőhullámok egészségügyi hatása is ebben a környezetben a legdrasztikusabb

– mondja a 24.hu-nak Szagri Dóra, a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének doktorandusza. Csak egy apró példa: a növénytakaróval borított parkok felszíne 12-14 fokkal lehet hűvösebb még a házak között is, mint az aszfaltozott, burkolt tereké.

Regionális klímamodellek Magyarországra az átlaghőmérséklet 3-4 Celsius-fokos emelkedését jósolják az évszázad végéig, amihez tegyük hozzá:

a városi hőszigethatás 50 százalékban járulhat hozzá a hővel kapcsolatos halálozások számához.

Ki kell zárni a forróságot

Egészen nyilvánvaló, hogy valamit tenni kell, és ezen dolgozik a tanszék Klímaváltozás és Épületenergetikai Kutatócsoportja, amelynek szakértőnk is a tagja. Céljuk kettős. Egyrészt épületeink hőterhelésének csökkentése építészeti megoldásokkal, másrészt a lakosság viselkedésének tudatossá tétele.

Jelenleg egy országos, úgynevezett sérülékenységi térkép kidolgozása a következő lépés, amelyhez segítséget nyújt a hazai épületállomány és a lakók szokásainak felmérése. A munka sikeréhez – közvetve pedig a hőség okozta mortalitás visszaszorításához – bárki hozzájárulhat ennek az anonim kérdőívnek a kitöltésével.

Új építkezéseknél és már meglévő házak felújításánál a jövőben nemcsak a meleg benntartására kell törekednünk a télre gondolva, hanem a nyári túlmelegedést is figyelembe kell vennünk. Aktuális feladat, hiszen dübörögnek a lakásépítések, illetve a felmérések szerint a hazai ingatlanállomány 70 százaléka, mintegy kétmillió épület szorul felújításra.

Fotó:Bruzák Noémi/MTI

Tervezés és megszokások

A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány példát, kezdjük rögtön a tervezéssel, nem mindegy ugyanis az épület tájolása, úgynevezett benapozása az ablakok elhelyezésénél. Nyilván mindenki üvegfalú teraszt szeretne, hogy a lakás napfényben fürödjön, ám ez nyáron iszonyú túlmelegedéssel járhat. Sokat számít a megfelelően megválasztott és elhelyezett növényzet, és bizony az épület színe is: egy sötét fal intenzív napsugárzás hatására akár 30 fokkal lehet melegebb a világosnál.

Fix árnyékvetőket érdemes alkalmazni, és a külső árnyékolás, például a redőny vagy a zsaluzia nagyságrendekkel hatékonyabb, mint a belső (sötétítő függöny) – tér rá Szagri Dóra a lakossági szokásokra. Jó, ha legalább két szemközti homlokzaton van ablak a huzat kialakítására, és szellőztetni csak éjszaka szabad, vagy ha a külső hőmérséklet alacsonyabb a belsőnél.

A légkondi természetesen a legnagyobb áldás, és bár nem nevezhetjük környezetbarát módszernek, néhány évtized múltán az életet jelentheti, ha a lakás megfelelő hűtéssel is el van látva. Apróságnak tűnik, de az energiatakarékos háztartási berendezésekkel (például indukciós főzőlappal a gáztűzhely helyett), LED lámpákkal is jócskán csökkenthetjük a hőterhelést.

Végezetül még arról, hogy jelenleg már személyre szabott megoldásokban is gondolkodhatunk építkezés vagy felújítás előtt. A kutatócsoport egy másik projektje adott épületek viselkedésének 3D-s dinamikus szimulációs modellezésének fejlesztése: a külső és belső körülmények, valamint a felhasználói szokások figyelembevételével és tetszőleges változtatásával lehet pontosan meghatározni a bent uralkodó viszonyokat.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.