Tudomány

Maga a halál indult Magyarországra

Korábban a témában:

A világ akkori legnagyobb haderejének számító oszmán szultáni sereget elindítani, mozgatni soha nem volt egyszerű feladat, az 1526. év elején sem volt az. Annyi embert állandó készültségben tartani a XX. századig nem volt képes senki, a rendszer tehát nehézkesen működött.

Főleg az óriásivá nőtt Oszmán Birodalomban, ahol a roppant hadi gépezetet csak a lehető legaprólékosabb szervezéssel volt lehetséges felvonultatni a világ „másik felén” a harcokra alkalmas nyári félévre.

Szó se róla, megoldották. Az egyes tartományi vezetők már év végén megkezdték a sok ezernyi szükséges eszköz begyűjtését kötelektől a hordókon, bőrön keresztül az élelemig. A szultáni tanács év elején kijelölte a hadjárat irányát, nyilvánvalóan az aktuális politikai helyzet alapján.

Nem tudhatták, mikor érkeznek

Amikor tehát 1526-ban a Magyar Királyság került a célkeresztbe, a sereg útjába nem eső területekről Isztambulba rendeltek minden felszerelést és ellátmányt. Ami útközben nem volt feltétlenül szükséges azt hajóra rakták, a többi a katonákkal együtt szárazföldön haladt.

Abban a bizonyos 1526-os évben eleve sok volt a késlekedés, Szulejmán 50-60 ezer fős serege április 23-án indult útnak.

Nándorfehérvárig, az ország kapujáig baráti földön haladtak, az érkezés időpontját viszont még így sem mondhatta meg senki előre. Minden az időjáráson múlt, a hágók olvadásán, esőzéseken, áradásokon, a sáros, járhatatlan utakon. Már ha egyáltalán utakról beszélhetünk, és nem csak mai fogalmaink szerint.

Későn indult

Másfél évezreddel korábban, a kiválóan kiépített és karban tartott úthálózaton Aquincumból bárki két hét alatt Konstantinápolyba juthatott, ám az utókor nem foglalkozott az infrastruktúra fenntartásával. Miért is tette volna a Római Birodalom bukása után, ám az oszmánok sem jeleskedtek e területen, pedig számukra igazán fontos lett volna.

A lényeg tehát, hogy a középkorban Szulejmánnak legkevesebb 40-45 nappal kellett számolnia, de benne volt a pakliban akár több hónap is – az átlag egyébként 60-75 nap volt –, míg Magyarországra ért. Nyilvánvalóan idő kellett az itteni hadműveletkehez is, tehát tényleg kései volt az indulás.

A vége sajnos…

Ráadásul az időjárás is az oszmánok egyik legnagyobb uralkodója ellen volt. A Balkán-hegység hágóin átverekedve magát a Morava folyó völgyében könnyebb haladásra számíthatott, de nagyon csapadékos volt az a tavasz.

A folyó pedig megáradt, egy hónapnyi kényszerpihenőre kárhoztatva Szulejmánt, de utána is csak Nándorfehérvárig volt könnyű eljutni. A Duna és a Dráva mocsarai újabb komoly kihívásként állták útját, végül nyár végén sikerült magyar síkra érnie.

Augusztus 29-én megütközött a magyar király seregével, a mohácsi csata pedig átírta hazánk történelmét. Persze csak utólag, akkor és ott még nem látszott, mi lesz az oszmán győzelem végeredménye. Mohács utólag lett mérföldkő, a nemzeti emlékezet innentől számolja a független, önálló Magyar Királyság bukását. Történelmi vereség volt, az már igaz, sokat írtunk a témáról, itt tallózhat a cikkek között.

Kiemeltkép: Székely Bertalan: A mohácsi csata. Forrás: Wikipedia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Creative Worker. Listen Music. Working. Ideas. Light Bulb. Glasses. Laptop. Comfortable. Project. Sit. Brainstorm. Young Guy. Businessman. Work. Office. Businesspeople. Workplace. Inspiration.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.