Tudomány zöldövezet

Pár évtizedünk maradt elkerülni a földi poklot

A világ az iparosodás kezdete óta rengeteget változott: a népesség folyamatosan nő, a környezet az emberi tevékenység hatására óriási nyomásnak van kitéve, az üvegházhatású gázok miatt pedig egyre emelkedik a globális átlaghőmérséklet. Jelen állás szerint a Föld és az emberiség egy nem túl rózsás jövő felé halad, a katasztrófa pedig már a század végére bekövetkezhet.

Londonban jártunk, a Make the Future Live energetikai fesztiválon, ahol a Shell Eco-marathont is megtekintettük, emellett pedig a Shell Powering Progress Together konferenciasorozat Visions of Transport in 2040 című előadásán is részt vettünk, ahol világosan kiderült, hogy a világunk mai állapotban egyszerűen nem fenntartható, az idő pedig nem nekünk kedvez.

Nem késlekedhetünk, azonnali lépésekre van szükség.

Szerencsére a döntéshozók többsége is így látja, ezért születhetett meg a párizsi klímaegyezmény, aminek a folyamatos belépések, illetve az USA kihátrálása után a világon már csak az Egyesült Államok nem tagja.

A paktum fő célja, hogy a század végére az iparosodás előtti állapotokhoz képest jóval 2 Celsius-fok alatt tartsák a globális felmelegedés szintjét. Bár az egyezmény csak iránymutatás, és az államok maguk fogalmazhatták meg vállalásaikat, a megállapodásnak így is komoly hatása van. Az egyezmény elindított egy olyan folyamatot, amelyben nemcsak az államok, hanem különböző magánvállalatok is részt vesznek.

A bolygónk jövője nemcsak az országoktól, de a cégektől is függ – Kép: Thinkstock

A közlekedés átalakítása különösen fontos feladat a fenntarthatóbb jövő szempontjából. A Visions of Transport in 2040 konferencia egyik központi kérdése pedig éppen az volt, hogy a különböző cégek milyen megoldásokkal járulhatnak hozzá a zöldebb világ megteremtéséhez.

FORGATÓKÖNYV A JÖVŐHÖZ

A szakértők nagyjából tudják, hogy milyen körülményekre és változtatásokra van szükség ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük a szennyezőanyag kibocsátást, ennek ellenére szükség lenne valamiféle iránymutatásra, hogy mindezt meg is valósíthassuk. A probléma az, hogy egy igen komplex, soktényezős folyamatról van szó, így lehetetlen pontosan megjósolni a jövőt.

A szakértők ezért különböző forgatókönyvekkel dolgoznak. A Shell saját, Sky elnevezésű javaslata például a fogyasztók gondolkodásmódjának megváltoztatásával, a hatékonyabb energiafelhasználással, a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatásával, az elektromos áram használatának jelentős növelésével, tízezer új szénbefogó üzem telepítésével, a megújuló energiaforrások használatának ötvenszeresre növelésével, az erdőirtás minimálisra korlátozásával és fatelepítésekkel valósítaná meg a párizsi klímaegyezmény célját.

Szerintük 2070-re kéne elérnünk a nettó zéró kibocsátást.

Mindez rengeteg kihívást jelent, amiket apránként, lépésről lépésre lehet teljesíteni. Ebben pedig a kormányok mellett az energiaellátásban és közlekedésben érdekelt vállalatoknak is komoly szerep jut.

Kép: Pixabay

GYÖKERES VÁLTOZÁS KELL

A jó hír az, hogy az efféle cégek napjainkra felismerték:

nemcsak hatalmuk, hanem felelősségük is van,

és az áttérés a hagyományos energiafelhasználásról nekik is érdekükben áll. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a londoni Powering Progress Together konferencián Maarten Wetselaar, a Shell új energiaforrásokkal foglalkozó csoportjának igazgatója többek közt arról is beszélt, hogy hatalmas, a társadalmon, a politikán és az üzleti életen átívelő változásra van szükség az energiarendszerben.

Teljesen nyitottak vagyunk arra, hogy igen sokféle szervezetekkel dolgozzunk együtt, ideértve a Greenpeace-t is, hogy elégedettek lehessünk, hogy legyen egy tudományos alapú elhatározásunk arra vonatkozóan, hogy merre kell tartania az energiarendszernek, és melyek azok a lehetőségek, amelyek valóban felgyorsíthatják az átállást

– mondta Wetselaar egy újságírói kérdésre válaszolva.

Ben Van Beurden, a Shell vezérigazgatója beszédében kiemelte cége elhivatottságát. Van Beurden szerint érdemes lenne előre hozni azt a tiltást, amely a tervek szerint 2040-től lesz érvényben Nagy-Britanniában a benzin- és dízelautókra. A cél az, hogy az efféle intézkedésekkel legyűrjék a régi beidegződéseket, és a cégeket az elektromos autók gyártására, az embereket pedig ezek megvásárlására ösztönözzék.

A közlekedés átalakításához persze ennél jóval több kell: a töltés infrastruktúráját például még ki kell építeni. A jelenlegi körülmények közt egyelőre csak kevés országban éri meg e-autóval közlekedni.

Elektromos autózás: olcsó húsnak híg a leve
Amíg az utcai töltés ingyenes, nem számíthatunk komoly országos hálózat kiépítésére.

Fontos azt is kiemelni, hogy amikor a közlekedés és energiafelhasználás átalakulásáról beszélünk, akkor nemcsak autókról, motorokról, buszokról vagy éppen kamionokról beszélünk, hanem repülőgépekről és hajókról is. Sok alágazatban még mindig azon energiaforrások megtalálására várnak, amelyek életképes alternatívái lehetnek a hagyományos üzemanyagoknak. Olyan új energiaforrásokat kell találni, melyek a lég- és zajszennyezést egyaránt csökkentik, használatuk pedig gazdaságosan is kifizetődő.

Kép: Thinkstock

Az energiaforrás kérdése persze egy dolog, a felhasználása pedig egy másik. Ebben lehet kulcstényező a mesterséges intelligencia, amely nemcsak kényelmesebbé, hanem hatékonyabbá is teheti a közlekedést.

Nemcsak önvezető autókról van szó, hanem akár az egész forgalom gépi irányításáról is.

A kínai Hangcsou városában például már kísérleteznek azzal, hogy miként vonhatnák be a mesterséges intelligenciát a forgalom szabályzásába. A világ tehát komoly átalakulás küszöbén áll, mi pedig egyelőre csak reménykedhetünk, hogy maradt elég időnk, mielőtt a Föld túlságosan megváltozik.

A történelem azt mutatja, hogy sok időre, akár hosszú évtizedekre is szükség lehet, mire az energiarendszer képes megújulni. A kérdés az, hogy elég lesz-e az újabb ipari forradalom ahhoz, hogy a társadalom, a gazdaság és a technológia kellő módon átalakuljon.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik