Tudomány
Budapest, 2014. szeptember 23.
Mátéffy Balázs, a Mátyás-templom gyűjteményvezetője, a Mátyás-templom című kötet szerkesztője (j) a templomben III. Béla király sírjánál a könyv bemutatóján 2014. szeptember 23-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Megvan az Árpád-házi DNS!

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 02. 24. 10:00

Azonosították Árpád-házi királyaink férfiágon öröklődő DNS-ét, de ettől még ne várjunk csodát: nem lettünk kevésbé finnugor eredetűek, hiszen ez egy nyelv, és az ide tartozó népcsoportok is mind eurázsiaiak. Az eredménnyel azt zártuk ki, hogy az Árpádok Afrikából származnak, de ezt eddig is tudtuk. A helyzet bonyolult, de az első lépés megtörtént.
Korábban a témában:

Több cikkünkben leírtuk már, hogy a jövő nagy felfedezései, a „nagy ugrások” egyre inkább a tudományágak összefogásából születnek majd.

Ennek fényében a történelem vagy akár csak Árpád-házi királyaink iránt érdeklődő laikusok számára is robbant a bomba az archeogenetika területén: egy magyar-német kutatócsoport „sikeresen azonosította az Árpád-háziak DNS-ét”.

Az Árpád-háziak DNS-e is Orbánt igazolja
Az egykori uralkodó család tagjai egészen biztosan eurázsiai eredetűek.

Az eredményekről Kásler Miklós, a kutatást irányító Országos Onkológiai Intézet főigazgatója számolt be. A vizsgált minták a ma a Mátyás-templomban nyugvó királyi pár csontjaiból származnak, akiket a tudományos konszenzus III. Bélának, és feleségének, Châtillon Annának ismer el.

A maradványok vizsgálata
Fotó: Orszagos Onkológiai Intezet

A csapat eddig napvilágot látott eredményeit összefoglalva:

  • Sikeresen definiálták III. Béla apai ági (Y-kromoszomális) profilját, ez alapján lehetőség nyílik a dinasztiához kötött további maradványok azonosítására.
  • Az eredeti temetkezési helyen a király mellett fekvő férfit Béla édesapjaként, II. Gézaként, vagy nagyapjaként, II. (Vak) Bélaként azonosították.
  • Az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.
  • Ha lesz rá forrás, a DNS-ek részletesebb vizsgálata választ adhat az Árpádok eredetére is.

A munka nemzetközi összefogással folyt, és az archeogenetika világszerte elismert szakértői is részt vettek benne a göttingeni egyetemről, így az eredmények megkérdőjelezhetetlenek – mondta Kásler Miklós.

Vannak azért kérdőjelek

Óriási lehetőségeket rejtő hatalmas áttörésnek hangzik főleg úgy, ha tudjuk: Árpád-házi királyaink maradványai – igaz, nagy becsben tartva, ám – nemzeti pantheon helyett összekeverve hevernek több ládában egykori temetkezésük helyén, a székesfehérvári emlékhelyen.

Számos csontot ismerünk, amely mint egy zárt ajtó rejti titkát, hogy akár Árpád leszármazottjától is származhat. A DNS-sel most találtunk egy kulcsot, amivel kinyithatjuk ezeket az ajtókat, azonosíthatjuk történelmünk első, meghatározó szakaszának uralkodóit.

Bernert Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa szerint a kulcsos, záras hasonlat nem rossz, de még korántsem tartunk itt:

A mostanáig publikált eredmények csak rossz felbontású képet nyújtanak és mára elavult módszer használatára utalnak, ami alapján csak kizárni lehet leszármazási utakat, azonosítani nem. Magyarán a segítségével egy kérdéses csontmaradványról nem állapíthatjuk meg, hogy az illető Árpád-házi volt-e, csak annyit jelenthetünk ki, hogy lehetett-e közeli felmenője vagy leszármazottja III. Bélának.

Nem mindegy. Fenti példánknál maradva ez a kulcs egyetlen zárat sem nyit ki, legfeljebb annyit árul el, melyikkel nem érdemes próbálkozni. Az antropológus szerint a bejelentés nem szenzáció, de ha maradt még használható minta, és a kutatás sem áll le, tovább lehet lépni.

Ma már megvannak a módszerek olyan DNS-meghatározásra, amelyek valóban a kezünkbe adják azt a bizonyos kulcsot, amely azonosításra, nem csak kizárásra alkalmas.

Budapest, 2011. március 25.
Bernert Zsolt antropológus koponyákat vizsgál a múzeum Ludovika épületében lévő embertani tárában. A kormány 1994-ben döntött a Magyar Természettudományi Múzeum új elhelyezéséről. A rekonstrukció során a Ludovika Akadémia 1836-ban épült klasszicista épületében helyezték el az ásvány- és kőzettárat, az embertani tárat, a föld és őslénytani tárat, az állattár gyűjteményeit. Ezután került sor a teljes rekonstrukcióra, így mostanra a múzeum már készen áll az érdekes, izgalmas kiállítások bemutatására és a vendégek fogadására.
MTI Fotó: Manek Attila
Bernert Zsolt antropológus
Fotó: Manek Attila / MTI

A finnugor nem embertípus

Óvatosan kell kezelni azt a kijelentést is, miszerint a vizsgálat alapján az Árpád-ház tagjai eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek. Sőt, mondjuk úgy, ez a kijelentés értelmezhetetlen. A finnugor egy nyelv, az ide tartozó népcsoportok is mind eurázsiaiak: kicsit olyan, mintha egy tárgyat akarnánk egy fogalommal összehasonlítani azonos szempontok szerint. Illetve:

Mit is zártunk ki az eurázsiai eredettel? Azt, hogy az első magyar uralkodóház nem Afrikából származik, de ezt eddig is tudtuk

– fogalmaz a 24.hu-nak Bernert Zsolt.

Félreértés ne essék, nem az eredményeket akarjuk földbe döngölni, az archeogenetika, mint friss tudományág ezzel a lépéssel is nagyon komoly eredményt hozott. Arról van szó, hogy a mai tudomány ennél jóval többre képes, és egyelőre a laikus közvélemény túlzott lelkesedése is inkább hurráoptimizmus.

Archimedesi pont

A hurráoptimizmus távol áll dr. Szabados György történésztől is, ám ő bizakodóbb. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum szakértőjét azért kerestük meg, mert kíváncsiak voltunk, hogyan értékeli a felfedezést a történettudomány, illetve milyen eredmények várhatók segítségével a jövőben?

Véletlenül sem akarván antropológusok és genetikusok szakterületére tévedni, a napvilágot látott információk alapján az eredményt a történettudomány szemszögéből vizsgálva úgy véli:

kiváló alapot nyújt a további kutatásokra, sőt megadja az Árpád-ház kutatatásának úgymond archimedesi pontját.

Az 1848-as feltáráskor a III. Béla jobbján talált férfit például eddig is a király felmenőjének tartották, ez most bizonyosságot nyert, és a család férfi vonalának továbbvitele számos lehetőséget rejt akár most, akár a módszer pontosítása után.

III Béla király megalapítja a szentgotthárdi apátságot, Id. Dorfmeister István festménye

Vácott I. Gézának, III. Béla ükapjának feltételezett csontjait találták meg, az erdélyi Egresen II. András, Béla második fiának sírját vélték feltárni ugyancsak a közelmúltban. Itt a lehetőség, hogy természettudományos módszerekkel támogassuk meg vagy vessük el az eddigi eredményeket

– mondja Szabados György a 24.hu-nak.

Tizenhat király maradványai

A székesfehérvári csontok alapos vizsgálatával a magyar királyi emlékhely is megszülethetne, avagy újjászülethetne, hiszen nagyon illusztris társaságot ölel fel a számos csontmaradvány. Jelen tudásunk alapján 16 királyunkat temették Fehérvárra, ebből két eset bizonytalan:

  • I. (Szent) István (†1038)
  • I. (Könyves) Kálmán (†1116)
  • II. (Vak) Béla (†1141)
  • II. Géza (†1162)
  • III. István (†1172 – Esztergomban vagy Székesfehérvárott nyugszik)
  • II. László (†1163)
  • IV. István (†1165)
  • III. (Nagy) Béla (†1196 – ő ma már a budai Mátyás-templomban nyugszik)
  • III. László (†1205 – Székesfehérvárott vagy Egerben nyugszik)
  • I. (Anjou) Károly Róbert (†1342)
  • I. (Anjou) (Nagy) Lajos (†1382)
  • Habsburg Albert (†1439)
  • I. (Hunyadi) Mátyás (†1490)
  • II. (Jagelló) Ulászló (1490) (†1516)
  • II. (Jagelló) Lajos (†1526)
  • I. (Szapolyai) János (†1540)

Óriási lelki és történelmi adósságot törleszthetnénk, ha közülük legalább az Árpádokat kiemelhetnénk és méltó körülmények között helyezhetnénk örök nyugalomra.

Elméletben, mert a gyakorlatban az azonosítás még akkor is komoly problémákat okozna, ha minden királyunk csontjai meglennének, már csak az azonosítás lenne hátra.

A nehézségeket négy temetés példázza a XII. század közepéről: II. Béla 1141, II. Géza 1162, II. László 1163, IV. István 1165. Mindannyian 32 esztendős koruk körül hunytak el, egy apáról és három fiáról van szó, de hogy pontosan melyiküké lehet a III. Béla jobbján nyugvó csontváz, azt egyedül az archeogenetika a mai ismereteink szerint nem bogozhatja ki. Ezért is annyira fontos a tudományágak összekapcsolása, a közös munka.

Az uralkodó nem a nép

Ami a sajtóban megjelentek azon részét illeti, hogy Kásler professzorék eredményei alapján cáfolható az Árpádok „finnugor eredete”, az Szabados György szerint is fogalomkeveredés.

Nincs olyan történeti és genetikai entitás, hogy finnugor. A kijelentés inkább így értelmezhető: az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS sem az Ural vidékére mutat

– fogalmaz a történész.

Végül szót kell ejteni arról, hogy ha meg is fejtjük uralkodóink eredetét, az még nem lesz egyenlő a néptömeg, a magyar etnikum származásával. A dinasztia génállománya is egy nehéz kutatási feladat, ám a tágas eurázsiai síkvidék populációjának feltérképezése az archeogenetika következő, ennél sokkalta hatalmasabb kihívását jelenti.

Kiemelt képünkön III. Béla király sírja a Mátyás-templomban
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.