Tudomány

Ruszkik, haza!

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 10. 23. 09:30

„Mi áradt itt meg, mint a tenger? / Miért remegtek világrendek? / Egy nép kiáltott. Aztán csend lett” (Márai Sándor: Mennyből az angyal).

Korábban a témában:

Sztálin halálát követően 1953-tól a Szovjetunióban és ennek nyomán Magyarországon is némi enyhülés kezdődött. Rákosi helyett Nagy Imrét helyezték a kormány élére, aki új programot hirdetett. Az ország fellélegzett, de nem sokáig. Moszkvát “meggyőzve” ismét Rákosi köre vehette át az irányítást Nagy Imrét félreállították.

A társadalomban elindult változásokat azonban már nem lehetett visszafordítani. Ausztriából kivonult a Vörös Hadsereg, a Szovjetunió vezetése elítélte a sztálini diktatúrát, de az utolsó csepp a pohárban a lengyelországi Poznanban kitört munkásfelkelés volt 1956 júniusában. A felkelést vérbe fojtották, de az új lengyel pártvezetés Nagy Imre magyarországi reformjainak mintájára a diktatúrát enyhítő demokratikus intézkedések bevezetését kezdte meg.

Bem apó és Kossuth népe

Rajk László október 6-ai temetésén már százezer ember visszhangozta: „Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!”. Megélénkült a pártellenzék tevékenysége, értelmiségi körök alakultak, az elkövetett hibákért felelős pártvezetés felelősségre vonását, politikai vitákat és Nagy Imre rehabilitálását követelték. A főiskolák, egyetemek diáksága megfogalmazta a többpárti választások, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése, a szovjet csapatok kivonása és a Kossuth-címer visszaállítása iránti igényt.

A műegyetemisták által szervezett október 23-ai tüntetést a kormány engedélyezte, ám besúgók hadát küldték a tömegbe a megmozdulás “normális mederben” tartásának biztosítására. Délután a Petőfi-szobornál Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt, a refrént 10-15 ezer ember zúgta vele. „Bem apó és Kossuth népe / együtt megyünk kéz a kézbe” – ez már a Bem téren volt a szlogen, ahova lengyel szabadságmozgalommal való szolidaritásuk kifejezésére vonultak a tüntetők.

Estefelé már csaknem kétszázezres tömeg érkezett a Kossuth térre a Parlament elé, a házakon megjelentek a nemzeti zászlók, amelyekből kivágták Rákosi címerét. „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába!”, „Ez a haza magyar haza, minden orosz menjen haza!”, „Munkás-paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek!”, „Szabadságra szavazunk, Kossuth-címert akarunk!”, „Ruszkik haza, ruszkik haza!”, „Aki magyar velünk tart!” – harsogta a tömeg, és az események kora estére gyakorlatilag irányíthatatlanná váltak.

Harca a szovjetekkel

A Parlament előtt Nagy Imre beszélt, a Felvonulási téren ledöntötték Sztálin szobrát. Fejét a Nemzeti Színházhoz vitték, ahol zsákutcát jelző közlekedési táblát akasztottak rá. Nem csak a főváros kapott lángra: a magyar települések 82 százalékában történtek forradalmi megmozdulások 1956 októberében.

Budapesten a rádió székháza előtt a tüntetők követeléseik beolvasását akarták elérni: a rádió ehelyett Gerő Ernő beszédét sugározta, aki elítélte a „nacionalista megmozdulást” és kemény megtorlást ígért. Az épületből valaki a tömegbe lőtt, erre megkezdődött a fegyveres harc: hajnalra a Magyar Rádió a forradalmárok kezén volt. Még 23-án mozgásba lendültek a főváros környékén állomásozó szovjet harckocsik is, amelyekkel azonnal forradalmi csoportok vették fel a harcot.

A legjelentősebbek a Corvin közben, a Baross téren, a Práter utcában, a Tompa utcában, a Tűzoltó utcában, a Széna téren és a Móricz Zsigmond körtéren. Városi gerillaharc alakult ki, a forradalmárok lesből támadták a szovjet csapatokat, amelyek emiatt vaktában lövöldöztek Budapesten. Az ÁVH sortüzekkel válaszolt a tüntetésekre a Parlament előtt és számos vidéki nagyvárosban. Több száz ember halt meg az utcákon.

Úgy tűnt, minden jóra fordul

Nagy Imre végre október 27-én határozta el magát, megalakította kormányát és október 28-án tűzszünetet hirdetett. Ellenforradalom helyett nemzeti demokratikus mozgalomnak minősítette a történteket. Bejelentette a szovjet csapatok kivonását, az ÁVH feloszlatását, a Kossuth-címer visszaállítását, nyugdíj- és fizetésemelést ígért. A leginkább gyűlölt kommunista vezetők a Szovjetunióba távoztak.

A szovjet csapatok 30-án megkezdték a kivonulást Budapestről, Nagy Imre bejelentette, hogy Magyarországon megszűnik az egypártrendszer, újraalakulnak az 1945 utáni demokratikus pártok. Ezek egyetértettek az ország semlegességének deklarálásában, a demokrácia visszaállításában, valamennyien az emberi és polgári szabadságjogok tiszteletben tartása mellett foglaltak állást.

Ezzel párhuzamosan Moszkvában határoztak a magyar forradalom vérbe fojtásáról.

Márai Sándor: Mennyből az angyal (részlet)

És a világ beszél csodáról, / Papok papolnak bátorságról. / Az államférfi parentálja, / Megáldja a szentséges pápa. / És minden rendű népek, rendek / Kérdik, hogy ez mivégre kellett. / Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? / Mért nem várta csendben a végét? / Miért, hogy meghasadt az égbolt, / Mert egy nép azt mondta: “Elég volt.”

Nem érti ezt az a sok ember, / Mi áradt itt meg, mint a tenger? / Miért remegtek világrendek? / Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. / De most sokan kérdik: mi történt? / Ki tett itt csontból, húsból törvényt? / És kérdik, egyre többen kérdik, / Hebegve, mert végképp nem értik – / Ők, akik örökségbe kapták: / Ilyen nagy dolog a Szabadság? (…)”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73867259, Az ellenzÈki kÈpviselık kivonulnak az ¸lÈsterembıl az Orsz·ggy˚lÈs plen·ris ¸lÈsÈnek kezdetÈn, majd sajtÛt·jÈkoztatÛt tartanak a Parlamentben 2019. febru·r 18-·n., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.