AFP
Tech europoli

A Pegasus-ügy kivizsgálását követelik az EP-képviselők

Az Európai Bizottság elítéli magánszemélyek bármi fajta kommunikációjának lehallgatását, az információs rendszerek feltörése bűncselekmény az Európai Unióban – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének a Pegasus kémprogram körüli botrányról folytatott vitáján szerdán.

Reynders hangsúlyozta, az uniós bizottság szerint új kiberbiztonsági stratégiát kell kidolgozni ahhoz, hogy a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmét az EU legteljesebben biztosítani tudja – írja az MTI.

Az igazságügyi biztos szerint a kémszoftverek alkalmazásával bűncselekmények elkövetőit lehet követni, de csak a megfelelő hatóságok engedélyével. Az ilyen tevékenységnek továbbá minden szabálynak, köztük az adatvédelmi megállapodásban szereplő elveknek is meg kell felelnie. A személyes adatok védelme mindig magasabb szintű az uniós alapjogi törvények és a nemzeti alkotmányok értelmében.

Hozzátette: a nemzeti hatóságoknak kell biztosítani, hogy az esetleges lehallgatás arányosan és indokoltan történjen. Az a tény, hogy a Pegasus-botrány érinti az Európai Uniót azt jelenti, hogy ezeket a szabályokat nem alkalmazzák megfelelően.

A tagállamok illetékes hatóságainak el kellett indítaniuk a nyomozást, ki kell vizsgálniuk minden olyan esetet, amelyek a titkosszolgálati információk megszerzésére vonatkoztak.

Reynders elmondta: a magyar adatvédelmi hatóságok már lezárták a vizsgálatot, ennek adatait hamarosan eljuttatják a megfelelő szervekhez. Az ellenőrző testületeknek pedig két hónap áll rendelkezésére a felülvizsgálat elvégzésére, de az időhatár szükség esetén kitolható.

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában azt mondta: az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak, és nem folytatnak.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta: a magyar kormányról kiderült, hogy az Európai Unióban egyedüliként, állami szinten használta a Pegasus nevű kémszoftvert saját állampolgáraival szemben. A képviselő felszólalásában független vizsgálóbizottság felállítását, és Orbán Viktor miniszerelnök európai parlamenti meghallgatását és felelősségre vonását indítványozta.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, amikor egy hatóság, vagy egy kormány kémszoftvert használ, azt konkrét eljárásban, konkrét időhatár betartásával teszi nemzetbiztonsági ügyekben, parlamenti ellenőrzés, vagy megfelelő bizottság felügyelete alatt.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében elvárását fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az EU intézményei minden lehetséges eszközzel rászorítsák az Orbán-kormányt arra, hogy elszámoljon a Pegasus-szoftver használatával és bizonyítsa, hogy a kémprogramot nem használta újságírók, politikusok, európai partnerek megfigyelésére.

Kapcsolódó
Magyar újságírókat és üzletembereket figyeltek meg egy izraeli kémprogrammal
A Direkt36 szerint több minden arra utal, hogy magyar állami szervek állnak a lehallgatások mögött, a kormány cáfol.

Augusztus elején 17 médiaszervezet nyilvánosságra hozta a Forbidden Stories által vezetett nyomozás eredményeit, amelyek szerint különböző országok kormányai az NSO Group izraeli kibercég Pegasus nevű programjával újságírók, aktivisták és kormánytisztviselők telefonjait próbálták meg feltörni, vagy törték fel sikeresen megfigyelés céljából.

A Pegasus-ügy kirobbanása világszerte felháborodást váltott ki jogvédők, médiavállalatok és vezető politikusok körében. Az NSO ugyanakkor biztosított afelől, hogy az általa kidolgozott szoftver kizárólag azt a célt szolgálja, hogy terrorista vagy más bűnügyi hálózatok leleplezése érdekében a titkosszolgálatok adatokat tudjanak gyűjteni.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.