Tech

Napjaink egyik legfontosabb szabálya: az internet nem felejt

Az internet már hosszú évek óta elérhető szinte mindenki számára, de még mindig nem vagyunk elég tudatosak a digitális világban, éppen ezért nem lehet eleget beszélni arról, hogy miképp lehet biztonságban létezni az online térben. A magyarokra ugyan jellemző, hogy nem érzik biztonságban az internetre feltöltött adataikat, ennek ellenére mégsem figyelnek eléggé arra, hogy védjék azokat.
Korábban a témában:

Erre a problémára igyekszik felhívni a figyelmet Szták András, az eMAG.hu e-kereskedelmi vezetője, aki a tapasztalatai alapján mutatja be, hogy mennyire tudatosak a felhasználók az adatvédelem terén, illetve javaslatokat nyújt annak érdekében, hogy fejlődjön a hazai internetezők digitális tudatossága.

Jelszóbiztonság

Szták elmondása szerint mind a mai napig rengetegen használják ugyanazt a jelszót több oldalon, ezzel jelentős veszélynek téve ki a profiljaikat. Gyakori az olyan eset, hogy magunkhoz köthető, személyes információkat adunk meg jelszóként, viszont az internethasználat során a tevékenységeinket különböző algoritmusok, cookie-k (sütik) folyamatosan követik, így ezek az adatok (pl. gyermekek neve, születési dátumok) könnyen hozzáférhetők. Fontos, hogy amennyire lehet, változatos jelszavakat használjunk, és a kódsor minden esetben tartalmazzon kis- és nagybetűket, számokat, speciális karaktereket.

Ha hajlamosak vagyunk elfelejteni a megadott jelszavakat, semmiképp ne a telefon jegyzeteibe írjuk fel azokat, hanem egy kifejezetten erre fejlesztett alkalmazás segítségével gyűjtsük össze őket egy helyre – akadnak például olyan okostelefonok, amik már alapból rendelkeznek ilyen funkcióval. Fontos továbbá, hogy egy ilyen alkalmazás akkor a legbiztonságosabb, ha biometrikus (ujjlenyomat, arcfelismerés) azonosítással férhetünk hozzá az ott tárolt adatokhoz.

Ezt kapcsolja be azonnal a Google-fiókjában, ha még nem tette volna!
Szánjon pár percet a fontos beállításokra, így később nem fog lesz oka bánkódni amiatt, hogy feltörték a fiókját.

Biztonságos weboldalak

Arra is fokozottan érdemes figyelni, hogy olyan cégre/szolgáltatásokra bízzuk a személyes adatainkat, amiben megbízunk, komoly háttere van, és külön jó, ha kétszintű azonosítást biztosít – az ilyen oldalaknál nagyobb biztonságban vagyunk, így az adatainkat is nyugodtabban adhatjuk meg.

Arról, hogy egy webhely biztonságos kapcsolatot használ-e, könnyen tájékozódhatunk. Az URL cím mellett kis ikonok jelzik ezt – a webhely adatait és engedélyeit erre az ikonra kattintva ellenőrizhetjük. Javasolt olyan oldalak böngészése, ahol ott a lakat ikon, hiszen ez biztosítja, hogy a honlap adatforgalma privát, a megadott és elküldött adataink nem láthatók mások számára, így többek között bankkártyaadatainkat is biztonsággal megadhatjuk, és a SaveCard opciónak köszönhetően el is menthetjük őket.

Mérlegelni kell továbbá azt, hogy az egyes weboldalakra feltölteni kívánt információk mennyire érzékenyek, és ennek megfelelően érdemes közzétenni őket. A felhőbe feltöltött képek, dokumentumok helye lehet, hogy nem kézzelfogható, ugyanakkor ezek az online tárhelyek jóval időtállóbbak és adatvesztés szempontjából biztonságosabbak, mint az offline tárolási módszerek.

Az sem mindegy ugyanakkor, hogy hol netezünk:

a nyílt wifi hálózatot nem tudjuk, ki és milyen céllal hozta létre, előfordulhat, hogy a háttérben olyan monitorozó program figyeli a forgalmat, ami képes lehet rögzíteni a bankkártya adatokat vagy a jelszavakat. A nyilvános wifi hálózatokra történő csatlakozás egyáltalán nem biztonságos, így inkább javasolt privát hálózatról, vagy a telefonunk saját SIM-kártyáról használni a mobilinternetet.

Erre érdemes figyelni, ha nyilvános wifiről netezik
A nyilvános, ingyen használható hálózatokat mindenki imádja, ám veszélyeket hordoznak.

És nemcsak arra kell figyelni, hogy honnan netezünk, de arra is, hogy milyen leveleket nyitunk meg és milyen oldalakra látogatunk. Az adathalász weboldalak, e-mail címek dizájnban teljesen lemásolják az eredeti oldalakat, így könnyen átverhetik az embert. A legtöbb ilyen címről érkező levél fiktív támadással (például a saját oldalaink törlésével, adatvesztéssel) fenyeget vagy időszakos kedvezménnyel csalogat, és az ebből fakadó pánikot használja ki. A webshopokra ez szintén igaz, a hirdetéseknél az alacsony árral könnyen befolyásolhatóvá válunk, rákattintunk, megjelenik az eredetivel majdnem teljesen megegyező oldal, és gondolkodás nélkül regisztrálunk, megadjuk a bankkártya adatainkat, fizetünk, és várjuk a terméket, ami soha nem érkezik meg.

A való életben nem dőlünk be egy ilyen ajánlatnak, az online térben viszont jóval nehezebb a termék valódiságának ellenőrzése.

Szták szerint fontos, hogy rögtön kezdjünk el gyanakodni, ha azonnali cselekvésre ösztönöz egy e-mail. A már említett pánikot kihasználva szerezhetők meg legkönnyebben az adatainkat, éppen ezért nyugodtnak kell maradni, ellenőrizni, hogy a feladó e-mail címe ténylegesen az ismert vállalathoz kapcsolható-e, illetve adott esetben megnézni, valóban regisztrált felhasználói vagyunk-e az oldalnak. Piros lámpa lebegjen a szemünk előtt akkor is, ha személyes adatok továbbítását kérik tőlünk e-mailben – a hivatalos szervek az ilyen jellegű információk bekérését mindig személyes ügyfélfogadás keretei között rendezik.

Érdemes továbbá ellenőrizni a weboldal pontos címét, az e-mail címet, a logót, mert előfordulhat, hogy mindössze egy karakterben különbözik az eredetitől. Ha valamely oldal másolatával, hamis e-mail címmel találkozunk, feltétlenül jelentsük az eredeti honlap tulajdonosának, vagy a telefonos ügyfélszolgálatok segítségével bizonyosodjunk meg arról, hogy az adott cég, hivatalos szerv indította-e az adatbekérési folyamatokat. Amennyiben csak az adatok megadása, esetleges vásárlás után jövünk rá arra, hogy csalás áldozatai lettünk, tegyünk feljelentést a rendőrségen!

Fotó: iStockphoto

Böngészés bárhol, bármikor, biztonságban

Az NMHH 2018-as kutatása szerint naponta átlagosan 3,8 órát töltünk aktív internetezéssel. Minél fiatalabb valaki, ez a szám annál magasabb – a 20 év alattiak akár napjuk negyedét is az online térben töltik. Az okostelefon magasan vezeti az internetezésre használt kellékek rangsorát, a tulajdonosok 91%-a használja erre az eszközt, a megkérdezettek 56%-a csak az okostelefonján internetezik.

Az eMAG munkatársától megtudtuk, hogy az utóbbi időben a mobilapplikációból leadott vásárlások száma folyamatosan emelkedett, mely igazolhatja az internethasználat eltolódását az asztali számítógépekről a telefonokra. Mivel a biztonságunk nagyban függ attól, hogy milyen alkalmazásokat telepítünk az egyes eszközeinkre, javasolt a hivatalos helyekről való letöltésük,

így elkerülhetjük az esetleges károkat.

Manapság az okostelefonok legtöbbje már rendelkezik olyan funkcióval, ami lehetővé teszi a telefonhasználat nyomon követését: összesíti a különböző alkalmazások használatával töltött időt, megmutatja, hányszor oldottuk fel a telefonzárat, hány értesítést kaptunk összesen a nap folyamán. Az itt megjelenő adathalmaz meglepő és elrettentő lehet a felhasználó számára. Az applikációk ellenőrzése mellett érdemes rápillantani a telefonunkban rejlő beállításokra, és a fent említett információk tudatában rendszeresen felülbírálni az okoseszköz-használatunkat.

Annyira függők lettünk, hogy az már a techóriásokat is megijeszti
A nagy techcégek elindították a digitális jólét mozgalmat, így a felhasználók rádöbbenthetnek arra, mennyi időt töltenek el szolgáltatásaikkal.

Az internet nem felejt

Azzal is kevéssé vagyunk tisztában, hogy mekkora a digitális lábnyomunk: az online térben szándékosan, például blogírás vagy komment formájában is hagyhatunk nyomot magunk után, de sokszor nem is feltétlenül vagyunk tudatában a nyomhagyásnak, hiszen algoritmusok is figyelik a szokásainkat, hogy mit szoktunk vásárolni, és az egyéb online tevékenységeinket.

Ha valamire rákeresünk, re-marketing megoldások teszik lehetővé, hogy egyből az adott témában releváns hirdetések, videók, cikkek jelennek meg szinte az összes megnyitott oldalon. Amennyiben ezt szeretnénk elkerülni, tökéletes megoldás lehet az inkognitó ablak használata, mert az így folytatott kereséskor a re-marketing és az adatok monitorozása nem működik –

teljesen láthatatlanok ugyanakkor itt sem leszünk, a megadott adatok ugyanúgy raktározódnak az egyes weboldalakon.

Mindenkinek joga van ugyanakkor ahhoz, hogy a már nyilvános adatait eltüntethesse az online térből, a GDPR részletesen ki is tér erre. Az általunk feltöltött adatok a mi adataink, az oldalaknak biztosítania kell, hogy ezeket eltávolíthassuk. A cégeknek meg kell határozniuk egy adatvédelmi felelőst az adatvédelmi tájékoztatókban, egy olyan személyt és elérhetőségét, aki az adatkezelés során információt tud biztosítani az ügyfeleknek. Rajta keresztül kérhető az adataink törlése az adott vállalat nyilvántartásából.

Így kérheti ki az adatait a Facebooktól és a Google-től
A művelet pár kattintás, de tanulságos lehet.

A közösségi médiában közzétett adatainknál szintén át kell gondolni, hogy mik azok, amiket mindenki számára nyilvánossá teszünk, és mik azok, amiket külső (nem ismerős) felhasználók elől elrejtünk, majd ezek szerint beállítani a megfelelő szűrőket a közösségi profiljainkon.

Mérlegeljük, mi az, amit a való életben is megmutatnánk, és kinek (családnak, barátoknak, ismerősöknek, bárkinek). Ez egy jó szűrő lehet arra, hogy a közösségi oldalakon kinek meddig engedünk betekintést az életünkbe. Különösen fontos ez akkor, ha másokról készült képet szeretnénk közzétenni. Érdemes ilyenkor átgondolni, származik-e valamilyen hátrányuk abból, ha az adott fotót nyilvánossá teszünk róluk.

Megosztás, vásárlás, adatbiztonság terén is jó mottó lehet, hogy semmi olyat ne tegyünk online, amit a való életben nem tennénk.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.