Szórakozás
bródy jános (bródy jános, )

70 éves Tini, a rezignált nyugger

A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Bródy János április 5-én ünnepli születésnapját.

Kiskorában zongorázni tanult, de átváltott gitárra. Villamosmérnöknek készült, le is diplomázott, de életét akkor már a zene töltötte ki. Érettségi után, 1964-ben Koncz Zsuzsa ajánlására került a később legendássá vált Illés-zenekarba, ekkor ragadt rá a Tini becenév. Az együttes klasszikus felállása – a gitáron és billentyűs hangszereken játszó Bródyn kívül Szörényi Levente énekes-gitáros, Szörényi Szabolcs basszusgitáros, Illés Lajos billentyűs, Pásztory Zoltán dobos – 1965-re alakult ki. Rá egy évre, az első Táncdalfesztiválon megosztott második díjat nyertek (Még fáj minden csók), a ’68-ason viszont az Amikor én még kissrác voltam című dallal szinte minden díjat elvittek.

Az Illés – az Omega és a Metró mellett – az ország legnépszerűbb zenekara lett, dalaik a slágerlista élén tanyáztak, koncertjeik hatalmas sikert arattak. A számok zömét Szörényi Levente szerezte, a Bródy János által írt, gyakran áthallásos, politikailag kényes szövegek az előző nemzedék magatartásmintái ellen lázadó ifjúság életérzéseit fejezték ki. Állandó nyomás alatt álltak, a hatalom megpróbálta kontrollálni, egyben az ifjúság megnyerésére is felhasználni őket. Rendre kifogásolták szövegeiket, nyilatkozataikat és viselkedésüket, 1970-ben Budapesten nem léphettek fel, így lettek “a vidék legjobb zenekara”. Illés Lajos végül belefáradt a hercehurcába, és 1973 végén feloszlatta a zenekart.

Bródy a Szörényi testvérekkel együtt a Fonográf együttesben folytatta. A sokrétű, igényes zenét többszólamú vokállal megszólaltató zenekar egy évtizeden át dolgozott. Szövegeiket Bródy írta, aki új hangszeren, steel gitáron is játszott. A dalszerző önálló korszaka 1978-ban kezdődött, a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedéke álmait, csalódásait, a dolgok színét és fonákját, emiatt a hatóságok továbbra is gyanakvással figyelték.

1980-ban jelent meg első szólólemeze Hungarian Blues címmel, rajta a Filléres emlékeim, a Földvár felé félúton és a Mama, kérlek című slágerekkel. Ezt az 1984-ben kiadott Ne szólj szám című album követte, rajta többek között a hatvanas években betiltott, egy nemzedék himnuszának számító Ha én rózsa volnék kezdetű dallal. Ezt követően négy-ötévenként jelentkezett önálló nagylemezzel. Bródy János munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyek szövegét írta. Ilyen többek között a Szörényi Leventével írt Kőműves Kelemen, a mára kultikussá vált első magyar rockopera, az István, a király, a Veled, Uram, a Tolcsvay Lászlóval készült Doktor Herz, a Várkonyi Mátyással közös Will Shakespeare, vagy akit akartok, a Volt egyszer egy csapat című musicalben Andrew Lloyd Webber szerzőtársa is lehetett.

Miközben gitárral a kezében változatlanul járja az országot és a határon túli területeket dalaival, az Illés (1981, 1990, 1996, 2001, 2005, 2014-15), illetve a Fonográf 2004-es (búcsú)koncertjein is a közönség elé állt. Dalszövegeit először 1983-ban adták ki Jelbeszéd címmel, majd 2010 tavaszán jelent meg Ne várd a májust címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. Több mint 50 nagylemez elkészítésében működött közre, mintegy félezer dal szövegét és száz dal zenéjét szerezte. Ő volt Koncz Zsuzsa majdnem minden lemezének a szövegírója, és Halász Judit legsikeresebb dalainak is ő a szerzője. Titokban még a “rivális” Omega együttesnek is írt szöveget, többek közt a Léna című slágerét is.

A zenésznek a kilencvenes évek végén két súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie, az igazi gyógyulást egy új szerelem hozta meg neki. Új házasságában egy, a korábbiban három gyermeke született. Dalaiban, magatartásában ma is azt képviseli, amit a hatvanas évek végén. “Az álláspontom ugyanaz, mint ötven éve, csak az élet díszletei cserélődnek mögöttem, akár egy forgószínpadon” – nyilatkozta nemrég. Vámos Miklós 1994-ben könyvet írt róla Ha én Bródy volnék címmel.

1995-ben Huszka Jenő Életműdíjat, 1996-ban Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben az Illés-együttes tagjaival Kossuth-díjat kapott, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2011-ben a szakmai zsűri által odaítélt Fonogram életműdíjat kapott. Barátai, tisztelői kezdeményezésére a kerek születésnap alkalmából Bródy János április 9-én koncertet ad az Arénában, és Ráadás címmel megjelenik új bakelit albuma is.

Bródy János önmagát rezignált nyuggernek tartja, de ehhez képest nagyon is aktív. Facebook-oldalán ma is frissen reagál közéleti ügyekre. Olykor kockás inget húz vagy egyszerűen visszaidézi egy-egy klasszikus sorát, amelyben már régen figyelmeztetett arra, “hogy ne vágj ki minden fát!”, meg azt is, hogy „ezek ugyanazok”.

Tudom, hogy minket már leírtak rég a tévén hirdetők

De a fészbukon még megtalálnak oh, a régi nőkS ha választok hát meggondolom, hogy kiket lájkolokNincs miért szégyenkeznem – nyugger vagyok.

 

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Canadian blue helmets check their weapons, 17 April 1993 near Tuzla's airport, waiting to depart for the Moslem enclave of Srebrenica, where some 30000 refugees hope to be evacuated from. (Photo by PASCAL GUYOT / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.