Farkasházy Tivadart rapportra hívják a pártközpontba Kádár „nyugdíjba küldése” után, Nagy Bandó András egy seprűvel megveri a Kacsa magazin főszerkesztőjét, 1990 végén pedig minden idők legkeserűbb szilveszteri fináléját hallhatja a közönség. Ilyen volt a Rádiókabaré a rendszerváltás környékén.
PODCASTPODCAST
Hogyan alakították át az 1989-1990-es események a mindennapokat, miként változtak meg hirtelen a játékszabályok egyes szakmákban? Milyen lehetőségeket és bizonytalanságokat hozott, illetve milyen örökséget hagyott maga után a rendszerváltás a média, a sport, a zene és az oktatás területén?
Rendszerváltás 30 sorozatunk podcastadásában vendégeinkkel arról beszélgettünk, hogyan alakult át a magyar labdarúgás világa egy olyan időszakban, amikor a politika levette a kezét a futballról, feltűntek viszont körülötte ilyen-olyan szerencselovagok, akik mindent megígértek, de olykor az ebédjüket sem tudták kifizetni.
Három évtizeddel ezelőtt született meg a vádak és legendák övezte MDF–SZDSZ-paktum, amely a köztársasági elnöki székbe juttatta Göncz Árpádot, és lehetővé tette, hogy az alakulófélben lévő Antall-kormány kiszabaduljon a kétharmados törvények béklyójából. A korszakról szóló visszaemlékezések elég pontosan dokumentálják, mi történt 1990 áprilisában, és milyen megfontolások vezették a szereplőket a megállapodás aláírására.

Karanténos, telefonos, rendszerváltós Nagyinterjú arról, hogy „hülyék lettünk, de nem azért, mert eleve hülyének születtünk, hanem mert hülyítjük egymást”.

Rainer M. Jánossal és László Péterrel idéztük fel a rendszerváltás emlékezetpolitikájának radikális fordulatát, amelynek keretében 1956 új jelentést kapott, Nagy Imre újratemetésével pedig a Kádár-korszakot is eltemettük. Az viszont utóbb vaskos illúziónak, súlyos tévedésnek bizonyult, hogy a történelmi aktussal tiszta lapot nyitott volna a magyar társadalom.

Plüssmackóktól az adóhatóságig, olajképtől óriásplakátig, Antalltól Orbánig. Nagyinterjú a rendszerváltás fővállalkozójával.

Már a csirkézésben is kemény tempót diktált, a szovjet csapatok hazaküldéséről nem ő döntött, de aztán nem hagyta magát lebeszélni róla, az első kampányban liliomtiprással vádolták, a parlamentben pedig azonnal páros lábbal szállt bele Antall Józsefékbe, fejükre olvasva a majdani NER pontos természetrajzát. Huszonkilenc évesen már unta az ellenzéki szerepet, de vajon mit válaszolt azoknak, akik már akkor diktátorhajlamokat fedeztek fel benne? Orbán Viktor és az újszülött magyar demokrácia rövid története.

Végvári József titkosszolgálati őrnagy és Lovas Zoltán újságíró történelmi időben találkozott: ők a harminc éve kirobbant Dunagate-botrány főszereplői. Történt, hogy Végvári bevitte Lovast a titkosszolgálat központjába, ahol így film készülhetett az állambiztonság iratainak megsemmisítéséről, valamint bizonyítékok igazolták, hogy az állampárt a rendszerváltó tárgyalások ellenére megfigyeli az ellenzéki vezetőket. Riport arról, honnan jön és hová tart e két ember sorsa.

Lórúgásként élte meg Pozsgay Imre, hogy nem lehetett belőle köztársasági elnök. Mégpedig a harminc évvel ezelőtt megtartott négyigenes népszavazás miatt. A referendum volt a rendszerváltó elit első olyan erőpróbája, amit a választók döntöttek el.
Magyarországon egy generáció identitásának részévé vált egy rajzfilm megszakítása Antall József halálakor. Romániában harminc évvel ezelőtt, karácsonykor lényegesen brutálisabb képeket mutatott a tévé a Ceausescu-házaspár kivégzéséről.
VIDEÓVIDEÓ
1989-ben az MSZP lett az MSZMP-ből, az átalakulás azonban nem mindenkinek tetszett, ők Thürmer Gyula vezetésével decemberben újraalapították a Magyar Szocialista Munkáspártot. Hogyan szívatta a párvagyont öröklő MSZP a régi elvtársakat, és miként valósította meg Orbán Viktor Thürmerék álmait?

Bár a felpuhult Kádár-rendszer hívta életre, rövidesen a rendszerváltás részletgazdag krónikája vált belőle. Ma már elképzelhetetlen, hogy az állami tévé legnépszerűbb műsorában folyamatosan az államot és vezetőit szidják, márpedig a Szomszédokban éppen ez történt. Rendszerváltás 30 sorozatunk részeként visszanéztük, hogyan, és még abba is belegondoltunk, hogyan szólnának ma a szereplők magvas zárógondolatai.

1989 után, a világnézetek, politikai eszmék szabad burjánzása közben szép lassan világossá vált, hogy a rendszerváltás friss levegője adott esetben milyen mérgezően tud hatni az emberi kapcsolatokra. Régi barátok, rokonok, elválaszthatatlannak hitt társak kerültek szembe egymással, aminek emblematikus példája Bródy János és Szörényi Levente viszálya volt. A konfliktus az MDF-SZDSZ törésvonal mentén eszkalálódott, de voltak politikától független előzményei is, a történtekre pedig sokszor másképp emlékeznek a szereplők. Happy end nincs? De van: miközben az ország megosztottsága egyre súlyosabbá vált, a két korszakos zenész túl tudott lépni sokáig újra meg újra fellángoló ellentéteiken, és rájöttek arra, hogy sokkal fontosabb az, ami összeköti őket.

A rendszerváltó pártok közül egyedül a Fidesznek sikerült tömegbázist kiépítenie, ám erre aligha lehet büszke – állítja Sándor Iván író, aki 1989–1991 között naplót vezetett az eseményekről. Interjú.
Igazi rendszerváltó képviselő: függetlenként végigdolgozta az utolsó pártállami és az első demokratikus ciklust. Miközben 27 évig igazgatta a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumot, ő volt az a honatya, aki először szerzett parlamenti belépőt Antall Józsefnek és Torgyán Józsefnek. Interjú.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.