Két és fél évvel ezelőtt, 2022 tavaszán átfogó cikkben mutattuk be a belváros négy, egyik napról a másikra hirtelen aranylepelbe burkolt palotájának történetét, várható átalakulásának részleteit, illetve a mögöttük álló befektetőt és építészirodát.
A részben védettséget élvező épületek mindegyikénél cél volt, hogy minél többet tartsanak meg az eredeti struktúrákból, amiket úgy bővítsenek, hogy a hasznos alapterület nőjön, az egy bérlőre méretezett irodaházakat hozó végeredmény azonban mégis a 19., a 20., illetve a 21. századi szerkezetek harmonikus egymás mellett élését hozza magával.
A munkák során elsőként a fejlesztők által csak Wagner-palotaként emlegetett, a puszta szerencsének köszönhetően megvásárolt, a nyolcvanas években posztmodern traktussal bővített, részben átépített Molnár utca 28. átépítése került terítékre. A Budai Vigadót, a budavári evangélikus templomot, illetve a Honvéd Főparancsnokság lassan visszaépülő Dísz téri óriását is tervező Kallina Mór munkájaként, 1887-1890 között megszületett egyemeletes palota munkái a két évvel ezelőtti ígérethez képest csúsztak, az év végén azonban megnyílnak az ajtók – derül ki a Pyxis Nautica design & build Facebook-posztjából.
A beruházáshoz a fejlesztő Optinvestet irányító Dobos Máté Ede saját oldalán további látványterveket is csatolt:
A Mocsányi György által építtetett palotát 1906-ban gróf Festetics Pál vásárolta meg, akinek lánya, Vilma Georgina grófnő hozományként tekintett a házra, így Münchenben megismert férjével, a cigányprímás Nyári Rudival együtt két évvel később pert indítottak a tulajdonjogért. Az ügy tíz éven át húzódott, ezt a házasságkötés után a családból azonnal kitagadott nő azonban már nem élte meg, hiszen 1909-ben gyermekágyi lázban elhunyt. A tizennégy szobás emeleti lakás, a ragyogó márványtermek, illetve a tükörbetétes, posztó borította szobák 1918-ban végül a gróf kezében maradtak, az a háború után azonban gyorsan megvált tőle, és kezdetét vette a gyors tulajdonosváltások sora.
A Pyxis Nautica és az Optinvest együttműködésében a 2024-2026 közti időszakban a következő épületek születnek majd újjá:
- a Károlyi-kertre néző Ferenczy István utca 20., azaz a Dreher-palota – az épp száznegyven évvel ezelőtt, a kor legfontosabb zongoragyárosa, Beregszászy Lajos megrendelésére született, semmiféle védelmet nem élvező házat Tutkovits István tervezte, mai arcát azonban az építészként is magasan jegyzett Hajós Alfréd (Guttmann Arnold, 1878–1955) a sörgyáros Dreher Jenő felkérésére 1922-ben megvalósult, új homlokzatot adó rajzai, valamint az ifj. Sorg Antal tervasztaláról indult emeletráépítés (1928) hozta létre.
- A Reáltanoda utcai Kincsem-palota – a legendák szerint egykor a csodaló, Kincsem márvánnyal fényűzővé tett istállóját is rejtő épületet a kiegyezés utáni lovassport vezéralakja, Blaskovich Ernő vagyonából a Kodály köröndre néző óriási Hübner-udvart, valamint a mostanra luxusszállodává vált turai Schossberger-kastélyt is jegyző Bukovics Gyula (1841–1914) álmodta meg, belső tereiben pedig ma is látszik az építéskori, illetve századfordulós belsőépítészeti elemek egy része, így a kandallók, valamint a textiltapéták.
- A Szép és a Reáltanoda utca sarkán álló Almásy-palota – a Nemzeti Múzeum otthonát is jegyző Pollack Mihály 1817-es munkája az elmúlt kétszáz évben számos átépítést, sőt, egy tűzvészt, valamint egy bombatalálatot is túlélt, így sokan talán azt hihették, hogy már csak külső falaival őrzi az eredeti arcát. A feltárás során kiderült, hogy ez távolról sem igaz, hiszen a félbevágott helyiségekben a 19. század első feléből származó, talán már Pollack által is látott díszítőfestés került elő.
Ezekről a palotákről ebben a képes cikkünkben írtunk bővebben.