Az elmúlt hónapokban a szakma jó részében ellenállást szült a Földművelésügyi Minisztérium tervezett helyreállítása, hiszen a tervek szerint előbb lebontják az épület felét – hogy háromszintes, közel háromszáz autót elnyelő mélygarázst helyezhessenek alá, illetve a belső elrendezést teljesen megváltoztathassák –, majd visszaépítik azt.
Kiemelten védett műemlék lévén ezt az eljárást a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az MTA Művészettörténeti Bizottsága, illetve az ÓVÁS! Egyesület sem tartotta elfogadhatónak, így december közepén közös nyilatkozatban tiltakoztak:
A beavatkozás mértéke összeegyeztethetetlen a műemléki védettséggel, az épület azonosságát tiszteletben tartó szemlélettel. Nem a funkcionális megújulás igénye, annak mértéke, nem is elsősorban az alkalmazott szerkezetek és anyagok kifogásolhatók, hanem az, hogy a beavatkozás nincs tekintettel a történeti épületnek eddigi, a lehető legteljesebb megőrzésen, a szükséges cseréken, és hozzátételekkel való bővítésen alapuló fejlődésére
– írták, hozzátéve, hogy egy hasonló munka esetén elkerülhetetlen kompromisszumok
elfogadható tartalmát a szakágak közötti hosszas egyeztetés, a minden szempont érvényesülését figyelembe vevő tervezés hozhatja meg. Ezt a folyamatot ösztönözheti és segítheti egy kompetens műemléki hivatal, egy a szakmai felkészültségét, alkalmasságát felmutatni tudó, független hatóság és a tagjaiban jól összeállított műemléki tervtanács.
Az állam a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztériumként született itáliai neoreneszánsz palotaépülethez (ép. Bukovics Gyula, 1886-1887) való viszonya a XX. században gyökeresen megváltozott: előbb a külső díszei tűntek el, majd a húszas években két szintet építettek a hátsó szárnyra. A belső terek sem úszták meg az átépítést: az elvárások változása miatt egyre nehezebben tudták kihasználni, sőt, az irodák egy részének Bukovics koncepciótlansága miatt utcai ablaka sem volt, így a negyvenes években megpróbálták helyrehozni a tervezési hibákat – kevés sikerrel.
Az Archikon által tervezett, a homlokzati díszítmények helyreállítását is magában foglaló rekonstrukcióról eddig nem álltak rendelkezésre látványtervek, most azonban kiderült, hogy a 2018 óta üresen álló épület a jövőben milyen képet nyújt majd a téren elhaladóknak, illetve a belsőben mozgó dolgozóknak.
A Steindl Imre Program Facebook-oldalán megjelent posztban néhány részletre is fény derült:
