Néhány hete meglepő hír futott végig a magyar művészeti világon: a Magyar Nemzeti Bank 667 millió forintnyi közpénzért rendelt két szoborcsoportot: az elmúlt évek egyik legfelkapottabb szobrásza, a falécek egymáshoz rögzítéséből főleg állatalakokat készítő Szőke Gábor Miklós 197 millió forintért egy – tőzsdei elemzésekben használt gyertyadiagramokból felépülő – harcoló medve–bika szobrot, egy harmincméteres ezüst színű felhőből kiugró kilenc óriási aranyszínű oroszlánt ábrázoló alkotást pedig 470 millióért készíthet el.
A Magyar Telekom korábbi, sok áttéten keresztül a jegybank egyik alapítványához került, kalandos történelmű irodaépülete elé, illetve annak aulájába tervezett, témaválasztását tekintve nem egyedülálló – a világ számos tőzsdei épülete előtt állnak támadó vagy harcoló állatok szobrai – alkotásoknak 2021 májusig kell elkészülniük, így jövő nyáron minden bizonnyal felavatják azokat.
A szobrokra az MNB-Ingatlan Kft. nem írt ki pályázatot, így a megrendelés egy úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyásával huppant Szőke és népes csapata ölébe, aki a leírás szerint
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2010-ben végzett, Geszti Péter által azonban már diákként felfedezett Szőkének nem ez az egyetlen, kormányközeli körökhöz kapcsolódó megrendelése, hiszen a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben – de főleg az elmúlt néhány évben – szörnyű szobrokkal telerakott ország számos pontján bukkantak fel a sokszor ideiglenes munkái, amelyeket végignézve az embernek az az érzése támad, hogy Szőke azon kortárs művészek sorát gyarapítja, akik
És hogy ne váljon túl hamar unalmassá a dolog, időnként néhány divatos címkét, így a környezettudatosságot vagy épp a jótékonyságot is ráragasztja, ezzel próbálva legitimálni az egyre kevesebb energiabefektetést igénylő profitorientáltságot.
Tökéletes példák erre az év közben elkészült művek megmaradt faanyagából a kezdetek óta születő, különböző méretű karácsonyfák, amiknél az első években még hihetően sikerült kijátszani a környezetvédelem- és az egyedi termék-kártyát, hiszen az alacsony számban készülő példányokból nyilván nem kell minden évben újat vásárolni, a kivágott fenyőktől viszolygók számára pedig a műfenyő jó alternatívájának tűnt, amit az alkotó szerint akár egész évben is a nappaliban tarthatnak.
Az ötlet 2019-ben jutott a csúcsra, ekkor jelent meg ugyanis a Városháza Parkban lévő karácsonyi vasáron a Hiperfa, aminél ha hat ember egyszerre állt rá a fa melletti dobogókra, akkor zene és fényfestés indult, némiképp szájbarágósan hirdetve, hogy az ünnepi rohanásban az együttlét a legnagyobb érték.
A művészet sokszor persze elválaszthatatlan az üzlettől, így vállalkozásként értékelve ezek az ötletek tökéletesen működőképesek, a köztéri munkák sorát végignézve azonban az is egyértelművé válik, hogy Szőke úgy érzi: a fejlődésnek vagy legalább a minimális vérfrissítésnek egyáltalán nincs helye a művészetében, habár a Ferencváros új otthona, a Groupama Aréna elé tervezett sasszobor (2014) és az ezzel egyidőben Nyizsnyij Novgorodban (Győr testvérvárosában) kihelyezett szarvasa óta a műveihez már nem csak fát, de rozsdamentes acélt is használ, noha a munkásságát továbbra sem bonthatjuk különböző korszakokra.
Ennek köszönhetően jutott az első amerikai megrendeléséhez is: az Atlanta Falcons amerikaifutball-csapatának új stadionja, a Mercedes Benz Stadium előtt a megnyitás évében, 2017-ben jelent meg a futball-labda helyett tojáslabdába kapaszkodó, húszméteres szárnyfesztávolságú sólyom, amit a következő évben az egyetemi bajnokság, 2019-ben pedig a Super Bowl-ra érkezők is alaposan megnézhettek maguknak, talán azt gondolva, hogy egy egyedi alkotást néznek, pedig a budapesti és a tengerentúli munka terveinek létrejötte közti időt biztosan nem a folyamatos tervezési fázis töltötte ki.
A művész köztéri szobrait végignézve is ugyanerre a megállapításra juthatunk, hiszen alkotói pályájának ezt a részét egy óbudai irodaház mellé helyezett bikával és tehénnel – ezekhez három évvel később az egyik szomszédos épület elé került zöld ló, illetve szerelmes lovak is csatlakoztak –, egy már lebontott belvárosi kocsmahomlokzattal, valamint a Doboz nevű szórakozóhely díszeivel (King Kong, Kutya, Octopus) indító Szőke nem csak a magyar művészet kommersz fősodrának közelébe jutott, de egyenesen a kormányközeli köröknek köszönhetően került a szcéna csúcsának közelébe.
A már említett óbudai irodaház ugyanis a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. otthona, szomszédja pedig az MTVA részeként működő Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. otthona.
Garancsit „egy hegymászótúra óta kötélbarátság fűzi Orbán Viktorhoz, de a miniszterelnökkel mint magánemberrel nincsen üzleti kapcsolata” – mesélte a Figyelőnek öt éve maga a milliárdos, aki 2018-ban egyrészt szívességből reptette a kormányfőt saját csapata, a Vidi egyik meccsére, másfelől hosszú évek óta élvezi a kabinettől kapott kitüntetett figyelmet.
De ugorjunk vissza Szőkére, hiszen 2011-ben saját kutyája ihlette dobermannjai előbb a Műcsarnok, majd az Erzsébet téri autóbuszpályaudvarból lett Design Terminal mellett tűntek fel, innen pedig már nem volt visszaút: a 2011-es Design Héten való bemutatkozása (szürkemarha), illetve a Szigeten feltűnt szobrai után az ország, illetve a világ egyre több pontján bukkantak fel a sokszor csak pár napra felállított alkotások. Előbb a Vasas új edzőcsarnoka kapott Vörös lovat (2012), majd sorban jelentkeztek be a különböző intézmények (köztük óvodák, valamint a Szentendrei Skanzen), illetve települések, hogy náluk is álljon egy falécekből készülő installáció.
A Market sem vette le a szemét az alkotóról, így számos új beruházásukhoz adtak ajándékba egy SZGM-művet,
Így született meg például a szolnoki vízilabda aréna pelikánja (2013), vagy a Tisza-tavi ökocentrum harcsája (2012). Ezt követte a Hello Wooddal közösen készített, ideiglenes veszprémi Oktatás hintája, ami az oldalán lévő számmal a sikeres oktatási fejlesztések számát mutatta, a hinta funkció pedig arra utalt, hogy a tanulás igenis lehet szórakozás. Néhány munkája több helyszínen is megjelent, illetve költözött: a 2014-as Szigeten debütált Unikornis előbb a kazincbarcikai Colorcity Fesztivál alkalmából, egy sárkánnyal együtt a vidéki városba költözött, 2015-ben pedig a Sziget bejáratánál tűnt fel.
A Ferencváros a sassal egyidőben egy fából készült kistestvért is kapott a közeli sporttelepére, egy dobermannfej pedig a Budapest Park közepén tűnt fel, Szőke pedig ugyanebben az évben elkészítette az első állandó külföldi munkáját, a keleti nyitás jegyében – a magyar tiszteletbeli konzul ajándékaként – Nyizsnyij Novgorodban kihelyezett ötméteres acélszarvast (2014), amit 2015-ben a felvidéki Somorja lóversenypályája előtt a világ legnagyobb lószobra, majd a moszkvai Gorkij parkban a köré épített fabarlang leégetésével átadott, a Magyar Kulturális Napok részeként az orosz fővárosba került tavaszköszöntő medvéje és komondora (2016) követett.
Hazai megbízásai ezzel persze távolról sem szűntek meg, sőt, a terveket számos munkatársa segítségével a Csepel Művek területén lévő stúdiójában megvalósító művész még nagyobb fokozatra kapcsolt: a Sziget Fesztivál és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előtt feltűnő állatai után a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megszületett a köveskáli Csodaszarvas (2016), a vizes vébére állított városligeti halraj (2017) illetve az ugyanerre az alkalomra készülő másik öt állatalak, a Siófoki Kézilabda Club női csapatának új kabalaállatává vált Hópárduc (2018), a Clark Ádám téren a Market közreműködésével megszületett Hotel Clark lobbyjának oroszlánfeje (2018).
A Várkert Bazár Ybl Miklós tervezte egykori Szivattyúházának 2018-as felújítása után éppen megnyitott Ybl Budai Kreatív Ház Félúton címmel életmű-kiállítással hódolt a hatalom által felemelt művész előtt, így néhány hétre nemcsak a neoreneszánsz műemléképület belső terét, de a szűkebb környezetét is kisebb-nagyobb munkái lepték el – köztük a ma is látható Ugró oroszlán (2018).
A Market Zrt. sem vette le a kezét a most harmincnégy éves alkotóról, így a 2018 őszén átadott Alkotás úti irodaháza, a Hill Side előtt helyezte el az eddigi munkáitól eltérő krómacél méhraját (Építők), sőt, 2019-ben Kazincbarcika egyik címerállata, az oroszlán, illetve a Szeged-Csanád Grosics Akadémia névadójának beceneve ihlette Fekete párduc is csatlakozott a Szőke-œuvre-hez, ami az idén a betonrudakból készített Repülő Pulival is gazdagodott.
Szobraimban benne van a matematika, a statika, léptékét és technológiáját tekintve pedig építészetnek is tekinthető
– nyilatkozta 2019-ben az Origónak, az életmű eddigi tíz évén végignézve azonban teljesen egyértelmű, hogy a végtelenül szerény, 2018-ban a főváros „képét meghatározó és stílusteremtő monumentális köztéri alkotásai elismeréseként” Budapestért-díjjal is kitüntetett Szőke Miklós Gábor rengeteget köszönhet a NER adta hátszélnek, és habár a politika nem tudja befolyásolni magát a művészetet, arra azonban tud hatni, hogy egy idő után unalomba fulladó, egy kaptafára készülő, sokszor egyáltalán nem maradandónak szánt fa- és acélmunkákkal – vagy épp gyenge kő- és fémszobrokkal – árasszák el az országot, éppen úgy, ahogyan ezt a korábbi politikai kurzusok is tették a mára a Szoborparkba vagy épp a feledésbe száműzött munkákkal.
A rendszerváltás előtti, illetve utáni éra közti legnagyobb különbség ezen a téren igazán egyszerű:
Az oroszlánok, kutyák, harcsák vagy épp szerelmes lovak ettől azonban még nem válnak valódi értékkel bíró műalkotásokká, ellentétben a mellőzött magyar szobrászok tucatjai által készített munkákkal, amelyeknek a – pártatlan szakmai zsűri által elbírált – nyílt tervpályázatok alacsony száma miatt kevés esélyük van köztérre kerülni, pedig egy ideális településképben óriási szükség lenne rájuk.
Amíg ez nem történik meg, addig fesztiváldíszletek, és környezetükbe egyáltalán nem illő, elhibázott szobrok tűnnek fel a különböző intézmények előtt vagy épp a terek és körfogalmak közepén.
A lenyűgöző anatómiai tudással rendelkező, de a tehetségét minimális energiabefektetéssel megszülető munkákra pazarló – az Atlanta Falcons tulajdonosának luxusjachtjára a stadion előtt álló óriás kistestvérét is elkészítő –, belsőépítészeti projektekkel, valamint bútor- és textiltervezéssel is foglalkozó Szőke mindennek köszönhetően a jövőben sem marad majd megrendelés nélkül, a helyzet ugyanis a közeljövőben biztosan nem változik meg.
Kiemelt kép: Szőke Gábor Miklós szobrászművész beszél kiállításának megnyitóján a felújított Ybl Budai Kreatív Házban 2018. május 18-án. Fotó: Balogh Zoltán /MTI
