Kultúra

Van, akinek még az otthonlét is veszélyesebb a koronavírusnál

A koronavírus mindannyiunk számára komoly kihívást jelent, a házi karantén viszont még nagyobb gondot okoz a családon belüli erőszakot elszenvedőknek. A probléma világjelenség, Magyarország sem kivétel.

A koronavírus következtében a legtöbben hetek óta kényszerülnek elviselni a házi karantént, viszont akadnak, akiknek még mindig be kell járniuk dolgozni. Ők arra vágynak, bárcsak otthonról vészelhetnék át a következő heteket, hónapokat. Csakhogy nem mindenki számára jelent biztonságot az otthonlét. Egyre több kimutatás jelenik meg arról, hogy több országban is ugrásszerűen megnőtt a családon belüli erőszaknak minősülő esetek száma.

A karantén miatt emelkedik a bántalmazottak száma

Franciaországban március 17-én rendelték el a kijárási tilalmat. A Euronews cikke szerint az országban több mint harminc százalékkal nőtt a családon belüli erőszakról tett bejelentések száma, míg a fővárosban, Párizsban harminchattal. Franciaország – ahol a kijárási tilalmat egyelőre április 15-ig rendelték el – statisztikái alapvetően is elég rosszak a családon belüli erőszakot illetően. A legfrissebb felmérések szerint évente körülbelül 219 ezer 18 és 75 év közötti nőt ér fizikai vagy szexuális bántalmazás a korábbi vagy aktuális partnere részéről, mindezt azonban csak az esetek húsz százalékában jelentik. A felmérés emellett arról is beszámol, hogy három naponta meggyilkol egy nőt a hozzátartozója az országban.

Christophe Castaner francia belügyminiszter elmondta, a kormány új intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy az áldozatok segítséget tudjanak kérni a karantén ideje alatt is. Ezt a gyógyszertárakban tehetik majd meg.

Egy családon belüli erőszakban szenvedő nőnek, amikor a férje nélkül megy a gyógyszertárba, képesnek kell lennie, hogy segítséget kérjen

– fogalmazott.

Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD /AFP

Hozzátette, hogy külön kódrendszert dolgoznak ki azon áldozatok számára, akiket a partnerük a gyógyszertárba is elkísér.

A Qubit cikke szerint Brazíliában még rosszabb a helyzet, 40–50 százalékkal több ilyen esetet regisztráltak, míg Katalóniában húsz, Cipruson pedig harminc százalékkal többen hívják az ezzel foglalkozó segélyvonalat. Kínában nemcsak a segélykérő telefonhívások száma emelkedett vészjóslóan, de január óta egyre nő a válások száma is.

Rachel Williams, a Stand Up To Domestic Abuse nevű szervezet alapítója nemrég azt nyilatkozta, hogy az elkövetők és az áldozatok általában a nap bizonyos részeit munkában vagy társasági életben töltik, ami lehetőséget adhat a bántalmazottak számára, hogy levegőhöz jussanak, és valakivel beszélni tudjanak.

Most viszont a nap 24 órájában együtt vannak, összezárva, egy lélegzetvételnyi szünet nélkül. Ez keményebb lesz az eddig megszokottnál

– mondta.

Jill-Hailey Harries, a Carmarthen nevű, családon belüli visszaélésekkel foglalkozó szolgálat elnöke attól tart, hogy a zaklatók számára még jól is jön a járvány okozta házi karantén, mert ezzel még inkább meg tudják gátolni partnereik szabadságát. Egy másik lehetséges probléma, ha egy családon belüli erőszak áldozatává vált személy most megbetegszik, a bántalmazó akár ki is teheti őt a házból, ami komoly aggodalomra ad okot.

Nazir Afzal, a walesi kormány családon belüli visszaélésekkel foglalkozó tanácsadója elmondta, hogy az ilyen típusú erőszakos cselekmények száma a világ minden pontján megnövekedett a karantén ideje alatt, és egészen biztosnak tartja, hogy ez a tendencia jelentkezik majd az Egyesült Királyságban is.

Ugyanolyan biztos, minthogy felkel a Nap. Ha van egy időszak, amikor az emberek ugyanabba a helyiségbe vannak zárva, akkor ez lehetőséget teremt a bántalmazónak a visszaélésre. Észak-Írországban húsz, Párizsban harminckettő,  az ausztráliai Új-Dél-Walesben negyven százalékos a bántalmazások számának növekedése, ami jelentős, és nem kétséges, hogy ez Walesben is emelkedni fog

– mondta.

A szakértők szerint az egészséggel kapcsolatos aggodalmak és a jövedelem csökkenésétől, illetve megszűnésétől való félelmek fokozhatják a szorongást, ezáltal növelik a családon belüli bántalmazás kockázatát.

De mi a helyzet Magyarországon?

A magyar kormány részéről Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár beszélt a témáról, amikor március 30-án a Kossuth rádióban elmondta, az otthoni összezártság miatt több feszültség keletkezhet az emberek között, ezért nőhet a kapcsolati erőszak áldozatainak száma a koronavírus-járvány idején. Hangsúlyozta, hogy bár a személyes találkozások csökkentéséért át kellett alakítani a szolgáltatásokat, az áldozatok a járvány ideje alatt is számíthatnak a segítségre. Arra azonban nem tért ki, hogy a segélykérők száma nagy valószínűséggel emelkedni fog az elkövetkező időszakban.

Fotó: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) – mely az 1994-es alapítása óta azon dolgozik, hogy a nők és a gyerekek ellen elkövetett erőszakkal szemben fellépjen – segélyvonala eddig is leterhelt volt, de most még a szokásosnál is több hívás érkezik. A segélykérők nagy része érezhetően kétségbeesettebb, eszköztelenebb és elszigeteltebb, mondják. Az áldozatok mellett segítők is hívják a vonalat, akik barátként, ismerősként vagy családtagként szeretnének támogatást adni az érintetteknek. Ilyenkor velük is részletesen átbeszélik az adott helyzetet, és igyekeznek a lehető legtöbb hasznos információt átadni.

Sokak számára azonban nem egyértelmű az sem, pontosan mikortól is beszélünk erőszakról vagy abúzusról egy kapcsolatban. Ötvös Veronika, a NANE szakértője úgy fogalmaz ezzel kapcsolatban, hogy a párkapcsolati és családon belüli erőszak során a felek között egy erős alá-fölé rendeltségi viszony figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy nem két egyenlő fél nézeteltéréseiről van szó, ahol egyes konfliktusok néha odáig fokozódnak, hogy a felek szóban vagy fizikailag kölcsönösen erőszakossá válnak.

A bántalmazó hatalmat gyakorol a másik felett annak szisztematikus megfélemlítésével. Ez nem feltétlenül jelent fizikai bántalmazást, hiszen az elnyomás, a kontrollálás eszköztárába tartozik a verbális, lelki, szexuális és a gazdasági erőszak is

– mutat rá.

Ahhoz, hogy megállapítsuk, bántalmazó-e egy kapcsolat, általában érdemes megvizsgálni, fél-e az egyik partner a másiktól, hogy mi a félelem tárgya, valamint, hogy kinek milyen beleszólása van a feleket érintő döntésekbe, kinek az érdekei szoktak végül érvényesülni, illetve milyen kockázatai vannak a kapcsolatból való kilépésnek a felek számára, mondja.

A statisztikák szerint Magyarországon átlagosan heti egy nőt öl meg a volt vagy jelenlegi partnere. Az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) 2014-es reprezentatív felmérése alapján minden ötödik magyar nő élt már olyan kapcsolatban, ahol a partnere fizikailag is bántalmazta, és több mint 200 ezer nő él jelenleg is ilyen kapcsolatban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint globálisan minden harmadik nő szenvedett már el fizikai erőszakot is alkalmazó párkapcsolati és/vagy szexuális erőszakot az élete folyamán. A szexuális erőszakot is ideszámítva Magyarországon sem tűnik túlzásnak ez az arány, hívja fel a figyelmet Nógrádi Noá, a NANE és a Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT Egyesület) szakértője.

A már említett FRA felmérés alapján Magyarország az EU középmezőnyébe tartozik a családon belüli bántalmazások számát illetően, de ezek a statisztikák csalókák lehetnek, hívja fel a figyelmet Nógrádi Noá. Azokban az országokban, ahol valamivel jobb a nők helyzete, és tudatosabb a társadalom az erőszakkal, illetve a nemek közötti egyenlőtlenségekkel kapcsolatban, a nők magabiztosabban számolnak be az erőszakról. Így például az északi országok magasabb arányokat mutatnak.

Bizonyos értelemben jó lenne, ha a statisztikák magasabb számokat mutatnának. Ez ugyanis azt jelentené, hogy kisebb a látencia, vagyis a nem beazonosított esetek száma, amelyekről nem számolnak be az érintettek. Az erőszak mindenképp ott van, de jobb, ha tudunk is róla

– fogalmaz.

A nők elleni gyilkosságok tekintetében Magyarország sajnos rosszul áll az Eurostat adatai alapján. A legutóbbi, 2017-es adatok szerint – a népesség arányait is figyelembe véve – a magyarnál csak Finnországban magasabb ez a szám az EU-ban.

Persze ezeknél a statisztikáknál is kérdés, hogy mi hogyan került be a rendszerbe. Szándékos emberölésként regisztrálta-e például az adott állam azt, amikor egy bántalmazó halálra verte a feleségét, és „véletlenül” okozott olyan súlyos testi sértést, amibe az áldozat belehalt. Vagy éppen azt, amikor egy bántalmazott önvédelemből megölte a bántalmazóját. Magyarországon különösen nagy a kontraszt ennek megítélésében, és abban, hogy a hatóság mit tekint szándékos emberölésnek, illetve emberölési kísérletnek, és mit nem. Gondoljunk csak Kertész Ágnes ügyére, összevetve a „kalapácsos” vagy a „darabolós” gyilkossal

– mondja Nógrádi.

A kislány, aki egy dobozkába csukja a szomorúságot
Ágnes öt évig élt rémálomszerű kapcsolatban egy férfivel. Egy lánygyermekük van, hat és fél éves. Az asszony tíz évre börtönbe vonult, mert a bíróság szerint megpróbálta megölni a férjét.

Nagyon sokszor hallani, hogy kívülállók számon kérik a bántalmazó kapcsolat elszenvedőjén, miért nem lép ki a kapcsolatból. Erről azonban tudjuk, hogy egyáltalán nem olyan könnyű. Az ítélkezés helyett érdemes annak tudatában lenni, mely okok miatt marad bent mégis valaki egy bántalmazó kapcsolatban.

Számos oka lehet annak, hogy valaki nem lép ki, a helyzet fennmaradásához pedig hozzájárul a társadalmi közöny is. Különösen nehéz kilépni egy bántalmazó kapcsolatból, ha a közvetlen környezet elbagatellizálja a veszélyt, nem támogató, sőt, áldozathibáztató. Fontos szerepet játszhat a bántalmazó kapcsolatokra jellemző gazdasági, anyagi kiszolgáltatottság és a megtorlástól való félelem is. A bántalmazó sokszor fenyegetőzik (igen hitelesen) közvetlen fizikai megtorlással, de azzal is, hogy elveszi vagy bántani fogja a gyerekeket

– mondja Ötvös Veronika.

Elmondása szerint a nők hamar megtapasztalják, hogy az intézményrendszer nem ismeri fel és el a bántalmazás tényét, ami eltántoríthatja őket a bírósági eljárástól vagy akár a válás kezdeményezésétől.

Mécsesek égnek a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) Néma Tanúk elnevezésű felvonulásán a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, amelyet a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi világnapja alkalmából tartottak Budapesten 2018. november 25-én. Fotó: Balogh Zoltán/ MTI

A NANE Miért marad? című ingyenesen letölthető kiadványa részletes áttekintést ad a lehetséges okokról, melyek az alábbi, bántalmazott nőktől származó idézeteket tartalmazó listában olvashatók.

  • Anyagi függőség: „Miből élnénk a gyerekeimmel? Ha találnék is munkát, a saját fizetésemből nem tudnánk megélni.” „Hova is mehetnék?”
  • A gyerek vélt érdeke: „Egy erőszakos apa még mindig jobb, mintha nem volna apjuk.” „A gyerekeket nem veri.”
  • Bizakodás: „Majd csak megváltozik, leszokik az ivásról, és akkor minden jobbra fordul.”
  • Bűntudat: „Biztos én tehetek róla. Valamit nem csinálok jól. Megérdemlem, hogy így bánik velem.”
  • Érzelmi zsarolás: „Azt mondta, nem tud nélkülem élni, és hogy öngyilkos lesz, ha elhagyom.”
  • Félelem: „Megfenyegetett, hogy ha elhagyom, utánam jön, és megöl engem is és a gyerekeket is.”
  • Lerombolt önbecsülés: „Úgysem találnék nála jobbat. Azt mondja, hogy csúnya vagyok, és ráadásul rossz anya és feleség.”
  • Kötődés: „Sokszor jó vele. Amikor nem durva, boldog vagyok. Ha vele maradok, talán meg tudom változtatni.”
  • Tagadás: „Annyira azért nem rossz a helyzet. Más nőknek sokkal nehezebb.”
  • Társadalmi nyomás: „A családnak mindenképpen együtt kell maradnia. A család összetartása a nők dolga.”

Hogyan segíthetünk?

A szakértők szerint az első és legfontosabb lépés, ha van az ismeretségi körünkben érintett, hogy tájékozódjunk, tudjunk meg minél többet a családon belüli és párkapcsolati erőszakról. Ha van bántalmazó kapcsolatban élő ismerősünk, a jelenlegi, a koronavírus idején szélsőségesen izolált helyzetben igyekezzünk továbbra is fenntartani az áldozattal a kapcsolatot.

Kérdezzük meg, mire van szüksége, és abban segítsünk, amiben segítséget kér. Ne kezdjünk el tanácsokat adni, ne kritizáljuk, és figyeljünk arra, hogy ne sodorjuk veszélybe, például érzékeny információkat csak olyan fórumon osszunk meg, amiről tudjuk, hogy a bántalmazó nem fér hozzá. Ötvös Veronika szerint kormányzati szinten sürgetően fontos egy akcióterv kidolgozása, amely leírja, hogy milyen konkrét lépéseket terveznek a jelenlegi helyzetben, és ezek végrehajtására mekkora költségvetési keretet határoznak meg.

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek száma a következő hetekben jó eséllyel nőni fog, mondja Nógrádi Noá, így reméli, hogy hamarosan megjelenik az a központi akcióterv, ami leírja a várható állami intézkedéseket, és hogy ezek kidolgozásába bevonják majd az áldozatsegítésben jártas szervezeteket is.

Franciaország hétfőn bejelentette, hogy 20 ezer hotelszobát bérel bántalmazott nőknek a vészesen kevés menedékház-férőhely kiegészítésére. Ezt Magyarország is megfontolhatná, tekintve, hogy nagyjából minden 1000 bántalmazott nőre 1 férőhely jut titkos menedékházakban, a többiek pedig gyakorlatilag kínzással egybekötött házi őrizetre vannak ítéltetve a következő hónapokban.

 

Figyelem!

A NANE Egyesület ingyenes lelkisegély-vonala bántalmazott nők és segítőik számára továbbra is elérhető a 06 80 505 101 számon hétköznapokon (hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken 18-22 óra között, és szerdán 12-14 óra között). A PATENT Egyesület jogsegély vonala (06 70 220 2505) újabb időponttal bővült ki: a szokásos szerdai 16-18 és csütörtöki 10-12 óra közötti időszakokon felül péntekenként 12-14 óra között is elérhető, illetve chat-szolgáltatást is indítottak szombatonként 16-18 és hétfőnként 10-12 óra között a Facebookon, írásos jogi segítség-kérések számára. Emellett pedig mindenkit arra biztatunk, hogy aki tud, segítsen az érintetteknek, ha pedig bizonytalan abban, hogy ezt hogyan tegye, maga a segítő is hívhatja a fenti számokat.

Kiemelt kép: Jorge Mantilla /NurPhoto /Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.