Kultúra

A brit közvélemény nem győzi keresni a felelősöket Caroline Flack haláláért

Egymásnak dobálják a labdát a Love Island műsorvezetőjének öngyilkossága után a nyilvánosan hibáztatott felek: a bulvársajtó, a közösségi média és a tévécsatorna, de még a Flack ellen családon belüli erőszak miatt vádat emelő ügyészséget is támadták. Lesz-e következménye a tragikus esetnek, és vannak-e határok a celebek magánéletének nyilvánosságában?

Veszekedésből baleset

„2019. december 12-én a barátommal szembeni testi sértés vádjával letartóztattak. 24 órán belül az egész világom és a jövőm összeomlott, és a falak, amiket oly sokáig építettem magam köré, leomlottak. Hirtelen egy teljesen másik színpadra kerültem” – írta januárban egy kétségbeesett üzenetben Caroline Flack, melyet a két és fél milliós Instagram-táborának szánt. A bejegyzés azonban nem jelenhetett meg, miután Flack ügyvédei azt javasolták, az ellene folyó jogi eljárásra tekintettel inkább ne tegye közzé a posztot, amiben arról is beszélt, szimpla baleset volt, amiért megvádolták. „Nem vagyok erőszaktevő! Veszekedtünk és történt egy baleset. A vér, ami látható a valaki által kiszivárogtatott fotókon, az ÉN vérem volt” – írta a 40 éves tévés műsorvezető a családja által csak napokkal a halála után nyilvánosságra hozott üzenetben.

Öngyilkos lett a brit Love Island műsorvezetője
Holtan találták otthonában a brit Love Island műsor korábbi házigazdáját, Caroline Flacket.

Flack – akinek halálát szerdán, négy nappal később hivatalosan is öngyilkosságnak minősítette a vizsgálat – halála tényleg sokkolta a brit közvéleményt, nem is csak azért, mert egy közismert tévés személyiség lett öngyilkos fiatalon, hanem mert rengeteg kérdést felvetett, a média és különösen a bulvársajtó, a televíziózás, a közösségi média és a brit ügyészség szerepéről is az ügyben. A hullámok ráadásul egész magasra csaptak, vezető politikusok és miniszterek is megszólaltak, miközben voltak, akik azzal próbálták csillapítani a kedélyeket, hogy várjunk az ítélkezéssel, hiszen nem lehet pontosan tudni, miért és minek a hatására került ilyen állapotba a búcsúlevelet sem hagyó Flack, hogy nem látott kiutat. Ettől függetlenül a történet összes fontosabb szereplőjével szemben felmerült kifogások elgondolkodtatók.

Lewis Burton a bírósági tárgyalásról jövet (Photo by Mark R. Milan/GC Images)

Caroline Flack táncosnak és musicalszínésznek tanult, de végül tévés műsorvezetőként lett ismert, 2005-től kezdve egyre nagyobb nézettségű reality műsorokban kapott szerepet, melyek közül az I’m a Celebrity… Get Me out of Here! NOW! (Celeb vagyok, ments ki innen) volt az első igazán nagy show, ezt pedig követte az X-Factor, majd 2015-ben a Love Island. Ez az utóbbi, tavaly óta a magyar tévén is futó társkereső valóságshow lett Flack igazi műsora, ahol megtalálta a hangját, ezért is okozott megdöbbenést, amikor decemberben bejelentette, a rendőrségi ügye miatt nem ő fogja vezetni a most januárban induló új évadot. Magáról az esetről csak annyit tudni, a hajnali órákban egy lámpával megsebesítette barátját, a teniszező Lewis Burtont, miután annak telefonján üzeneteket talált egy másik nőtől. Flack magát is megvágta véletlenül egy üveggel, és a vérben úszó szobáról készült képek bejárták a bulvársajtót. Burton fejsebét mentők látták el, de a sérülése nem volt komoly, és maga Burton is sietett leszögezni, hogy nem tartja magát áldozatnak és nem tesz feljelentést. Az ügyészség ennek ellenére bizonyítottnak látta, hogy eljárást indítson Flack ellen, és óvadék ellenében szabadlábra helyezte, de azzal a feltétellel, hogy a márciusra kitűzött tárgyalásig nem léphet kapcsolatba barátjával.

A bulvármédia célkeresztjében

A brit tabloid sajtónak (azaz a bulvársajtónak, elsősorban a Sunnak és a Daily Mailnek) több se kellett, és folyamatosan a címlapon hozták az ügy újabb szaftos fordulatait, miközben Flacket erőszaktevőként állították be, szóviccekkel és karikatúrákkal (utóbbiak közül a Sun el is távolított egyet röviddel Flack halála után). A megszokott forgatókönyv szerint ezek a kiadványok tették egyebek között híressé a műsorvezetőt, majd elég volt egyetlen botlás, és ugyanők mindent elkövettek azért, hogy tönkre is tegyék őt. Igaz, Flack már korábban is megérezhette, milyen kétélű fegyver a tabloid sajtó figyelme: a mozgalmas magánélete miatt többször is pellengérre állították, így amikor 2011-ben a One Direction nála tizenegy évvel fiatalabb tagjával, az akkor még csak tizenhét éves Harry Stylesszal randizott, máskor pedig a Harry herceggel kezdődő kapcsolatának vetett gyorsan véget a bulvármédia fokozott figyelme. „Minden egyes ballépését a média vizsgáló figyelme követte. Üzenem a sajtónak, amely démonizálja és lerombolja a sikert: elég volt!” – mondta Laura Whitmore, Flack barátnője és helyettese a Love Islandben.

A híresen kegyetlen brit bulvársajtó nem először került a célkeresztbe, és a mostani eset kicsit hasonló a Diana hercegnő halálát követő közfelháborodásra, vagy a News of the World megszűnéséhez vezető lehallgatási botrányhoz (a lap munkatársai hírességek illetve bűncselekmények áldozatainak telefonjait törték fel és hallgatták le), noha egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy ennek is olyan messzire vezető következményei lennének. Sőt, van egy sokkal újabb hasonlítási alap is: Meghan hercegnő, akit gyakorlatilag Kanadáig kergettek a rasszizmustól sem mentes tabloidok. Ebben a közhangulatban jött a hír Flack haláláról is, és többen most már a brit kormányt sürgetik, hogy fékezzék meg az emberi életeket szétromboló pletykalapokat. „Ami megtörtént Caroline Flackkel, az újra és újra meg fog történni sebezhető emberekkel, amíg a kormány közbe nem lép” – mondta a CNN-nek Nathan Sparkes, a Hacked Off nevű kampány egyik vezetője, mely még a News of the World-botrány idején alakult meg, és azóta is a tabloidok elleni szigorúbb fellépést szorgalmazza.

Caroline Flack a bíróság előtt (Photo by Hollie Adams/Getty Images)

Egy Flack halála után indult online petíció, mely a közszereplők és hírességek magánéletének fokozott védelmét sürgeti, szerda estig már csaknem 600 ezer aláírást gyűjtött össze. A petíciót Stephanie Davis indította, aki szappanopera- és valóságshow-szereplőként személyesen is megtapasztalta már, milyen a tabloidok célkeresztjébe kerülni, míg vezető politikusok is megszólaltak. A válságban lévő Munkáspárt vezetésére legesélyesebbnek tartott Keir Starmer arra figyelmeztetett, hogy a média felerősíti a közösségi média kártékony hatásait, és valamit tenni kell azért, hogy „jobb médiánk legyen”, míg Daisy Cooper liberális demokrata képviselő még keményebben fogalmazott: „Függetlenül attól, hogy mi történt, nem kellett volna Flacket a halálba hajszolniuk a kattintásvadász bulvárújságoknak” – mondta Cooper, amely szintén a kormány cselekvését kérte. Az ügyben nyilatkozó kormánytagok azonban eddig kerülték, hogy sajnálkozáson kívül bármi egyebet is mondjanak, és a sajtóban megszólaló szakértők is óvtak az általánosító reakcióktól, mások pedig a sajtószabadság elleni támadást látnák egy ilyen szigorításban. És egyébként is, ha egy hercegnő halála sem indított mélyreható változásokat, akkor egy reality-műsorvezető esete miért lenne komolyabb? – tették fel többen is a kérdést.

Maguk az érintett bulvárlapok egyrészt azzal védekeztek, hogy ők nem csináltak mást, mint kielégítették a közönség étvágyát, és szerintük most ugyanazok az emberek támadják őket, akik korábban elolvasták az összes cikket Flack magánéletéről. A Sun pedig egyből tovább is passzolta a labdát az ügyészségnek, illetve a Love Islandet sugárzó tévécsatorna, az ITV vezetőségének: „Caroline-t cserben hagyta az ITV, és fel is zaklatta őt, hogy nem álltak ki mellette és nem kapott semmilyen támogatást tőlük. Caroline és én is összetörtünk tavaly a közös barátunk, Mike Thalassitis temetésén. Hihetetlen, hogy most újra itt tartunk” – írta Dan Wootton, a Sun vezető szerkesztője. Bármilyen cinikusnak is tűnhet ez, abban igaza van, hogy az ITV-t is sokan hibáztatják a tragédiáért. Wootton célzott rá, hogy nem ez volt az első haláleset a Love Island történetében: a műsor két egykori versenyzője, Mike Thalassitis és Sophie Gradon is öngyilkos lett. Az ITV azzal védekezett, hogy komoly segítséget nyújt a játékosok mentális egészsége megőrzése érdekében a műsor után is, míg Flack esetében nyitva hagyták az ajtót a visszatérésnek, és állandó kapcsolatban voltak a műsorvezetővel azután is, hogy otthagyni kényszerült a show-t. A Love Islandet viszont azért is bírálták a kritikusok, hogy a műsor lényegéhez tartozik, hogy feszültséget kelt a játékosok között, illetve kifejezetten rá van szorulva arra, hogy a közösségi médiát kellően felhergelje.

A Twitter és az ügyészség

A közösségi média felelőssége pedig szintén napirenden van, pláne, hogy Flack már az évekkel ezelőtt megjelent önéletrajzi könyvében is azt írta: „Talán a Twitter volt a legrosszabb. Bármilyen rettenetesek is az újságok, azért egy határig merészkedhetnek csak a személyiségi jogok miatt. A Twitter azonban más, azt senki sem ellenőrzi.” A komikus Russell Brand nyílt levélben a „habzó, szüntelenül szurkálódó, trollkodó ítélkezést” hibáztatta a tragédiáért, és egyenesen Amy Winehouse halálához hasonlította az esetet. Idézték az újságok Fiona Fagant, Flack barátnőjét is, aki azokat a „klaviatúra-harcosokat” hibáztatta a tragédiáért, akik képtelenek belátni, hogy az emberek sérülékenyek, és a leírt szavaknak következményeik vannak. A CNN által megszólaltatott, sztárokkal foglalkozó pszichológus, Honey Langcaster-James is azt mondta, a hírességek gyakran nem mutathatják ki a valós érzéseiket, mert a karrierjüket veszélyeztetné, ha híre megy, hogy problémáik vannak. A Twitter és a közösségi média valós természetét pedig mi sem szemléltethetné jobban, mint az, hogy Flack halála után a #bekind (légy kedves) hashtag terjedésével párhuzamosan sokan a Sun újságíróját kezdék gyalázkodva támadni, aki kitette a később levett, Flacket gúnyoló hírt.

Végül számos kritika érte az ügyészség munkáját is, amiért az annak ellenére is vádemelésig vitte az ügyet, hogy az állítólagos áldozat, Burton sem akart eljárást. Flack menedzsmentje egyenesen azzal vádolta az ügyészséget, hogy csak egy „show tárgyalást” akart csinálni az ügyből. Az ügyészség azzal védekezett, hogy a családon belüli erőszak esetében akkor is vádat emelhetnek, ha ezt a bántalmazott nem akarja, pontosan azért, hogy ne lehessen az áldozatokra nyomást gyakorolni az eljárást megszüntetéséért. Továbbá azzal is indokolták az eljárást, hogy minden egyes esetet komolyan kell venni, és azokat is meg kell védeni, akik ezt esetleg nem látják indokoltnak. És ilyenkor még a vádlott mentális egészsége sem lehet szempont.

Utóbbi azért kerülhet szóba, mert Flack nyíltan írt a depressziójáról tavaly ősszel egy Instagram-posztban, amit így zárt: „Legyetek kedvesek az emberekkel. Sose tudhatjátok, ki milyen állapotban van éppen” – írta, és ezt kapta fel a halálakor a Twitter is. Az érme másik oldalára viszont a New York Times cikkében megszólaltatott Guardian-publicista, Roy Greenslade világított rá:

Ha híresség vagy, és a médiaprofilra támaszkodva tettél szert hírnévre és ezáltal jövedelemre, akkor nagyon nehéz csak úgy elzárni a csapot.

Borítófotó: Tolga AKMEN / AFP

Figyelem!

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik