Kultúra filéző

Tényleg a ketogén diéta a legjobb megoldás, hogy ne csesszük el a házasságunkat?

A házasságok válságáért a szülés után le nem fogyó nőket okoló Schobert Norbert is kiveszi a részét a trendből, pedig másfél éve még nem tartotta jó ötletnek a zsíralapú diétát. Miről van szó, és mik a veszélyei a ketogén diétának?

Schobert Norbert kijelentései miatt rengetegen felháborodtak. A szénhidrátcsökkentett élet hírnöke azt találta mondani, hogy a házasságok a nők szülés utáni alakja miatt mennek tönkre, és ne várjuk el, hogy a férjünk megkívánja elhízott, megváltozott testünket. Schobert nem kért bocsánatot.

Egy ilyen botrányba máshol könnyen belebuknak a celebek, és akkora bojkottot hirdetnek ellenük, hogy legközelebb kétszer is meggondolják, jó ötlet-e a családon kívül a milliós követőtáborral is megosztani, hogy „sajnos a nők a szülésnél cseszik el, mert úgy gondolják, hogy értéket adtak a férfinek, a családnak. Tényleg adtak értéket, csak a férfi szexualitása ezt az értéket nem tudja értékelni.” Nálunk egyelőre odáig jutott a Schobert-ügy, hogy egyre több ismert arc határolódik el az általánosítástól, és a fitneszguru veszített ötezer követőt.

Hogy ez csak egy félresikerült – vagy ami még rosszabb, eleve botrányosnak szánt – marketingfogás-e, azt talán sosem fogjuk megtudni, viszont az érdekes lehet, hogy az olvadó kilókból birodalmat építő Schobert legújabb őrülete, a KETO, ami a ketogén, azaz az extrém alacsony szénhidrát-, és magas zsírbevitelre épülő diétára utal.

Mi is az a ketogén diéta? Milyen veszélyei vannak, és miért mondhatta Schobert a zsírban gazdag trendről úgy másfél éve még azt, hogy kifejezetten kockázatos?

Hogy röviden összefoglaljuk a ketogén étkezés szabályait, Szabó Luciát, az Életmód Orvosi Központ dietetikusát kérdeztük. A magas zsírtartalmú, normál fehérjetartalmú és alacsony szénhidráttartalmú diétát az 1920-as években fejlesztették ki, miután észrevették az epilepsziás betegeknél – főként gyerekeknél –, hogy csökkentheti a rohamok előfordulását. Tehát alapvetően egy terápiás étrendről van szó, aminek alkalmazását később a gyógyszeres kezelések háttérbe szorították, majd egy hollywoodi producer, Jim Abrahams a kilencvenes évek közepén hívta fel rá újra a figyelmet, amikor sikeresen kezelte a módszerrel a fiát.

Tulajdonképpen éheztetjük a szervezetet, rávesszük, hogy a zsírraktárak bontásából, zsírból nyerjen energiát – és éppen ez az oka a ketogén diéta körüli felhajtásnak, hiszen éppen erre törekszünk egy fogyókúránál is.

A diéta lényege leegyszerűsítve az, hogy zsírt zsírral eszünk, és maximum 35-50 gramm szénhidrátot viszünk be, de ennél jóval kevesebb a gyakori a szigorúbb ketósoknál. A gyakorlott fogyókúrázók tudják, hogy ez milyen kevés: átlagosan 100 gramm száraztésztában (ami körülbelül egy kisadagnak felel meg) úgy 70 gramm szénhidrát van, és egyes hormonzavarok kezelésénél (PCOS, inzulinrezisztencia) is 160 grammos diétát javasolnak. Így máris érthető, mekkora sokkot jelenthet a nullához közelítő szénhidrátmennyiség.

Fotó: iStockphoto

Rengeteg olyan termékben van szénhidrát, amiről nem is gondolnánk, így a ketós étrendnél kiesnek a gyümölcsök és az olyan magas fehérje- és rosttartalmú alapanyagok, mint a csicseriborsó. Ehelyett előkerülnek az állati eredetű zsírok, olajos magvak (csakhogy ezek meg allergizálhatnak), hogy legalább valahogy túléljük a napot.

Szabó Lucia is hangsúlyozta, azt szokták javasolni, hogy az energiabevitel 50-55 százaléka legyen szénhidrát, nagyjából 30 százalék zsír, és a maradék 15-20 százalék épüljön a fehérjékre. A ketogén diéta pedig felborítja ezeket az arányokat.

A témával komolyabban foglalkozó cikkek általában azt emelik ki, próbáljunk arra figyelni, hogy ne essünk a rossz ketó („dirty keto”) hibájába. A New York Times például úgy fogalmazott, hogy ha már alig veszünk magunkhoz szénhidrátot, akkor „jó zsírokat” fogyasszunk, találjunk rá az avokádóra vagy éppen az olívaolajra.

Schobert Norbert viszont alig másfél éve még nem rajongott a ketogén életmódért: „Megjelent egy vizsgálat, hogy azok, akik nem a mediterrán diétát alkalmazzák, és teljesen megvonják például a szénhidrátot és mellé sok húst fogyasztanak, öt-hat évvel rövidebb ideig élnek. Hangsúlyozom, ez nem csak az én véleményem! Az úgynevezett ketogén diétát sehol a világon nem támogatják a szakmai szervezetek” – nyilatkozta Rippel Ferenc életmódjára utalva. Ezzel szemben honlapján jelenleg a tudományos tekintélyként kevésbé, bulvárcikkeiről viszont annál inkább ismert Daily Mailre hivatkozva hirdeti, hogy a ketogén diéta a rákos megbetegedések egy részénél még a daganatok terjedését is megállíthatja.

Bizonyos update-es termékek azóta megkapták a KETO címkét, ami inkább csak nevében illeszkedik a szigorú irányzathoz: elvégre az egyik cél, hogy amennyire lehet, szokjunk le az édes ízről. Schobert termékei a tápanyagtáblázatokat elnézve inkább a szénhidrátcsökkentett életmódhoz tartoznak, arra ösztönöznek bennünket, hogy kevesebb cukrot és szénhidrátot vigyünk be a szervezetünkbe, de az már más kérdés, hogy mennyi zsírral pótoljuk ezeket. Vagyis a Norbi Update termékei a diéta egyes, hangzatos elemeit vették csak kölcsön.

Fotó: iStockphoto

Mennyire veszélyes?

Szabó Lucia arra is kitért, nem mindegy, hogy ki kezd zsíralapú táplálkozásba. Mivel a legtöbbször állati eredetű zsírokkal vágunk a diétába, gyakran előfordulhat székrekedés, hányinger, hányás, és aki refluxos, annál fokozottan jelentkezhetnek a tünetek. Sokan számolnak be rossz leheletről az elején („keto breath”), és szomjasabbak lehetünk a megszokottnál. Ami viszont ennél is kockázatosabb, az a hipoglikémia: az alacsony vércukorszintre hajlamos embereknél fordulhat elő, hidegrázással, verejtékezéssel járhat.

A ketó nem egy hosszú távon fenntartható állapot, vannak olyan sejtjeink, amiknek kell a szénhidrát: ilyenek a vörösvértestek vagy mondjuk az idegrendszer sejtjei. A normális anyagcseréhez és bélműködéshez szintén kell szénhidrát. Hogyha eltoljuk egyik irányba a táplálkozást, annak mindig van valami káros következménye: például megnőhet a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata

– magyarázta a dietetikus. Ezért nem mindegy, hogy valaki milyen magas koleszterin- vagy trigliceridszinttel vág bele a diétába. Ráadásul ha a családban többször is előfordult valamilyen szívbetegség, nem érdemes ezzel játszani. Szabó Lucia határozottan azt javasolja, ne menjünk a divat után, inkább keresgéljünk a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Facebook-oldalán tippekért.

Ha valaki fogyni szeretne, nem kell ahhoz a ketogén diéta. Egyszerűen együnk több zöldséget, együnk rendszeresen, igyunk elegendő folyadékot, és válasszuk a magas rosttartalmú köreteket vagy pékárukat. Nincs semmi misztikum vagy rejtély a fogyókúrában. Pár egyszerű lépés kell. Az a baj, hogy ezek az erősen kizáró étrendek – mint a ketogén is –, akár többet árthatnak, mint amennyit használnak.

Bármit tervezünk is, legalább egy háziorvossal konzultáljunk, de a legjobb, ha elmegyünk egy dietetikushoz, és csinálunk egy nagy labort, mielőtt megállunk napi 10-20 gramm szénhidrátnál.

A legtöbben azonban szerencsére csak kiveszik a számukra hasznos elemeket a ketogén diétából, és egy-egy recept vagy ötlet segítségével teszik színesebbé az étrendjüket, hogy ne csak a tésztát, esetleg kenyeret tudják elképzelni vacsorára.

Frissítés: Schobert Norbert a képviseletén keresztül hozzátette a cikkünkhöz, hogy ő is csak rövid távon javasolja a ketogén diétát, mindenképp orvosi felügyelet mellett. 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik