Kultúra

Tönkreteheti egy szatíra a kétezer éves keresztény hit értékeit?

A csúcsra provokálták magukat

A Krisztus első megkísértése (A Primeira Tentação de Cristo) című film egy karácsonyi különkiadás: a már nevében is beszédes Porta dos Fundos (Hátsó ajtó) nevű brazil komikuscsapat alig háromnegyed órás filmje, ezen kívül még egy alkotásuk található meg a Netflixen, ez a 2018-as karácsonyi kisfilmjük, a szintén bibliai tabukat feszegető Az utolsó másnap, mely nemzetközi Emmy-díjat is nyert a legjobb vígjáték kategóriában. A példaképei között a Brian életével a maga hasonló köreit is megfutó Monty Pythont is megnevező Porta dos Fundos egyébként a YouTube-on aktív elsősorban, ott is váltak népszerűvé a saját csatornájukkal, mely 2012 óta provokálja a brazil közvéleményt. Az alkotók (Fabio Porchat, Ian SBF, Antonio Tabet) és a filmszínész Gregorio Duvivier korábban már dolgoztak különféle brazil televíziókban, de úgy érezték, gúzsba kötik őket a konzervatív tévécsatornák, a YouTube-on viszont nem voltak korlátok. Ennek is köszönhetően a Porta dos Fundos gyorsan népszerűvé vált, és fél év alatt el is érték a 30 milliós össznézettséget a csatornájukon, a következő évben pedig már a leglátogatottabb brazil YouTube-csatorna lett az övéké, és folyamatosan jöttek a mérföldkövek: 2015 novemberében érték el a 10 millió követőt, és világszinten is a legnépszerűbb száz csatorna közé tartozik, jelenleg 16,2 millió követővel. A csapat aztán a FOX brazil csatornájával kötött megállapodást sorozatokról, majd 2017 áprilisában a Viacom szerzett többségi tulajdont a Porta dos Fundos cégben, mintegy 60 millió dollárért.

Ebből is látható, hogy a Porta dos Fundos jól ismert a brazil közvélemény előtt, és ez nagy mértékben az országban egyre erősödő vallásos és konzervatív irányvonallal szemben állást foglaló, provokatív videóinak köszönheti. A Krisztus első megkísértése ugyanis távolról sem az első ilyen próbálkozása a csoportnak, hiszen a vallási tabukat megcélzó filmek egész sorát termelték ki az elmúlt hét évben. Így ezeknek a botrányos karácsonyi különkiadásoknak már hagyománya van: a 2013-asban például József éktelen haragra gerjed, amikor megtudja, hogy Mária megcsalta Istennel, Jézus pedig alkudozik az ő épp keresztre feszítő katonával, hogy nem lehetne fertőtleníteni a szöget, mert fél a tetanusztól. Már ekkor is petíció indult a film ellen, a csatornát támogató sörgyártó céget próbálták meg rávenni a felháborodott nézők, hogy lépjen vissza a szponzorációtól, míg a Porta dos Fundos egyik vezetője azt nyilatkozta, nem a kereszténységet akarták támadni, csak a saját rajongóik szórakoztatására készítették a műsort. A tavalyi pedig az apostolokról szólt, akik annyira berúgnak az utolsó vacsorán, hogy másnap alig emlékeznek valamire az előző este történéseiből, de ez sokkal kevesebb hívőt zavart, még a nemzetközi Emmy-díjat sem kísérte zajos tiltakozás.

Gregorio Duvivier (balra) és Fabio Porchat (jobbra) az Emmy-díjátadón. Fotó: Dia Dipasupil/Getty Images)

De nemcsak karácsonyra tartogatják az ilyen típusú humort: 2016 februárjában Jézus egy rövid szkeccsben kikelt az ellen, hogy ő mindenkit szeretne, és bevallotta, utálja a Bolsonaro-szimpatizánsokat, unalmasnak találja a szentmisét és úgy általában az intézményesült vallást. Egy másikban még nyilvánvalóbban támadták a jobboldali-konzervatív közeget, amikor Jézust a saját hallgatósága lekommunistázza és Kubába akarja küldeni, amikor arra biztatja őket, hogy adják a szegényeknek, amijük van. Megint egy másikban „a katolikus mennyországot” úgy mutatják be, hogy abban Hitlernek és Mussolininek is helye van, hiszen mégiscsak katolikusok voltak és megbánták a bűneiket – ez utóbbi videó miatt is bíróságra citálta a Porta dos Fundost egy katolikus szervezet, de végül nem sikerült elérniük, hogy levetessék a YouTube-ról a videót.

Miért pont most telt be a pohár?

A Porta dos Fundos tehát már évek óta sikerrel provokálja a brazil katolikusokat, de a címében Martin Scorsese 1988-as botrányfilmjére, a Krisztus utolsó megkísértésére utaló Krisztus első megkísértésével a jelek szerint túllőttek a célon: 2019. december 24-én hajnalban három álarcos férfi Molotov-koktélokkal támadta meg a Porta dos Fundos Rio de Janeiró-i irodáját. A támadásban senki sem sérült meg, és egy biztonsági őr még idejében el tudta oltani a lángokat, de az üzenet így is egyértelmű volt. „Egységesen maradunk, erősek, ihletettek, és bízunk benne, hogy hazánk túléli ezt a gyűlöletvihart, a szeretet és a szólásszabadság pedig érvényesülni fog” – írta közleményében a megtámadott csoport, az alapító Fabio Porchat pedig a Twitteren így fogadkozott: „Sosem hallgattatnak el bennünket!” A merényletet A Nagy Brazil Integralista Család Népi Nacionalista Felkelőinek Parancsnoksága nevű szervezet vállalta magára, a videóban pedig maszkos férfiak a harmincas évek Plínio Salgado alapította szélsőjobboldali mozgalma, az Integralisták jelképe előtt vádolták istenkáromlással a Netflixet. A rendőrség később azonosította az egyik támadót, egy Eduardo Fauzi Richard Cerquise nevű üzletembert, aki Moszkvába menekült a merénylet után.

A molotovkoktélos támadás azonban csak a jéghegy csúcsa volt: a december 3-án kikerült film ugyanis a korábbiaknál is nagyobb sikerrel egyesítette a Porta dos Fundos ellentáborát. Nyilván nem elsősorban amiatt, hogy ebben a filmben Jézust melegnek mutatják be, aki bemutatja a szüleinek barátját, Orlandót, míg Mária és József meglepetésbulin fedik fel az igazságot, miszerint nem József a valódi apja. Márpedig a homoszexualitás Jair Bolsonaro elnök Brazíliájában össztűz alatt áll: maga az elnök mondott már olyat is, hogy inkább veszítené el a fiát egy közlekedési balesetben, mintsem, hogy a gyermeke meleg legyen. Interjúkban „büszke homofóbnak” nevezi magát: „Ha látom, hogy két férfi csókolózik az utcán, megverem őket” – mondta például tavaly. Maga Fabio Porchat is azt nyilatkozta, hogy ezzel lépték át a vörös vonalat: „Nem egy katolikusnak itt Brazíliában belefér, ha Jézus rossz fiú, drogokat használ: ez nem jelent problémát. A probléma az, hogy meleg. Nem, nem lehet meleg.”

Porchat és Duvivier a Krisztus első megkísértésében. Fotó: Netflix

Az sem mellékes, hogy az országban él a világ legnagyobb katolikus közössége: Brazília lakosságának nagyjából kétharmada, 123 millió ember tartja magát katolikusnak, de a lakosság csaknem 30 százalékát kitevő evangéliumi keresztények is komoly szerepet játszottak Bolsonaro megválasztásában. Az elnök pedig kampányában nekik is játszott a homofób szólamokkal. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a meleg Jézus még a korábbiaknál is nagyobb botrányt okozott az országban, ahol online petíció indult azért, hogy a Netflix törölje kínálatából a filmet és kérjen elnézést, amiért súlyosan megbántotta a keresztényeket. Bolsonaro egyik fia, Eduardo a Twitteren tette fel a kérdést: „Érdemes megbántani a lakosság 86 százalékát?”, míg Pernambuco állam püspöke nyilvánosan bejelentette, hogy lemondja a Netflix előfizetését „az istenkáromló, közönséges és tiszteletlen” film miatt.

A szatíra és a mágikus erő

A film januárban bíróság elé is került, és egy Benedicto Abicair nevű bíró ítéletében a Netflixet arra kötelezte, távolítsa el a filmet a brazíliai nézői kínálatából, mivel szerinte „a film visszavonása a többségében keresztény vallású brazil társadalom egészére nézve üdvös lenne.” A nagy nemzetközi visszhangot is kiváltó döntés másnapján azonban Dias Toffoli, a legfelsőbb bíróság elnöke felülírta az ítéletet, és azt nyilatkozta, a Netflix továbbra is sugározhatja Brazíliában a filmet, mert a szólás szabadsága alapvető jog egy demokráciában.

A szatíra nem tud ártani a brazilok keresztény hitének, nincs olyan mágikus ereje, hogy tönkretegye a több mint kétezer éves keresztény hit értékeit

– jelentette ki végzésében.

Ez egészen idáig brazil belügy lenne, ám a Netflix globális dominanciájának köszönhetően a film a világ minden tájára eljutott, a demokratikus műsorpolitikája alapján pedig nemcsak a brazil nézőkre gondolnak, így nálunk is látható magyar felirattal. A streamingszolgáltató nagyon sok nem angol nyelvű tartalmat tesz elérhetővé nemzetközi közönség számára, amivel sokat is tesz az angolszász kulturális túlsúly csillapításáért, jelen esetben azonban az lett a következmény, hogy

a kontextusától megfosztva került a globális figyelem középpontjába egy külföldön nagyjából értelmezhetetlen film, melynek elsődleges célja a homofób Bolsonaro-hívek provokálása volt.

Így azonban olyan, Brazíliától távoli katolikus közösséget is sikerült felháborítani vele, mint például a lengyel, amely köztudottan a katolicizmus legerősebb bástyája Európában: Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes a múlt héten fel is szólította a Netflixet, törölje kínálatából a filmet, és arra biztatott mindenkit, írják alá a CitizenGO petícióját (jelenleg csaknem másfél millió aláírásnál tart a tiltakozás).

Magyarországon pedig a lengyel példát követve Rétvári Bence, a KDNP alelnöke állt a tiltakozó mozgalom élére, és követelte a Netflixtől a film betiltását: „A kereszténységből – csakúgy, ahogy bármely más vallásból – nem űzhető gúny, hiszen az más emberek vallásszabadságát, emberi méltóságát sérti. A keresztényeket is megilleti a tisztelet, mint minden embert, és ez alól egy olyan platform sem kivétel, mint a Netflix. A cég által forgalmazott film direkt provokáció, a keresztényeket és a kereszténységet gyalázó alkotás” – írta közleményében a politikus.

Na de milyen maga a film?

Ez a Netflix egyik legnagyobb visszhangot kiváltó filmje jelenleg, és a nagy botrány közepette elsikkad a tény, hogy a Krisztus első megkísértése nem hogy nem egy új Brian élete, de kínosan bugyuta és humortalan idétlenkedés, láthatóan nincs sok célja az üres provokáción kívül, és azért az egy-két értékelhető poénért nem éri meg végigszenvedni a 45 percet. A film – melyről a brazil kritikák is megállapították, gyengébb a Porta dos Fundostól megszokott szintnél – egyszer talán majd tankönyvi példa lesz a botránnyal sikeresen publicitást kereső alkotások sorában, de nagyon valószínű, hogy ilyen fárasztóan silány filmnek ekkora közönséget toborozni még keveseknek sikerült a világtörténelemben. Arról nem is beszélve, hogy ember nincs az országban, aki ezt megnézte volna a kereszténydemokrata ellenkampány nélkül.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.