Kultúra

Különleges, jubileumi alkalommal jön a fesztiválok Rolls Royce-a

Augusztus 13-a és 19-e között rendezik meg a jubileumi Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált. Megálmodói anno nagy fába vágták a fejszéjüket; a szkeptikusok fanyalogtak, mondván, Kaposvár nem a világ közepe, ugyan miért lépnének ott fel nemzetközi szinten jegyzett muzsikusok. Abban is kételkedtek, hogy a közönség kíváncsi a klasszikus zenére, főleg augusztusban, amikor csábítóbbak a könnyed programok. Aztán kiderült, hogy a Kaposfest ékszerdoboz a zenei fesztiválok között, a komolyzene is lehet fergetegesen szórakoztató, és Kaposvár évente egyszer kicsit mégiscsak a világ közepe. 

Bő tíz éve Kokas Katalin hegedűművész fejében született meg a gondolat, hogy szülővárosában, Kaposváron legyen egy nyári nemzetközi klasszikus zenei rendezvény. Férjével, Kelemen Barnabás hegedűművésszel másfél évig szervezték az első Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált, a Kaposfestet, amely 2010. augusztus 13-a és 20-a között zajlott. Az első Kaposfest óriási felütéssel indult: az ünnepelt amerikai sztár, Joshua Bell hegedűművész is fellépett. „Vendégségben voltam Kelemenéknél, amikor is Barna egyszer csak szólt, hogy Joshua éppen fent van a neten, kérdezzük meg tőle, eljönne-e Kaposvárra. Igent mondott. A menedzsmentje még azt sem tudta, hogy Magyarországra fog utazni, amikor mi chaten már azt is megbeszéltük, hogy mikor, kivel, mit fog játszani. A menedzsment persze nyilván nem örül annak, ha kész tények elé állítják, és annak sem, ha a művész gázsija meg sem közelíti azt, amennyiért általában fellép, de egy barát meghívása sokkal többet nyom a latban” – mesélte Bolyki György, a fesztivál igazgatója.

2009-ben, amikor Kokas Katalin előállt a fesztivál ötletével, Kaposvár polgármestere azt mondta: nem tudja, honnan, de lesz rá pénz, mert a város akarja a fesztivált. A szervezésére és lebonyolítására a Brothersmusic & Productions-szel, Bolyki cégével kötöttek szerződést. 2010-ben hozzávetőleg 250 millió forintból gazdálkodtak, ez az összeg sok barterszerződést is magában foglalt. A tényleges pénzforgalom mintegy 90 milliót tett ki. A fellépők honoráriumára fordított összegről Bolyki akkor úgy fogalmazott: „Körülbelül 100 millió forintot nem költöttünk el a művészek gázsijára.”

A szervezők kezdettől fogva hangoztatták, hogy nem „mindenki fesztiválja”, hanem a fesztiválok Rolls-Royce-a akarnak lenni: a legmagasabb igényszintű értelmiségi fogyasztókat tekintik célközönségüknek. A brand felépítésekor nem a mennyiségre, hanem a minőségre összpontosítottak.  „A bulvárlapokban nincs Rolls-Royce-reklám, tehát a Kaposfestnek sincs helye ilyen jellegű sajtótermékekben” – szögezte le Bolyki. Legelső vizuális kampányuk egy hangszerekből összerakott Rorschach-teszt volt, amellyel a kiválasztottság érzetét, illetve az értelmiségi hozzáállást kívánták hangsúlyozni. (A Rorschach-tesztben tintafoltok láthatók. Arra kérik a vizsgált személyt, hogy mondja el, miket lát a foltokban, azok egésze vagy egy-egy része mit juttat az eszébe.) „Ez bejött, hiszen a mi közönségünk nem csak egy »pacát« látott a logóban. Tudták, hogy a fesztivál nekik szól” – mondta az  igazgató.

Kocsis Zoltán és Nicolas Altstaedt. Fotó: Kaposfest

Az első évben a tervezett helyszínt, a Szivárvány Kultúrpalotát használhatatlanná áztatták a hatalmas esőzések, ezért a koncerteket kénytelenek voltak a jóval kisebb befogadóképességű református templomban, illetve a zeneiskolában tartani. Az összezsúfolódott közönség nem csupán szellemi-lelki, hanem fizikai értelemben is közel került az előadóművészekhez. A zenészek már csak a hőség miatt sem frakkban és estélyiben léptek a pódiumra, hanem könnyű nyári viseletben, és – nem mellesleg – lenyűgöző közvetlenséggel játszották a legbonyolultabb darabokat is. A templomi nyitókoncerten a Joshua Bell és Kocsis Zoltán interpretálta Kreutzer-szonátába ,,belekomponálódott” a déli harangszó.

Látható, hogy az ország ezen régiójában is van igény a legnemesebb kultúrára. Ha ez így megy tovább, ilyen intenzitással, a szervezők ilyen fokú empátiájával, akkor ez a fesztivál ezer évig fog tartani. Mindig is valamiféle unikumot fog jelenteni, mert olyasmi történik, ami csak Kaposváron történhet. Olyan művek kerülnek egymás mellé és alkotnak egységet, amilyen egység sehol máshol nem jöhetne létre

– nyilatkozta Kocsis Zoltán még az első Kaposfesten.

A Kaposvár presztízsét emelő, a nemzetközi mezőnyben is csúcskategóriába sorolt fesztivál első öt évét Kokas Katalin művészeti vezetése fémjelezte. Váratlan lemondása után szerepét Baráti Kristóf hegedűművész és Várdai István gordonkaművész vette át. „Évek óta tervezgettük, hogy mi is alapítunk valamilyen eseménysorozatot, ötleteink is voltak, de valahogy idő hiányában nem került rá sor, hogy néhány mesterkurzusnál többet megvalósítsunk. Ekkor jött a lehetőség a Kaposfest művészeti vezetésére, amely nem volt könnyű feladat, de belevágtunk” – emlékezett egy interjúban Baráti Kristóf. Megtartották a fesztivál programstruktúráját, az infrastruktúra is változatlan maradt, ezen belül jelenítették meg saját szellemiségüket az általuk meghívott művészek segítségével.

Idén augusztus 13-a és 19-e között, tizedik alkalommal rendezik meg a jubileumi Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált. Az idei eseményen tizennégy koncertet hallgathatnak meg a résztvevők. A fellépők között több mint 30 szólista, például Alekszej Vologyin, Julien Quentin, Lars Anders Tomter és a Liszt Ferenc Kamarazenekar is megtalálható többek között.

A komolyzene mellett könnyűzenei, illetve kiegészítő, képzőművészeti és gasztronómiai programok is várják majd az érdeklődőket. Segal Viktor fesztiválséf ismét ebédmenüvel várja a közönséget, míg Tóth Endre zenetörténész napi műismertetőket tart majd a klasszikus zenei koncertek előtt. A fesztivál házigazdája, Bősze Ádám televíziós-rádiós műsorvezető ezúttal saját stand up show-jával is fellép. És ha mindez nem lenne elég, jártunkban-keltünkben össze-összefuthatunk, sőt szóba is elegyedhetünk a fellépőkkel. Ha netán lennének is művészallűrjeik, azokat nem viszik magukkal Kaposvárra.

Kiemelt kép: Kaposfest

Ajánlott videó

Olvasói sztorik