Kultúra ismeretlen budapest

Újabb védett házat bontottak le a Belváros szívében

A néhány éve felújított, télen helyi védettségét is elvesztett épülettel egyetlen gond volt: nem volt elég magas. Modern óriás kerülhet a helyére.

Néhány nappal ezelőtt futótűzként járta körbe az internetet Bojár Iván András Terézvárosban készített fotója, melyen a Paulay Ede utca 52. számú, százharminchárom éves házának pusztítása látszik:

A hír a legtöbbeket meglepte, de a bontás egyáltalán nem volt váratlan, hiszen a Grill Lajos által saját családja számára emelt, 1885-re elkészült neoreneszánsz épületet elkészülte óta többször átalakították, így nem rendelkezik semmiféle értékkel, sőt

“egyedül a homlokzata szép, de nem képvisel kiemelkedő értéket. A Grill-házhoz hasonló kisebb jelentőségű épületeket el lehet engedni.”

– indokolta Bor Ferenc művészettörténész tíz évvel ezelőtti szakvéleménye a ház eltüntetésének létjogosultságát, természetesen annak tudatában, hogy az Andrássy úttól mindössze egy saroknyira álló, a kiemelt értékként kezelt Párisi Nagy Áruház hátsó traktusával pedig összérő ház

világörökségi területen áll,historizáló stílusa pedig – a Budapest ostromában megsemmisült, majd lapostetővel helyreállított tetőszerkezete ellenére – tükrözi a XIX. század utolsó harmadában, illetve a századforduló utáni években kialakult belváros arcát, kissé csonka képe ellenére is hozzájárulva az utcakép egységességéhez.

Az indoklás fényében ugyanakkor nem épp meglepő, hogy 2017 végén a kormánypárti többségű terézvárosi képviselőtestület – az ellenzék tiltakozása ellenére – eltörölte az épület akkor már hat éve fennálló kerületi utcaképi védettségét, és zöld utat adva a bontásnak.

A Magyar Nemzet tudósítása szerint Simonffy Márta alpolgármester (Fidesz–KDNP) felszólalásában kijelentette:

a ház „értékrendje és arányai miatt” nem is illik a Párisi Nagyáruház szomszédságába, és hogy „a kerület nem állhat meg az 1880-as években”.

A munkák végül október végén meg is kezdődtek, nemsokára pedig egy újabb modern csoda áll majd a Paulay Ede utca eddig jobbára historizáló bérházakkal teli páros oldalán. Hogy milyen, azt egyelőre nem lehet tudni.

Prózai az ok

A néhány évvel ezelőtt felújított épületnek egyetlen hibája volt:

a magassága,

hiszen két emeletével eltörpült a szomszédai között, egy helyére építendő, magasabb társas-, vagy irodaház pedig jóval nagyobb bevételt jelent majd a tulajdonosának. Üzleti megfontolásból nem volt kérdés: az épületnek mindenképp mennie kellett.

A Miniszterelnökség és a kormányhivatal a kerület döntése után még megakadályozhatta volna a ház eltüntetését, de nem tették. A tulajdonviszonyokat látva mindez értelmet nyer: a HVG egy évvel ezelőtti, részletes cikkéből kiderül, hogy az ingatlan 2009-2017 közt három cég, a VD Alfa, az Enerin Közvilágítási II. Kft., illetve a P52 Projekt Kft. kezében is volt, melyek mindegyikéhez volt köze a három évet (2015-2018) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élén töltött, felszámolás alatt álló cégeket tulajdonló és résztulajdonló (ezek egyike egy OLAF-vizsgálat alanyává is vált) Szivek Norbertnek, Tiborcz István barátjának.

Az Átlátszó 2017 júliusában hosszú portrécikket szentelt a férfinak, akinél megszűnt cégek szegélyezték a sikerhez vezető utat.

A P52 Projektet 2017. augusztusában kebelezte be az Andrássy úti telekszomszéd Párisi Nagy Áruházat akkor már egy éve tulajdonló osztrák-lichtensteini milliárdos, a Lázár Jánossal vadászó Max Turnauer cége, a Divatcsarnok Projekt Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Zrt.,

melyben 2018. áprilisa óta maga Lázár is tíz százalékot birtokol.

Bécs egyik leggazdagabb emberével üzletel a nagytőkés Lázár János
Az egykori csúcsminiszter vagyonnyilatkozata meglepő elemeket tartalmaz.
Fotó: Thaler Tamás / Wikimedia Commons

Milyen épület kerül majd a telekre?

Teljesen jogos a kérdés, a válaszról azonban a befektetőkön, az építési engedélyt kiadó szerven, illetve a terézvárosi vezetésen kívül senkinek sincs fogalma, sőt, a Heti Válasz tudósítása szerint decemberben maguk a terézvárosi képviselők is úgy szavaztak a védettség eltörléséről, hogy nem látták a látványterveket.

A teljesen felesleges bontás nem csak az utcaképet változtatja meg, de a Nagymező utca felől az épülethez tapadt Radnóti Színházat is érinti, hiszen az épp a napokban eltűnő épületbe nyúlt be a központi színpaduk hátsó része, illetve az 1997 óta a ház földszintjén bérelt térben alakították ki a díszlethordó folyosójukat. A befektetők egyik célja ugyan a a Radnóti Színház fennmaradásához szükséges terek újbóli kialakítása, de a színpadot a bontás miatt így ideiglenesen szűkítették, a nagyobb mennyiségű díszletet, illetve méretesebb játékteret igénylő előadásokat pedig több vendéghelyen – így a Magyar Színházban, az Ódry Színpadon, a Stefánia Palotában, illetve a Kazinczy utcai Tesla Loft termében játsszák.

Az új épület a színház számára szükséges, az együttműködési megállapítás szerint 2019. augusztus 20-ig kialakítandó tér mellett irodáknak, lakásoknak és mélygarázsnak is otthont ad majd – kérdés, hogy mindez mekkora hatással lesz a Paulay Ede utca képére, illetve hogy a mélygarázsépítéshez szükséges munkálatok milyen hatással lesznek a környező épületekre, így a Párisi Nagyáruház Lotz-termének a névadó Lotz Károly által készített freskóira. Reméljük a legjobbakat.

Fotó: Thaler Tamás / Wikimedia Commons

1885-2018

A Grill család otthonát 1912-ben Galambos-Braun József tervei szerint szállodává alakították, belső szerkezete és neve pedig harminc évvel későbbi bezárásáig többször (1935, ill. 1940) is megváltozott: háromkarú főlépcsőt kapott, a gyorsan idejétmúlttá vált szobái legtöbbjéhez azonban mindvégig csak mosdó tartozott, fürdőszoba pedig csak szintenként kapott helyet. Ez valószínűleg kevéssé zavarta a Magyar Film Iroda Kft.-t, mely a Magyar Távirati Iroda-konszern részeként 1923-ban született meg, 1924-1926 közt pedig az épület földszintjén működött.

Sokkal kellemetlenebb lehetett azonban nekik, illetve a házban hosszabb távra lakást bérelőknek, ha a bordélyházakkal és könnyűvérű lányokkal teli Paulay Ede, Révay és Ó utca egy hölgye dolgozott a szomszéd szobákban.

Fotó: Pesti Napló, 1928. szeptember 30.

A filmhíradókat, valamint kultúr-, oktató- és játékfilmeket gyártó vállalat által két év után elhagyott tereket a Tőzsdetagok Gazdasági Egyesülete és a Magyar Bőrkiskereskedők Országos Szövetsége irodái vette át. A hotel 1943-ban számolták fel végleg, a szabaddá vált szobákat pedig néhány héttel később a textilkiskereskedőket tömörítő Országos  Textilhivatal (Textil Központ) foglalta el. 1945-ben a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság, a következő évben pedig a Közellátási Minisztérium (1946-1949) vette át a helyüket, akik az 1949-es államosításig dolgoztak a Paulay Ede utcában.

Előbb Adlon, majd Mátra / in: Pesti Hírlap, 1927. április 26., illetve 1940. augusztus 27.

A szocializmus évtizedeiben – a ház az 1949-es államosítás után a Mezőgazdasági Épület és Településtervező Iroda Nemzeti Vállalat és a Prés és Kovácsoltvasárugyár Beruházási Nemzeti Vállalat, majd a Gyár- és Gépszerelő Vállalat központi irodaháza volt – erősen átépített, egykori homlokzatának számos jegyét mindvégig megőrzött ház lebontása már 2009-ben is napirendre került, a műemléki tervtanács akkor azonban még megvétózta a beruházók által szóba hozott lebontási ötletet, kijelentve, hogy lebontása helyett előnyösebb lenne a párkánnyal, vagy újabb szintekkel való megtoldása, hiszen

“a meglévő épület a jellegzetes, értékes – és sajnos folyamatosan pusztuló – városszövetnek, és a Paulay Ede utca nőtt szerkezetének fontos része, így bontásával nem lehet egyetérteni.”

2016-ban egy fokkal kíméletesebb, az utcaképbe jobban illő – a cikkünk okozta hullámok ellenére mégis megvalósuló, alig néhány saroknyira lévő Nagymező utcai, kerámiadobozzal leszúrt luxushotelnél jóval finomabb – tervek is felbukkantak. A Vincze & László Építésziroda által elkészített rajzokon öt új szint látszik:

Fotó: Vincze & László

Az éveken át dédelgetett szállodából, illetve az üzletembereknek szánt apartmanház álmából nem lett valóság, az épület pedig előbb egy minőségbiztosítási óriásnak, majd a közelmúltig a Szcientológia Egyház magyarországi központjának adott otthont.

Van Magyarországon műemlékvédelem?

A ház példája tökéletesen mutatja, hogy a többszörös védelem (világörökségi terület, kiemelt műemlék környezete, műemléki jelentőségű terület, helyi védettség) sem elég ahhoz, hogy egy budapesti ház megmeneküljön az egyre nagyobb pusztítást végző, sokszor kormányközeli cégekhez és vállalkozókhoz köthető építési láz elől, melynek korábban már több épület – így a közelmúltig szintén védett Erkel utca 18., a luxushotellé váló Nagymező utca 38., a Róth Miksa első műhelyének otthont adó, földszintes Bacsó Béla utca 3., illetve kis híján a Baross utca 40. – is áldozatául esett.

Budapest újabb értéke tűnik el: már megint lebontottak egy korábban védett épületet
A helyzet még idegölőbb, mint a nagy port kavart Király utca 40. esetében.
Kerámiadobozzal leszúrt luxushotel lehet egy Nagymező utcai bérházból
Az épületből nemrég kiköltöztetett Instant bulizóinak helyét nemsokára hotelszobák vehetik át, a színfalak mögött pedig kormányközeli szálak futnak.
Lebontják a házat, ahonnan Róth Miksa a világ meghódítására indult
Újabb fővárosi érték pusztul el, pedig a földszintes épület több szempontból is megmentésre érdemes lenne.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik